Mi az az NFT?
Az NFT, vagy non-fungible token fogalmáról angol nyelven itt olvasható egy alapos, közérthető összefoglaló. A lényeg az, hogy a kriptovalutákhoz hasonlóan a blockchain technológia áll ezek mögött, vagyis egy adott digitáils “tárgy” – vagyis token – tulajdonjoga nyilvános, biztonságosan (megosztott adatbázisban) rögzített és nyomon követhető.
Az NFT viszont abban különbözik a kriptovalutától, illetve a pénztől mint olyantól, hogy “nem helyettesíthető” (ez a non-fungible). Ahogy az említett cikk írja: ha valaki kölcsönad nekem ezer forintot, nem várja, hogy pont azt az ezrest, tehát azt az egyedi pénzdarabot adjam vissza neki – teljesen mindegy, mit adok, ha az értéke ugyanaz. Ha azonban a ritka, gyűjthető fociskártyáját adja kölcsön, akkor pont ezt szeretné visszakapni, nem egy másikat, még akkor sem, ha annak ugyanaz az értéke. Az NFT továbbá nem osztható, szemben a pénzzel (két darab ötszázast is visszaadhatok).
Egy NFT tehát lényegében egy olyan, nyilvánosan elérhető adat, ami bizonyítja, hogy egy bizonyos dolognak én vagyok a tulajdonosa; ebben – a blockchain technológia miatt – minden érinthet megbízhat. Az NFT tulajdonost is cserélhet, jellemzően kriptovalutával fizetnek érte; mi több, követhető a teljes tranzakciótörténetet, tehát visszavezethető a digitális “tárgy” eredete a jelenlegi tulajdonostól a kibocsátóig. Így bizonyítható, hogy a tárgy nem hamisítvány.
A technológiát számos területen használják. Az NFT segítségével hozták be az egyedi, gyűjthető tárgyakat az online világba. Az első, viszonylag ismertté lett alkalmazás a CryptoKitties volt, amiben egyedi digitális macskák cserélnek gazdát, de hasonló gyűjthető dolgokat a Forma-1, az NFL és az NBA is kínál. Az online játékokban a nehezen megszerezhető tárgyakat (fegyvereket, páncélokat, skineket stb.) szintén lehet NFT-ként kezelni, így az, aki megszerezte őket, el is adhatja vagy más értékes digitális tárgyakra cserélheti – akár (amire korábban nem volt példa) platformon kívül is, vagyis az egyik játékban megszerzett ritka tárgy elcserélhető egy másik játékban használhatóra. Továbbá lehet NFT-t rendelni olyan tárgyakhoz, amelyeknél komoly probléma a hamisítás – így például a Louis Vuitton luxuscikkeihez már tartozik egy-egy NFT, amelyek segítségével ellenőrizni lehet a valódiságukat. Egyesek szerint a való világban más alkalmazásai is lehetnek, például ingatlanok adás-vételébe is behozhatják a technológiát.
Az NFT és az egyedi műalkotások
A fentieken túl először a digitális (képző)művészetben jelentek meg az NFT-k, hiszen itt nagyon komoly az a probléma, hogy hogyan lehet egy minőségromlás nélkül sokszorosítható alkotást úgy értékesíteni, mint egy egyedi (fizikai) műalkotást. A megoldás az, hogy míg lehet, hogy egy adott alkotásnak több (az eredetitől megkülönböztethetetlen) kópiája létezik, addig a hozzá tartozó NFT egyértelműen beazonosítja az egyedi, egyetlen tulajdonosát.
Ahogy a Pitchfork összefoglaló cikke írja: a technológia lényege az, hogy visszahozza a szűkösséget a művészet világába – csakhogy azon a nyilvánvalóan mesterséges módon, hogy nem maga a műalkotás, hanem a tulajdonjogát igazoló token az, amiből kevés van. (A zene az internet korában bekövetkezett értékvesztése egy elmélet szerint főként annak tudható be, hogy a szűkösség helyét a bőség vette át – lásd ezt a cikkünket.)
Vagy ahogy a Music Ally-nek egy szkeptikus szakértő mondta: alapvető félreértés, hogy visszatért volna a szűkösség a digitális művészet világába, hiszen “amit valójában megveszel egy NFT-vel, az nem más, mint a jog arra, hogy elmondhasd: ezt megvetted”. Még csak nem is magát a fájlt veszi meg az ember, hanem egy “okosszerződést” (smart contract).
Akik milliókat kerestek vele
Az biztos, hogy most tele vannak a hírek hatalmas összegekkel. A Billboard gyűjtése 2020 decemberétől kezdve sorra veszi ezeket. Többek között Deadmau5, Ozuna, Steve Aoki és Mike Shinoda (Linkin Park) kapott be omoly pénzeket egyedi, gyűjthető dolgokért, utóbbi például egy harminc másodperces animált videót és zenei aláfestését árverezte el.
