Bár a járvány elején voltak jelei annak, hogy lehet, hogy nemcsak az élőzene szenved el komoly csapást, végül a hangfelvétel-kiadók nemzetközi szervezete, az IFPI 7,4%-os növekedésről számol be a most megjelent Global Music Report jelentésében. Az összbevétel 21,6 milliárd dollár volt; a hatodik éve tartó folyamatos növekedés után ez immár meghaladja a 2003-as szintet. A növekedés azért alacsonyabb, mint a korábbi volt: 2019-ben az előző évhez képest 8,4% volt a növekedés.

Tovább lassult a stream növekedése
Szokás szerint a stream volt a növekedés motorja. Immár az összes bevétel majdnem kétharmada, 62,1%-a köszönhető a streamnek. Ennek szokás szerint jóval nagyobb része (a teljes bevétel 46%-a) az előfizetésekből származik – ennek kevesebb mint harmada (az összbevétel 16,2%-a) a reklámalapú zenehallgatás bevétele. 2020 végén már 443 millió előfizetője volt a különböző szolgáltatásoknak.
Mint a jelentést bemutató sajtótájékoztatón az IFPI vezetője, Frances Moore megjegyezte, kifejezetten optimista a riport hangütése. Nem is emelték ki a következő adatokat, de azért látni kell, hogy tovább folytatódik az a trend, hogy egyre lassul a növekedés. Így például az előfizetésből származó bevételek 2020-ban 18,5%-kal nőttek, de ez 2019-ben 24,1% volt, az előző évben pedig 34%-os. Mint azt sok elemző leírta már, ez elsősorban annak köszönhető, hogy a fejlett piacokon, ahol a stream már a zenefogyasztás elsődleges formája, egyre csökken a megnyerhető új felhasználók száma – hogy ezen túl a járvány hogyan hatott a fenti számokra, az kérdéses.
Továbbra is igaz az, hogy az előfizetők száma jóval gyorsabban nő, mint a bevételek, vagyis a növekedés nagyrészt a fejlődő piacokra koncentrálódik, ahol alacsonyabb az elkérhető előfizetési díj. Mint a sajtótájékoztatón elhangzott, egyelőre a kiadók és a szolgáltatók számára a fizető felhasználók szerzése a fő cél, de persze figyelni kell arra is, hogy milyen lehetne az optimális árazás. (Európában például mindössze 3,5% volt a növekedés.)

Videojátékok és rövid videók: új lehetőségek a korábbi befektetésekre alapozva
A jelentés nem is elsősorban a streamre koncentrál, hanem az „immár elsősorban digitális iparág” más területeire: a videojátékok és a zene kapcsolatára, illetve (meglepő módon ennél kisebb mértékben) a rövid videókra. Mint azt Dennis Kooker, a Sony egyik digitális vezetője a sajtótájékoztatón mondta, olyan trendekről van szó, amelyek már 2020 előtt is megvoltak, csak éppen a járvány és a kijárási korlátozások jelentősen felgyorsították ezek terjedését. (A jelentés is többször hangsúlyozza, hogy a korábbi befektetések tették lehetővé, hogy a kiadók rugalmasan tudtak reagálni 2020 kihívásaira.) Kooker szerint a jövőben még fontosabb lesz az, amit ő „immerzív szórakozásnak” nevez, ahol a videojáték, a zene és a videó együtt nyújtanak igen erős felhasználói élményt.
A rövid videókról szólva – ahol a TikTokot nem említik név szerint, de nyilván főleg erről van szó – a jelentés megjegyzi, hogy ennek a területnek a fő újdonsága az, hogy a „művész – rajongó” kapcsolat most már inkább „alkotó – társalkotó”, hiszen ezekben a videókban ténylegesen alkotóként működnek a feltöltők.
A sajtótájékoztatón Jess Keeley-Carter, a Warner globális marketingért felelős alelnöke arról beszélt, hogy ahhoz, hogy a kiadók maximálisan kihasználhassák ezeknek a platformoknak a potenciálját, nem elegendő az adatok elemzése. „Ott kell lenni” a platformokon (mondjuk olyan fiatal munkatársakkal, akik tényleg Fortnite-oznak stb.), hogy a marketingesek a lehető leghamarabb észleljék és kihasználhassák az új trendeket – szerinte mire az adatelemzők kimutatnak valamit, addigra már lehet, hogy késő.
Persze nagyon fontos, hogy a megfelelő zenész a megfelelő platformon jelenjen meg, ami megfelel az ő üzenetének, történetének, illetve ahol a rajongóit megtalálja, jó esetben újakat tud maga mellé állítani. Vagyis nem az a cél, hogy egyszer egy kiugró, szalagcímekbe kiemelhető rekordnézettséget produkáljanak, hanem hogy növeljék a zenészt folyamatosan követők táborát. Mint mondta, ők csinálták az első albummegjelenést a Roblox játékban, amiben az elsőségnél fontosabb volt az, hogy így valóban elérték a rajongókat, köztük olyanokat is, akik szerették Ava Max számait, csak nem voltak tisztában vele, hogy ki az előadó.
A zeneipar globális terjeszkedése
Az elmúlt évek IFPI jelentéseiben is fontos szerepet kapott a globalizálódó zeneipar, de talán most a leghangsúlyosabb ez a téma. Nemcsak a reggaetonról és a K-popról esik szó, hanem például a megszólalók szerint hatalmas potenciállal bíró afrikai zenéről, vagy arról, hogy Ázsia – ahol a világ lakosságának nagyobbik része él – mennyire nem tekinthető „egyetlen régiónak”: Kína, Korea, Dél-Kelet-Ázsia, India és a Távol-Kelet mind különböző kultúrák, piacok.
Több major pont 2020-ban nyitott nagy irodákat az eddig periferikusnak tartott régiókban; persze ezeket is már a járvány előtt elkezdték tervezni. A jelentésben minden megszólaló hangsúlyozza, hogy nem arról van szó, hogy „megmutatjuk nektek, hogyan csináljuk ezt Amerikában”, hanem a helyi szakértőkre kell támaszkodni, és őket összekötni a kiadó globális hálózatával. (Például Nigériában sokáig egyáltalán nem is működtek lemezkiadók, és egészen más ökoszisztéma, üzleti modellek alakultak ki). Fontos az is, hogy a globális együttműködések tervezésénél már nemcsak arra figyelnek, hogy „mi az, ami az angolszász piacon is működne”, hanem tényleg globálisan – ami ezt jelenti: sok-sok helyi piacban – gondolkodnak.
2020 legnagyobb, Afrikából jött slágere:
Más bevételi források
A fizikai bevételek továbbra is csökkennek, de immár lassabban, mint ahogy a korábbi években. Ugyan a CD-eladások utáni bevétel 11,9%-kal csökkent, a vinyl-eladások utáni 23,5%-kal emelkedett (ez majdnem négyszerese a 2019-es növekedésnek). Az összbevételekből 19,5% a fizikai. A stream melletti más digitális bevételek tovább estek, immár csak 5,8%-ot tesznek ki.
A nyilvános előadási jogdíjak közismert módon csökkentek, 10,1%-kal, ugyanakkor ezen a területen fontos áttörés, hogy Kínában most sikerült elérni hosszú évek lobbizásával, hogy a szerzői jogi törvénykezés ezeket teljes mértékben elismerje, ami fontos új bevételi forrás. (Kína immár a 7. legnagyobb zenei piac.) A sync bevételek a leállított filmforgatások, visszaesett reklámköltések miatt 9,4%-kal estek vissza.
Categories: Hírek
Leave a Reply