Jónás Vera januárban, ezzel a poszttal kezdte el a Vasárnapi Dalszerző Krónikák, azaz VDK nevű sorozatát. „Ebben a fura és béna időszakban egyre jobban hiányoztok nekem. Mivel csömöröm van az online koncertektől, ezért azt találtam ki, hogy mostantól 10 héten át minden vasárnap hozok egy saját történetet vagy gondolatot, amiben a dalok erejéről, a dalszerzés nehézségéről, de annál nagyobb fontosságáról fogok papolni” – így szólt a 10+1 részes sorozat ismertetője.
Az első „évad” minden posztja immár Jónás Vera honlapján is megtalálható összegyűjtve. Olyan témákat érintett, mint az „ihlet-mítosz”, a „mire gondolt a dalszerző?” kérdése, a plágium, a siker és sikertelenség, a zeneelméleti tudás szerepe a dalszerzésben, a dalok sorsa, „az eltűnt idő”, a kollaborációk, nők a zenében.
A sorozat hátteréről Jónás Vera a Dal+Szerzőnek a következőt írta: „Engem nagyon zavar az, hogy általában csak a küzdelmeink végtermékét mutatjuk. A kész sminket, a kész lemezt, klipet, a már megtalált és elért boldogságot. Számomra egyre inkább felértékelődött az a tartalom, ahol egy folyamatot láthatok, nem csak a végét. Nem csak azt szeretném megmutatni, hogy mit írtam. Akit érdekel a zeném, annak szeretnék belelátást mutatni abba, hogy miken megyek keresztül. Számomra ez egy sokkal egészségesebb önképű világot eredményezhet és legyűrheti a rengeteg toxikus méregetést és hazugságot. És igen, tervezek még erről is írni egy epizódot…” Mint ez az utóbbi mondat is mutatja, folytatódni fog a sorozat, hiszen „már kígyózó listákban sorakoznak az újabb ötletek.”
A sajtóanyagban Jónás Vera felsorolt néhány téves elgondolást is, ami a nagyközönség felében él a dalszerzésről. „Nagyon sokszor tapasztaltam azt, hogy aki nem mozog zenei közegben, teljesen máshogy ítéli meg a mi alkotói munkánkat, mint ahogy az zajlik valójában. Sokan hiszik például, hogy egy dalszerző egész életében tele van ihlettel, vagy bárkivel képes világslágert írni egy éjszaka alatt, még olyat is hallottam, hogy van, aki szerint a zenész csak a koncerten zenél, amúgy csak bulizik és iszik a haverokkal a backstage-ben.”
A posztok nemcsak „vallomások”, hanem egyben beszélgetések kiindulópontjai is voltak. A Dal+Szerzőnek Jónás Vera kérdésünkre több ilyet is kiemelt: a PLÁHÁÁÁ.. A PLÁGIUM című poszt például vitaindítóként szolgált; „a MŰVÉSZ-NŐK is fontos volt nekem, mert később kiderült, hogy teljes mértékben kibeszéletlen ez a téma, és nagy szükségünk lenne erről többet beszélgetni, akár nyilvánosan.” Volt olyan poszt, amihez személyes története kapcsolódik: „AZ ELTŰNT IDŐ (nyomába nem lépünk) című epizód írása közben konkrétan az ágyban fetrengtem és azt gondoltam, milyen vicces arról írni, hogy fogadjam el magam, miközben épp nem fogadom el magam…”
A szövegek alatt minden esetben szerepelt egy videó, köztük több olyan dal is, amik korábban csak koncerten voltak hallhatók.
Categories: Dalszerzőkről, Hírek
Leave a Reply