Fokozatosság és biztonság – az újranyitás most a legfontosabb téma az összefogó rendezvényszakma számára

A magyar rendezvényszakma számos területét – kulturális és turisztikai programokat, fesztiválokat, sporteseményeket, konferenciákat – fogja össze egy új szervezet, a Magyar Turisztikai Program Alapítvány (MTPA). Az elismert szereplők által létrehozott alapítvány több célt tűzött maga elé: képviseli, koordinálja a rendezvényszakmát; oktatási, minősítési feladatokat lát el; információkat gyűjt és javaslatokat készít – most például a szektor aktuálisan legfontosabb területén, az újranyitás témájában fogalmazott meg konkrét terveket. Minderről az MTPA egyik társelnökével, Botond Szabolccsal, a Visual Europe Group igazgatójával beszélgettünk.

Szükség van a rendezvényszakma érdemi képviseletére

Egyszerre több különböző terület szereplőiben merült fel az, hogy a rendezvényszakmának, turisztikai jelentőségű programoknak nincs érdemi képviselete, platformja – mondta a Dal+Szerzőnek Botond Szabolcs. Pedig szükség volna egy olyan szervezetre, „ami tudja képviselni az egész szektort; tud információt gyűjteni és adott esetben a kormányzatnak információt átadni a szektorral, annak problémáival kapcsolatban; tudja támogatni a szakmát; tud foglalkozni azzal, hogy hogyan legyen megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő ezen a területen. Fontos az is, hogy legyen valamilyen mértékű rendezvénykoordináció, vagyis például egy városban ne akarjanak egyszerre öt nagy rendezvényt megcsinálni egymásról akár nem is tudva, ami semmilyen szempontból nem előnyös: túlhasználja az infrastruktúrát, nincs rá kapacitás, emiatt sokkal drágább lesz a rendezés” – sorolta az alapítvány társelnöke, hogy miért van szükség egy ilyen, a piaci szereplők által létrehozott és működtetett szervezetre.

Botond Szabolcs szerint a sokféle területet azért fontos összefogni, mert nagyon sok szempontból hasonlóak: hasonló a lebonyolításhoz szükséges infrastruktúra, illetve az, hogy van közönség és vannak fellépők – igaz, ezek lehetnek sportolók, zenészek vagy akár egy konferencia „öltönyös előadói”. Hasonlóak a problémák is, amire az újranyitás nagyon jó példa: mindegyik területen azt kell megoldani, hogy „hogyan fogjuk tudni megtartani a rendezvényeket, hogyan lehet csökkenteni a kockázatokat, hogyan lehet beengedni az embereket stb.” További összekötő kapocs, hogy mindegyik típusú rendezvénynek nagy turisztikai hozzáadott értéke van.

Az MTPA természetesen együttműködést tervez mindegyik szektor szervezeteivel, a Music Hungary-tól a Nemzeti Sportügynökségig. A rendezvények sokféleségét leképezi az alapítvány vezetése is, amelyben minden szektor képviselteti magát. Az alapítvány másik társelnöke Oszkó-Jakab Natália, a Művészetek Völgye Fesztivál igazgatója és a Music Hungary Szövetség Fesztivál szakosztályának vezetője. Kuratóriumi tagjai Dolina Tamás, a Moonlight Event Kft. ügyvezetője; Ernhaft Attila, a Művészetek Völgye Fesztivál ügyvezetője; Schmidt Gábor, a MOB alelnöke; dr. Fiák Krisztina, az MTÜ Rendezvénykoordinációs Osztályvezetője; Ganczer Gábor, a MARESZ elnöke és a Hungexpo vezérigazgatója; Rókusfalvy Gábor, a Roxer Kommunikációs Kft. tulajdonos ügyvezetője; Süli András, a Campus Fesztivál programigazgatója; Lobenwein Norbert, a VOLT alapítója és Szabó László, producer, a Magyar Sakkszövetség, a Magyar Paralimpiai Bizottság és a Zenei Menedzserek Egyesületének elnöke.

