Csak egy külföldi kiadó visz be egy zenekart a nemzetközi vérkeringésbe, nem az angol nyelv

Tófalvy Tamás és Koltai Júlia, a BME kutatói a világ vezető kommunikációtudományi folyóiratában, a New Media & Society-ben jelentette meg a Splendid Isolation című cikket, amelynek alcíme: A zeneipari egyenlőtlenségek újratermelése a Spotify ajánlórendszerében. A folyóirat honlapjáról ingyen letölthető tanulmány magyar metalzenekarok kapcsolathálózatait térképezi fel azért, hogy kiderítse: mitől függ, hogy egy előadó bekerül-e a nemzetközi vérkeringésbe.

A tanulmány felidézi, hogy az internet terjedésétől sokan azt várták, hogy az erősen központosított és hierarchizált, egy-egy nagy centrumra és az ezen kívüli perifériákra osztott zeneipar egyenlőtlenségeit képes lesz kiegyenlíteni vagy legalábbis mérsékelni. Számos kutatás mutat azonban arra, hogy ez nem így történt, és ezt ez a tanulmány is megerősíti.

Fontosabb azonban, hogy megmutatja, mi segíthet egy zenekarnak abban, hogy kitörjön a magyar közegből – a rövid válasz az, hogy egy nemzetközi kiadó igen, az angol nyelv használata azonban nem.

Tófalvy és Koltai 23, különböző (extrém) metal műfajokban nagy elismertségnek örvendő magyar zenekar kapcsolathálózatát térképezték fel a Spotify rendszerében. A különféle neveken futó „kapcsolódó előadók” (hasonló előadók / a rajongók ezt is szeretik stb.) ajánlásokat nézték, amiknek az az előnye, hogy minden felhasználó számára ugyanazok, és időben is viszonylag (bár nem teljesen) változatlanok. Ezek a kapcsolatok feltehetően az algoritmikus ajánlásokat is befolyásolják, bár az persze nem ismert, hogy milyen módon és mértékben.

A kutatók megvizsgálták, hogy a kiválasztott 23 zenekarnál hánynál szerepel nem magyar kapcsolódó előadó, és hogy ezek a kapcsolatok közül hány kölcsönös (vagyis a külföldi kapcsolódó előadónál is szerepel a magyar zenekar, tehát nem egyirányú a viszony). A külföldi kiadók által megjelentetett magyar zenekaroknál a 20-20 kapcsolódó zenekar túlnyomó többsége (átlagban 17,3) volt külföldi, míg a magyar kiadónál vagy szerzői kiadásban megjelenő előadóknál ez a szám csak 1,9 volt.

A nemzetközi beágyazottság szempontjából még fontosabb, hogy hány ilyen kapcsolat kölcsönös. A vizsgálatban szereplő 23 zenekar közül 6-nál volt egyáltalán ilyen kölcsönös kapcsolat, és közülük csak egy olyan volt, amely magyar kiadóval érte el ezt az eredményt (a Dalriada 6 kölcsönös külföldi kapcsolattal), a maradék öt mind külföldi kiadónál van (közülük az Ektomorf és a Thy Catafalque vezet, 13-13 kölcsönös külföldi kapcsolattal).

Ugyanakkor az, hogy milyen nyelvűek a dalszövegek, nem befolyásolta a külföldi beágyazottságot: a kapcsolathálózat elemzése alapján nem lehet mondani, hogy az angol nyelvű szövegek segítenék azt, hogy a Spotify rendszere külföldi előadókkal kapcsolja össze a zenekart.

A központ-periféria viszony szempontjából fontos eredmény, hogy a kölcsönös kapcsolatok a magyar zenekarokat leginkább centrumországok előadóihoz fűzik: 11 külföldi zenekar amerikai, 8 norvég, 7 német, és 3-3 finn, dán és brazil. (Közismert, hogy a metal bizonyos műfajaiban az észak-európai államok komoly centrumnak számítanak). Tófalvy és Koltai megjegyzi, hogy nagyon alacsony a régióbeli, illetve volt szocialista országok előadóival való közös kapcsolatok száma, vagyis a „perifériáról” az érvényesülés útja a központokba vezet.

Szintén érdekes megállapítás, hogy a nemzetközi zenei hálózatba erősen bekapcsolt zenekarok esetén a zene hasonlósága a lényeges abban, hogy ki kerül be a „kapcsolódó előadók” közé, másfelől azoknál a zenekaroknál, amelyeket a Spotify nem köt külföldi előadókhoz, jóval nagyobb zenei különbségek is lehetnek a kapcsolatok között: a műfaji hasonlóságnál fontosabb az, hogy a kapcsolódó előadók mind magyarok.

Tófalvy és Koltai a tanulmány zárásában hangsúlyozza, hogy a centrum-periféria közti egyenlőtlenségek online újratermelését nem lehet csak az algoritmusok nyakába varrni. Nem tudni, hogy pontosan milyen mértékű a tényleges emberi beavatkozás az említett hálózatokban, ugyanakkor az algoritmusokat is emberek tervezték, és ezek nagyban támaszkodnak a hallgatók viselkedési mintáinak elemzésére.

Az egyik nemzetközileg legismertebb magyar metalelőadó, a Thy Catafalque számára nem hátrány, hogy magyar szövegek is megszólalnak a dalokban.

A vizsgált zenekarok tejles kapcsolathálózata. Forrás: Tófalvy Tamás – Koltai Júlia, New Media & Society. (Teljes méretben megtekinthető itt.)



Categories: Hírek

Tags: , ,

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .