A dalszerzőket elismerő egyik legjelentősebb brit díj, az Ivor Novello Awards gáláján indította el Björn Ulvaeus – aki nemcsak az újjáalakult ABBA tagja-dalszerzője, hanem egyben a közös jogkezelők nemzetközi szervezete, a CISAC elnöke is 2020 óta – a Credits Due kampányt.
A brit szerzőket képviselő Ivors Academy és a Music Rights Foundation kampányának követelése voltaképpen igen egyszerű: minden hangfelvételhez a megszületése pillanatában rendeljék hozzá az összes lényeges metaadatot, ügyelve ezek pontosságára. Mindezeket a metaadatokat aztán a hangfelvétel kiadója a dallal együtt eljuttatná a szolgáltatókhoz, amelyek katalógusába a felvétel bekerül. Így amikor a felvételt felhasználják (például egy stream oldalon egy felhasználó meghallgatja), akkor a szolgáltató rögtön tudhatná, hogy kik a jogtulajdonosok és milyen arányban részesülnek a keletkező jogdíjból.
Björn Ulvaeus úgy fogalmazott, hogy „nagyon egyszerű dologról van szó: mindenki, aki részt vett egy felvétel elkészítésében, kapja meg az őt megillető elismerést, és így biztosítsuk azt, hogy a megfelelő emberek kapják meg a díjazást. Meg szokták kérdezni tőlem, hogy ez most miért nincs így, és erre nem tudok mit mondani. 2021 van, nem kereshetünk már kifogásokat. Szerencsére már sokan most is dolgoznak a problémák megoldásán.”
A Credits Due szerint a hangfelvételekhez a következő öt metaadatot kellene hozzárendelni az elkészülés pillanatában:
- Az alkotókat azonosító kódok (IPI, IPN, ISNI)
- A szerzeményt azonosító kód (ISWC)
- A hangfelvételt azonosító kód (ISRC)
- A dal címe és alternatív címei
- Az irók, előadók, producerek és közreműködők nevei

Jelenleg a hangfelvételek jogtulajdonosai a szerzeményt és a szerzőket azonosító adatokat nem adják meg a stream szolgáltatóknak, csak a felvételt azonosító ISRC kódot. A szolgáltató a szerzői jogokat kezelő szervezeteknek, vagyis a zeneműkiadóknak és közös jogkezelőknek ezeket az ISRC kódokat adja meg, amikor hangfelvételek felhasználásáról jelentést küld. A kódok alapján az utóbbiaknak kell beazonosítaniuk a szerzeményt (vagyis az ISWC kódot hozzárendelni), majd ez alapján a jogtulajdonosokat kifizetni a megfelelő arányban.
Ebben a rendszerben számos hibalehetőség van. Lehet, hogy az ISRC kódhoz nincs társítva ISWC, vagy éppen rossz kódot rendel hozzá egy szereplő. Még a megfelelő hozzárendelés esetén is lehetséges, hogy pontatlanok az adatok, vagy nem világos, hogy egyes országokban ki a kezelője az adott jogoknak. Előfordulhat, hogy nem sikerül megtalálni az összes jogosultat, vagy akár az is, hogy az összes igényelt részesedést összeadva 100%-nál nagyobb arány jön ki – sorolja a Complete Music Update összefoglaló cikke.
Nem csoda, hogy az Ivors Academy által megrendelt tanulmány szerint világszerte összesítve évi legalább 500 millió font (vagyis több mint 200 milliárd forint) jogdíj végzi az ún. fekete dobozban. Ezeket a pénzeket, amelyeknek nem sikerült megtalálni a jogos tulajdonosát, a stream szolgáltatók vagy a közös jogkezelők egy ideig elkülönítve tartják, majd különféle módszerek alapján (jellemzően jobb híján a piaci részesedésből számolt módon) szétosztják.

Éppen ezért nagyon fontos, hogy a jelenlegi rendszerben a szerzők mindent megtegyenek azért, hogy a jogait kezelőket ellássák azokkal az adatokkal, hogy egyes szerzeményeikből milyen felvételek készültek, ezeknek mi az ISRC kódja. Az Artisjus SZIR rendszerében ez nagyon egyszerűen megtehető – itt mutattuk be, hogy hogyan.
Ugyanakkor – mint arra már korábban a Music Managers Forum vezetője rámutatott – nem jó az a rendszer, amelyben a szerzőkre hárul a feladat, hogy megpróbálják a műveikre vonatkozó adatokat beszerezni, míg a zeneipar más részei profitálnak abból, ha ezt nem teszik meg. Ezért fontos, hogy az iparág egésze felsorakozzon a Credits Due kampány mögött, és kidolgozza a metaadatok biztosításának a jelenleginél hatékonyabb és igazságosabb rendszerét.
Mint a honlapon látható, a kampány támogatói között ott vannak a nagy jogkezelők (köztük a CISAC), szerzőket és zenészeket összefogó szervezetek, valamint csatlakozott számos digitáls szolgáltató is (Spotify, Apple Music, Soundcloud, Amazon). Az igazán fontos persze a kiadók hatékony támogatásának megszerzése volna. Erről az oldalról egyelőre a BMG jelentette be, hogy támogatja a kezdeményezést. „A szerzők és előadók méltányos, pontos és gyors kifizetése minden zenei cég számára prioritás kell, hogy legyen” – mondta a kiadó vezetője.
A jogdíjak pontosabb és gyorsabb kifizetése mellett Björn Ulvaeus egy másik célt is kitűzött a metaadatok felhasználására: a stream szolgáltatók az adatok birtokában megjeleníthetnék a közreműködők listáját az egyes dalok mellett. Ulvaeus álma az, hogy a szerzők, producerek, vagy akár még egy szimfonikus felvétel esetén is a zenekar összes tagja kattintható legyen, hogy az érdeklődő hallgató megtudhassa, milyen más felvételeken működött még közre az adott művész. „Vissza akarjuk hozni azt az élményt, amikor feltettünk egy lemezt, kinyitottuk a dupla borítót, és a zene hallgatása közben böngésztük az ott található információkat. Ez egy értékes élmény volt, amiből a mai fiatal zenehallgatók kimaradnak” – mondta a BBC-nek.
Categories: Hírek
Leave a Reply