A tesztelés fontosságára és problémáira hívja fel a figyelmet a nyitást előkészítő brit kutatás

Eleinte a brit kormány nem akarta nyilvánosságra hozni annak az úttörő eseménysorozatnak az eredményét, amiről már blogunkon is többször beszámoltunk. mert el akarták kerülni, hogy az alapvetően optimista riport megzavarja a hivatalos kommunikációt, ami a delta variáns miatt most a fokozott óvatosságról szól. (Ez a variáns a tesztesemények idején még nem jelent meg.) A szórakoztatóipar végül jogi úton kényszerítette ki az eredmények megjelentetését.

Az itt olvasható jelentés fő eredményei megerősítik azt, amit eddig is tudni lehetett. A zárt terek nagyobb kockázatot jelentenek, mint a szabadtéri események; a különösen kritikus területek azok, ahol egyszerre sok ember tömörülhet, pl. be- és kilépés, étel- és italfogyasztásra kijelölt helyek, wc-k. Az első kör teszteseményein összesen 58 ezer ember vett részt, és összesen 28 fertőzöttet azonosítottak (a korábbi hírek 15-ről szóltak). Közülük 11 feltehetően már fertőzötten érkezett az eseményekre, és 17-en ott vagy később fertőződtek meg.

Az eredményeket árnyalja, hogy egyrészt a kísérlet idején alacsony volt a fertőzöttség az országban; másrészt komoly gond, hogy bár nyomatékosan kérték minden eseményen, hogy a résztvevők a rendezvények után is végeztessenek el egy PCR tesztet, és ennek eredményét küldjék el a tudósoknak, összesen a résztvevők 15%-a volt erre hajlandó.

A tesztelés egyébként is egy érzékeny kérdés. Ugyan egy közvélemény-kutatásban úgy találták, hogy az emberek 15%-kal nagyobb eséllyel mennének el egy rendezvényre, ha tudják, hogy csak negatív teszttel lehet belépni, másfelől sokakat eltántorít az, ha nekik maguknak el kell végezniük egy tesztet. Egy jegyeladással foglalkozó cég például azt találta, hogy amikor egy esemény leírásánál ott szerepel a kötelező teszt, akkor az emberek az erre vonatkozó előírásokat alaposan elolvasták – aztán csak 1,7%-uk vett jegyet, szemben a cég korábbi konverziós arányával, ami 18% volt.

Az eredmények azt is bizonyítják, hogy az ún. laterális gyorstesztek nem biztosítják a fertőzöttek teljes kizárását. A kontaktkutatás során egyébként találtak egy olyan embert, aki tüneteket mutatott és a gyorstesztje pozitív lett – aztán addig csinált újabb gyorsteszteket, míg egy negatív eredmény nem érkezett, amivel bemehetett a rendezvényre.

Szintén a teszteléssel kapcsolatos eredmény, hogy az a fajta tesztelési infrastruktúra, amit elsősorban a magas kockázatú csoportok fertőzéseinek szűrésére alakítottak ki, nem bírja jól, ha egy nagyobb esemény előtt hirtelen tömegek szeretnének teszteltetni magukat. A különböző adatok megosztása és összekapcsolása (teszteredmény – jegyvásárlás – általános egészségügyi adatok) szintén gondot okozott ott, ahol nem állt rendelkezésre egy direkt erre kialakított infrastruktúra.

A rendezvényeken a résztvevők viselkedését is megfigyelték és elemezték. Általában a biztonsági előírások igen magas arányú betartását tapasztalták (volt, ahol kötelező volt a maszkviselés és/vagy a távolságtartás, máshol nem). Az emberek leginkább akkor nem tartották be az előírásokat, amikor alacsony kockázatúnak ítélték a helyzetet, illetve amikor nem volt számukra egyértelmű, hogy pontosan mit is kell csinálniuk.

Ezért nagyon fontos a hatékony kommunikáció. Ennek különféle formái vannak; a jelentés kiemeli az előzetes tájékoztatás fontosságát, illetve azt, hogy a személyzet is sokat segíthet a szabályok értelmezésében – ám vigyázni kell, hogy ezt ne úgy tegyék, hogy megzavarják magának az eseménynek az élvezetét.



Categories: Hírek

Tags:

Leave a Reply

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

%d