„Ezt egy erős és széleskörű összefogásnak gondoljuk, ami szerintünk a piac és a kormányzat felé is fontos üzenet” – mondta Botond Szabolcs. Az egyeztetések már mind a kormányzattal, mind a piaci szereplőkkel megkezdődtek; „már az alapítási időszakban is készítünk anyagokat a kormányzatnak is az újranyitásról”. Végső soron persze az MTPA súlya nemcsak a kuratórium névsorán múlik, hanem az általa végzett munka elfogadottságán; a társelnök szerint nyár végére már látszani fognak ennek az eredményei, hiszen már most – mikor az alapítvány még bejegyzés alatt van – több területen folynak az előkészületek.

Pályázatok, képzések, minősítések

Az alapítványi forma lehetővé teszi azt is, hogy pályázatokat írjanak ki. Most mérik fel, milyenekre van igény; „megpróbáljuk lefedni a szegmenst. Első körben az újranyitáshoz kapcsolódóan szeretnék támogatásokat adni” – mondta Botond Szabolcs.

A források területén a társelnök említete a „most alakuló tagdíjstruktúrát”, valamint azt is, hogy az MTPA többféle, a területhez tartozó tevékenységből tervez bevételt szerezni: oktatásból és minősítésekből. Emellett persze ha kormányzati forrásokat kapnának arra, hogy ezeket szakmai alapon osszák szét, annak is „nyilván örülnénk” – mondta Botond Szabolcs.

A rendezvényszakmában vannak területek, ahol működnek már olyan képzések, amelynek a végén valamilyen végzettséget kapnak a szakemberek, főleg zenei téren (pl. okleveles hangmérnök). Ez azonban a kisebbség. Az MTPA egyrészt tervezi felmérni a jelenleg működő képzéseket, majd ezeket összehangolni, egy átfogó struktúrába beilleszteni; másrészt azokat a képzéseket, amelyekből hiány van, az alapítvány maga tervezi megvalósítani, részben digitális formában – mondta Botond Szabolcs.

A minősítés ehhez kapcsolódik: a hivatalos végzettségek alacsony száma miatt van piaci igény arra, hogy a területen dolgozó szakemberek tudását egy széles körben elfogadott rendszerben minősítsék. Ugyanez igaz a szolgáltatást nyújtó cégekre is. Egy ilyen rendszer lehetővé teszi majd,  hogy „akár a fesztiválok, akár más rendezvények tudjanak olyan minősített cégekkel dolgozni, amelyeknél biztosak lehetnek abban, hogy jó minőségű szolgáltatást fognak nyújtani, felkészült kollégákkal.”

Újranyitás: fokozatosság és biztonság

Az MTPA első feladata természetesen most az újranyitás, amire hatalmas igény van egyfelől a közönség oldaláról („az emberek már nagyon szeretnének kikapcsolódni, szórakozni”), másrészt a szakma oldaláról is.

Az újranyitásnak két aspektusa van: egyrészt az, hogy mikor, milyen típusú rendezvényeket hogyan lehet megszervezni; a másik mindennek a finanszírozása. Botond Szabolcs szerint a legfontosabb a fokozatosság és a biztonság.

 Az MTPA javaslata a különböző lépéseket a beoltottak számához köti. „3,5 millió embertől el lehet kezdeni a kijárási korlátozások figyelembe vételével a kisebb produkciók engedélyezését, például azt, hogy egy már megnyitott étterem teraszán tudjon előadni egy művész. 4 millió ember fölött szigorú biztonsági protokollok mellett, oltásigazolással, 50-70%-os kapacitásig lehet rendezvényeket is tartani. Amíg a szakemberek azt látják indokoltnak, addig ezeken maszkot kell hordani, helyet kell hagyni egymás között, tehát ez a közönség részéről fegyelmezett viselkedési formát jelent.”

