A Zenei Alkotók Nemzetközi Tanácsa 2019-ben, Budapesten tartott konferenciájának egyik fő témája volt az az egyre szélesebb körben terjedő gyakorlat, hogy egyes tévécsatornák és on-demand videószolgáltatók egyre inkább olyan szerződéseket akarnak aláíratni a zeneszerzőkkel – és más területen dolgozó alkotókkal is -, amelyek szerint egy egyszeri összegért cserébe lemondanak minden későbbi jogdíjukról. 2019 végén nagy botrány lett azokból a hírekből, hogy a Discovery csatorna a zeneszerzők szerint egyenesen megzsarolta őket, hogy ha nem írnak alá egy ilyen megállapodást, akkor már a kész műsorokból is eltávolítják a zenéiket.
Az erről szóló cikkünkben már bemutattuk az amerikai Your Music, Your Future kezdeményezést, ami olyan sztárok támogatásával, mint Hans Zimmer és John Powell, a fiatal szerzőket kívánja felvilágosítani arról, hogy mi a tét egy ilyen szerződésnél. Lehet, hogy egy kezdő szerző örül, hogy kap valami munkát és egy egyszeri nagyobb összeget; azonban a példák az mutatják, hogy egy – száz éven át bevettnek számító – hagyományos szerződést aláírva, tíz év alatt egy sikeres tévésorozat vagy film a jogdíjak révén akár négyszeresét is hozhatja a konyhára, mint amennyi az egyszeri megbízási díj volt. Sok fiatal szerző azért is hajlandó aláírni egy ún. copyright buyout szerződést, mert nincs még tapasztalata arról, hogy miről mond le. Vagyis hogy minden egyes alkalommal, amikor újra leadják vagy nemzetközi terjesztésre értékesítik a sorozatot, vagy reklámban felhasználják a zenéjét, vagy új formában dolgozzák át az eredeti művet (pl. musicalként színpadra állítják) stb., akkor neki jár a jogdíj. Ezért a honlap célja elsősorban a felvilágosítás, oktatás. Mint írják, végső soron a szerző döntésén múlik, hogy mit ír alá – de azért az egyértelmű, hogy a honlap létrehozói ellenzik az új gyakorlatot.
A járvány új helyzetet hozott ezen a téren, amire a CISAC a Your Music, Your Future nemzetközi változatának elindításával reagált. A honlapon az olvasható, hogy a kezdeményezés több mint 15 ezer támogatója közül sokan arról számoltak be, hogy a korábbinál is nagyobb lett a nyomás részéről a copyright buyout szerződések aláírására.
Ez nemcsak a kezdő szerzőket érinti már. A honlapon olvasható egy történet egy sikeres szerzőről, aki tíz éve dolgozik filmzenéken, és egy nagyobb sorozathoz kértek tőle zenéket. Amikor megkapta a szerződést, meglepve látta, hogy le kell mondania a jogdíjainak a feléről, és arról, hogy a zenéjének a jövőbeli felhasználásába beleszóljon. A tárgyalások során nyilvánvalóvá vált számára, hogy ebből a megrendelő nem fog engedni. Egy tapasztalt ügynököt is csatasorba állítva mindössze annyit tudott elérni, hogy a megbízási díjat egy kicsit megemelték. Mivel az egész folyamat úgy kezdődött, hogy elkérte a forgatókönyvet, és mire a tárgyalások megkezdődtek, már több nagyobb témát meg is írt, ezért úgy érezte, hogy nincs más választása, mint aláírni a szerződést, hiszen különben fölöslegesen dolgozott volna.
A fokozódó nyomásnak több oka is van. Az otthon töltött idő megnövekedésének és a mozik bezárásának komoly nyertesei voltak az on-demand videószolgáltatók, amelyek ráadásul egyszerre töltik be a gyártó és a terjesztő szerepét, így a tárgyalásokban nagyon komoly az erőfölényük.
Az on-demand szolgáltatások erősödése a tévés piac korábban nem látott globalizálódásához is vezet. Ennek az az egyik hatása, hogy az amerikai székhelyű cégek megpróbálnak az amerikai jogrendben megengedett szerződéseket rákényszeríteni olyan szerzőkre, akik máshol élnek és másfajta szerzői jogi szabályozás vonatkozik rájuk. Az Egyesült Államokban ugyanis a copyright buyout megengedett, míg például Európa számos országa és az EU szerzői jogi irányelve különféle biztosítékokkal védi ettől az alkotókat.
Figyelni kell arra, hogy a „work for hire” amerikai jogi kifejezés azt jelenti, hogy jogi értelemben a megbízó számít a szerzőnek (a szerzői jogok őt illetik), és aki ténylegesen a zenét megírta, az csak „bérmunkát” végzett, amiért az egyszeri megbízási díj jár, további jogdíjak nem.
A honlap mutat példákat arra, hogy tipikusan hogy néz ki egy szerződésben a copyright buyout megfogalmazása, és felhívja a figyelmet arra is, hogy ha egy szerző nem tudja, mit tegyen, vagy nem érti pontosan az aláírásra kínált szerződés minden pontját, akkor forduljon a közös jogkezelőkhöz, hiszen ezeknek a szervezeteknek pont az a célja, hogy a szerzők érdekeit képviseljék, illetve jóval hatékonyabban tudnak fellépni, mint az egyes szerzők egyedül.
Categories: Hírek
Leave a Reply