Shawn Mendes az online avatarok által “hordható” dolgokból álló kollekcióért (virtuális pólókért, ékszerekért vagy gitárokért) szedett össze 600 ezer dollárt, Grimes WarNymph gyűjteményéből egy digitális műalkotásáért (zene + animáció) 389 ezer dollárért szaladt el az árverés. Március elején 3LAU EDM-producer rekordot döntött (nemcsak zenei téren) 11,6 millió dolláros aukciójával; a legdrágábban az az NFT kelt el, ami egy vele közös dalírás lehetőségét reprezentálja a digitális térben.
Buborék és környezeti terhelés
Minden ilyen alkalommal, amikor nagy hirtelen betör egy új technológiai megoldás a köztudatba (akár csak félig-meddig megértett formában), felmerül, hogy bizonyára buborékról van szó. Így van ez az NFT-nél is, ahol ráadásul, ahogy a Pitchfork írja, több árverésnél olyanok tolták meg a licitálást, akik befektetőként érdekeltek ennek a formátumnak a sikerében. Természetesen adódik a pár éve rövid időre divatossá lett ICO analógiája (Initial Coin Offering, kriptovaluta-kibocsátás); egy rövid ideig sokan próbáltak meg így pénzt csinálni, aztán az egésznek hamar vége szakadt.
A Music Ally idézett cikkében a szkeptikus szakértők arról beszélnek, hogy valószínűleg az fog történni, hogy rövid idő alatt kevesen sokat keresnek, sokan viszont bukni fognak. A buborékot az is fújja, hogy természetesen a nagy összegű árverések kerülnek be a hírekbe, és nem látjuk a másik oldalt, vagyis amikor valaki piacra dob valamit, ami senkinek sem kell. A bitcoin árfolyamának elszabadulása is hozzájárult az őrülethez, vagyis hogy sokan keresnek valamit, amibe befektethetik a kriptovalutájukat. Hamarosan azonban ki fog derülni, hogy azok, akik befektetésként vásárolnak egy-egy NFT-t, azok túl tudnak-e adni rajta (lehetőleg magasabb áron), vagy pedig beleragad a (virtuális) pénzük a (virtuális) tulajdonukba.
Emellett felmerült az a probléma is, hogy a blockchain technológiát és a kriptovalutákat kiszolgáló technológia igen komoly környezeti terhelést jelent – ezért állt el meghirdetett NFT-árverésétől egy brit zenész, Jacob Collier. (Ez egyébként egy nyílt vita: vannak, akik amellett érvelnek, hogy bár a kriptovaluták tényleg terhelik a környezetet, az általuk kiváltott folyamatok még inkább, így összességében ökológiai szempontból hasznosak.)
Valós alkalmazások
Úgy tűnik azonban, hogy a buborékon túl is lehet majd alkalmazása az NFT-nek. Ilyenre mutat például a Kings Of Leon példája, akik legújabb lemezüket így is kínálták (a When You See Yourself a megszokott módon is elérhető). Háromféle NFT-t csináltak belőle; az egyik fajtához például limitált vinyl járt, egy másikhoz pedig egy életre szóló “golden ticket”, vagyis minden jövőbeli Kings Of Leon-turné egy-egy koncertjére egy-egy jegy az első négy sor valamelyikébe. (A bevételekből egyébként a munka nélkül maradt zeneipari dolgozókat segítő Crew Nationt támogatták.)
Itt azt kell látni, hogy valójában az NFT csak egy újabb technológiai megoldás arra, ami már régóta létezik, vagyis hogy a többet fizető rajongók valami többlet szolgáltatást vagy exkluzív(abb) tárgyakat kapnak. A 3LAU-val közös dalírás lehetősége is nagyon emlékeztet például a Kickstarteren a projektet legtöbb pénzzel támogató rajongóknak kínált extrákra.
Emellett az a megegyezés látszik kibontakozni a szakértők között, hogy az NFT-k fontos szerepet tölthetnek be a rajongók körében, akiknek nem elég, ha hozzáférhetnek a kedvencük alkotásaihoz, hanem fontos számukra a birtoklás érzése is – még akkor is, ha ez nem több, mint egy kriptotoken, ami kimondja, hogy ők a tulajdonosok.
Meg kell azonban jegyezni, hogy a korábban is létező formák NFT alapra helyezésének megvan az az akadálya, hogy nem mindenkinek áll rendelkezésére kriptovaluta, aki potenciális vásárló. A Kings Of Leon árverésének például azért kellett kitolni a határidejét, mert sok érdeklődő rajongónak “eltartott egy ideig, mire beletanult az új rendszerbe”.
NFT és szerzői jog
További fontos alkalmazás, ami ráadásul az NFT sajátossága, hogy lehetséges ebből olyat készíteni, amihez szerzői jogok kapcsolódnak, amik ráadásul minden tulajdonosváltásnál megmaradnak. Így például lehetséges, hogy egy művész nemcsak az első eladásából kap pénzt, hanem amikor az alkotását újra eladják, akkor részesül az eladó hasznából is.