„Mi nagyjából nyár közepére tesszük, amikor még biztonsági intézkedések mellett, de gyakorlatilag bármilyen rendezvény megrendezhető. Addigra várható, hogy el fogunk jutni 6 millió beoltott emberig, ami már egy nagyon erős védettséget jelent” – foglalta össze Botond Szabolcs a lépéseket. Az MTPA dolgozik egy részletes előkészítő anyagon, amely rendezvénytípusokra lebontva fogalmazná meg, hogy mik az elégséges biztonsági előírások „oltásigazolás, helyszíni gyorstesztelés, a rendezvényeken való viselkedés tekintetében.”

A másik aspektus a pénzügyi oldal. „Itt azt látjuk, hogy akkor lehet a nyitást gyorsítani, ha van megfelelő támogatása a rendezvényeknek, ami csökkenti a kockázatukat, hiszen nagy a bizonytalanság a gyorsan változó helyzet és szabályok miatt.” Az biztos, hogy drágább lesz rendezvényeket szervezni minden típusban. „Amikor kisebb kapacitással kell ezeket megszervezni, akkor emiatt kevesebb jegyet lehet eladni, de jóval több biztonsági előírást kell betartani. A létszámkorlátozás nélküli rendezvényeknél is biztosan lesz addicionális költsége a biztonsági intézkedéseknek, ellenőrzéseknek. Ezen hatást a rendezvények jegyár áfájának 5%-ra csökkentése nagy mértékben tudná kompenzálni.”

Nagy kérdés, hogy ezeket a plusz költségeket a különféle szereplők milyen arányban fogják viselni. „Azt gondoljuk, hogy a kormányzatnak érdeke, hogy ezek egy részét átvállalja, hogy megvalósulhassanak a rendezvények. Ez még a jövő zenéje, hogy pontosan milyen módon tud ez megtörténni” – mondta Botond Szabolcs. Már látszik több forrás is, például kiírt pályázatokat az NKA és a Petőfi Irodalmi Ügynökség is. A társelnök személyes véleménye egyébként az, hogy logikus lépés lenne a szervezők részéről a jegyáremelés is, bár az szegmensfüggő, hogy ezt hogyan, milyen mértékben lehet és kell megtenni; ez függ majd a támogatások mértékétől is.

A legelső kérdés a teraszok megnyitásához kapcsolódó fellépések engedélyezése. Erre nincs nemzetközi precedens, hiszen „az egész nyitási ütemezésben nemhogy Európa, de jelentős részben a világ előtt vagyunk. A józan ész azt diktálja, hogy ahova be tudnak ülni enni mondjuk egy teraszra, ott a kijárási korlátozás betartása mellett nem fog jelentős buli kialakulni attól, hogy van ott egy előadó, aki mondjuk háttérzenét szolgáltat. A cél az, hogy a művészek minél előbb vissza tudjanak térni a zenéléshez, tudjanak bevételt csinálni” – mondta Botond Szabolcs.

Több nemzetközi kísérlet is arra mutatott rá, hogy a zárt helyszíneken a szellőzés a kulcskérdés.  Az MTPA társelnöke szerint a biztonságos rendszerek kiépítése „nagyon másfajta támogatási logikát kívánna meg, mint ami jelenleg látszik; inkább az egyes rendezvények megtartásához kapcsolódó plusz költségeket tud finanszírozni mindegyik támogatási forrás. Ezért is van eltérés a zárt és szabadtéri rendezvények nyitásában. Inkább azt látom életszerűnek, hogy a zárt helyszíneken kapacitáskorlátozások lesznek; valószínűleg az emberek is ezektől félnek a legjobban. Ha jól haladnak az oltások, akkor ősszel, amikor ezeknek elérkezik a szezonja, akkor ez már kevésbé lesz probléma”- mondta az MTPA társelnöke.



Categories: Hírek

Tags: , , , ,

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .