A metaverzum kifejezést régóta használják, nemrég pedig a technológiai újdonságok iránt nem érdeklődő nagyközönség is megismerte, amikor Mark Zuckerberg bejelentette, hogy a Facebook is ebbe az irányba fog elmozdulni. Az a fajta virtuális tér, amiben a felhasználók avatarjaik által közösen vannak jelen és végeznek különféle tevékenységeket (játszanak, kommunikálnak, eseményeket látogatnak, vásárolnak stb.), most éppen komoly fejlesztések és spekulációk tárgya (magyarul lásd ezt az elemzést.)
A Music Business Worldwide-on Ran Geffen, több zeneipari cég alapítója többek között arról írt, hogy ezek a fejlesztések mit jelenthetnek a katalógusokat, szerzői jogokat kezelő cégek (kiadók, zeneműkiadók stb.) számára. Mint arról többször írtunk, éppen nagy katalógus-felvásárlási láz van a piacon, ezért a kérdés – ahogy Geffen fogalmaz: a szerzői jogok értékének időtállósága – komoly pénzügyi vonzattal is bír.
Ahogy Ron Geffen megállapítja, a zenészek, előadók a metaverzumban való jelenlétének a kulcsa a személy kinézetére vonatkozó jog, angolul a „persona rights”. Ennek birtokosa vagy kezelője az, akinek engedélye nélkül egy híresség (felismerhető mása) nem jelenhet meg a metaverzumban, így aztán persze koncertet sem adhat vagy más, monetizálható eseményhez sem használható fel. Márpedig jellemzően sem a lemez-, sem a zeneműkiadókkal kötött szerződésekben nem szokták átadni e jogok kezelését.
Mi több, Ron Geffen szerint a persona rights tulajdonosa – jellemzően maga az előadó – azt is megteheti, hogy újra felveszi a dalait, vagy legalábbis a slágereit, netán valamilyen új (mondjuk deepfake) technológiával alkotja újra ezeket. Míg a régi lemezeit újrarögzítő Taylor Swift (illetve korábban több más zenekar, lásd e cikkünket) komoly erőfeszítéseket kell, hogy tegyen, hogy a rajongók az eredeti verzió helyett az újakat hallgassák, egy metaverzumban a virtuális eseményeken minden további nélkül le lehet játszani az új változatokat, így az eredeti hangfelvételek jogtulajdonosa nem részesül a bevételekből. (A szerzők számára persze így is jár a jogdíj.)
Hogy mindez hová vezet hosszú távon, mikor és mennyire lesz elterjedt megoldás, arról Ron Geffen nem bocsátkozik spekulációkba. Mindenesetre annyi bizonyos, hogy a metaverzum típusú platformok terjedése nemcsak az új előadók számára fontos, hanem a klasszikus katalógusokat és azok monetizálását is érintheti.
Ron Geffen egyik példája az új metaverzum platformokra a Wave, aminek a befektetői között a Warner Music Group és a Tencent is ott van
Categories: Hírek
Leave a Reply