Valami hasonlóra a zenében is lehet példa. Például több cikk megjegyzi, hogy igazából nem helyettesíthető (non-fungible) digitális tárgy volt már korábban is az online megvásárolt, névre szóló koncertjegy is. Ha ezek a jövőben NFT-k lennének, akkor lehetőség volna arra, hogy amikor egy koncertbelépő gazdát cserél a másodlagos piacon, akkor a felárból valamilyen módon részesüljön a fellépő (vagy a fellépő és a szervező stb., megállapodás szerint).
Vannak már kísérletek arra is, hogy egy szám szerzői jogainak egy részét árverezik el, ami a fent vázolt NFT-vásárlásnál jobban hasonlít arra, hogy valaki ténylegesen tulajdont (vagy tulajdonrészt) szerez egy dalban. Ez azt jelenti, hogy az alkotó nem egy (zenemű)kiadótól, hanem a rajongóktól és/vagy a zenéjében fantáziát látó befektetőktől szerez induló tőkét. Aztán ha a dal sikeres lesz, akkor a kezdeti támogatók a jogdíjakból is részesülnek.
Ezt az ötletet a Bluebox cég viszi egészen messzire; mint ebben a cikkben olvasható, terveznek egy olyan “copyright exchange” platformot, ahol bárki felkínálhatná a születőfélben lévő zenéihez kapcsolódó jogok egy részét az előfinanszírozásért cserébe. Az aklotók a korábbi stream bevételek alapján olyan kölcsönöket is kaphatnának, amelyeknél a zálogot a szerzői jogok jelentik. Így a zenekészítés előfinanszírozásának lehetősége nem kizárólag az erre szakosodott kiadók és zeneműkiadók kezében lenne. Bár az az igazság, hogy ilyesmire is volt már korábban nem túl sikeres próbálkozás.
NFT a szerzői jogász szemével
Ezek az ötletek jellemzően angolszász országokból jönnek, ahol sok szempontból más a szerzői jogi rendszer. A magyar / európai jogrendszer felől tekintve az Artisjus jogásza a következő kommentárt fűzte a felvetéshez:
Okos szerződés?
Kétségkívül algoritmizálható a felhasználási engedély, és az annak alapján keletkező jog. A blokklánc + NFT technológia, és az „okos” (smart) felhasználási szerződés keretei között lehet jogi értelemben létező felhasználási szerződést kötni. A lényege ennek az lenne, hogy az igazolt fizetés megtörténtét feltételnek tekintené az „alkalmazás”, amelyre automatikusan generálna egy olyan kódot, amely módot adna szerződő félnek az engedélyezett felhasználásra. A tranzakciót a nyitott főkönyv útján lehet ellenőrizni.
Írásbeliség
Jelenleg még csak írásba foglalás mellett lehet érvényesen felhasználási szerződést kötni, ez mindenképpen akadálya leírt technológia alkalmazásának. Ez el fog hárulni, ha az engedélyezett felhasználás a lehívásra hozzáférhetővé tétel. A folyamatban levő szerzői jogi törvény módosítás már meg fogja engedni az írásbeli alaktól való eltérést lehívásra hozzáférhetővé tétel engedélyezése esetén.
Jogátruházás tilalma
A második, tartós akadály a szerzői vagyoni jogok átruházásának tilalma. Van a tilalom alól néhány kivétel, de tipikus esetben, esztétikai művekre vonatkozó vagyoni jogok nem ruházhatók át (ez még jónéhány másik jogrendszerben is így van). Ezért az NFT „alap” alkalmazása, amely a digitális műpéldány másolat tulajdonjogának az „átruházását” (valójában egyfajta közvetlen műérzékelést) tesz lehetővé, nem párosítható a műre vonatkozó vagyoni jogok átruházásával olyan esetben, amikor ez tilos.
Közös jogkezelés
A szerző vagyoni jogait meghatározott esetekben, a közös jogkezelési megbízás keretei között a szerző javára a közös jogkezelő szervezet gyakorolja. Bizonyos felhasználási módok esetén (pl. zene- és irodalmi művek kisjogos jellegű nyilvános előadása, nyilvánossághoz közvetítése, ideértve a lehívásra hozzáférhetővé tételt is) a jogkezelés kiterjesztett, tehát a megbízást nem adott szerzőkre is kiterjed. Ilyenkor csak a közös jogkezelésből való jogszerű kilépést követően gyakorolható az egyedi engedélyezési jog. Az közömbös, hogy az engedélyezés NFT technológia útján történik-e. Bizonyos esetekben pedig a közös jogkezelés kötelező, ami azt jelenti, hogy nem lehet az adott jog gyakorlása körében kilépni a közös jogkezelésből. E körben tehát egyáltalán nincs helye a szerző egyedi engedélyezésének, és ez alól a blokklánc és NFT technológia/okos szerződés útján való engedélyezés sem jelent kivételt.
Categories: Hírek
Leave a Reply