Ne rohanj egy új platformra csak azért, mert az új, hanem nézd meg, ott megtalálod-e ott a rajongóidat -Patrick Ross (Music Ally)

Október 21-én és 22-én, csütörtökön és pénteken lesz idén a BuSH, szokás szerint esténként showcase koncertekkel, napközben pedig szakmai programmal: konferenciával, workshopokkal, speed meetinggel. A témák között ott lesz a zenei export, a menedzserek megváltozott szerepe, a független kiadók, a Creative Europe támogatások, a vizualitás a digitális felületeken, az NFT. Ismét lesz néhány igen komoly külföldi vendég, például Jake Beaumont-Nesbitt az International Music Managers Forumtól (vele készült hosszú interjúnk itt olvasható), illetve online jelentkezik be a Ninja Tune elnöke, Peter Quicke.

A helyszín ismét a Fészek Klub, bővebb információk a honlapon és a Facebookon találhatók. A 2019-es konferenciáról itt olvashatók beszámolóink, arról pedig, hogy hogyan érdemes egy ilyen nemzetközi szakmai eseményre készülni, még az első BUSH előtt írtunk.

A konferencia vendége lesz, két kerekasztal-beszélgetésen is részt vesz Patrick Ross, a Music Ally egyik vezetője (COO). A londoni cég a zenei marketing területén igen ismert; kampányok szervezése mellett szakmai képzéseket tartanak, iparági eseményeket szerveznek, informatív honlapot működtetnek. Patrick Ross 2007 óta dolgozik a zeneiparban; sokáig a Kobaltnál, majd az AWAL-nál foglalkozott digitális marketinggel, vezető pozíciókban. A Music Ally londoni irodájában értük el.

2007 óta dolgozol a zeneiparban, és ezalatt rengeteg mélyreható átalakulást és rengeteg múló trendet láthattál. Mit gondolsz, azok közül az újdonságok közül, amikről manapság a legtöbbet beszélnek, melyik lesz az, ami hosszú távon velünk marad, és melyik az, amelyik úgy végzi, mint mondjuk a „minden zenekar csináljon saját appot” trend?

Mindig azt szoktuk tanácsolni az ügyfeleinknek, hogy legyenek türelmesek, ne rohanjanak a legújabb platformra csak azért, mert az a legújabb platform. Legyenek óvatosak, és elsősorban azt nézzék, hogy az adott platformon megtalálják-e a rajongóikat. Ha igen, akkor menjenek oda; de azzal nem érdemes próbálkozni, hogy a rajongókat valahonnan máshonnan próbálják odaterelni egy új helyre, csak azért, mert most éppen az ígéri azt, hogy „ez lesz a megoldás mindenre”. Túl sokszor láttam már, ahogy az emberek rengeteg időt és energiát beleölnek valamibe, ami aztán nemsokára el is tűnik. Amikor elkezdtem a zeneiparban dolgozni, még a MySpace korát írtuk; aztán mindenki átment a Facebookra, aztán az Instagramra, ami már szintén elérte a stagnáló korszakát… De az igazán fontos nem a platform, hanem az, hogy felépítsél egy maradandó rajongóbázist, olyan emberekből, akik nem a platformokhoz, hanem hozzád kötődnek, mert az előbbiek jönnek és mennek.

Ami az egyes technológiát illeti: sokan úgy gondoltuk, hogy mostanra a VR sokkal nagyobb lesz, mint amekkora valójában lett. De mostanában a metaverzum koncepciójával és a videojátékokkal összekapcsolódva ismét megélénkülni látszik ez a terület, rengeteg startup foglalkozik vele, és egyre több embernek van headsetje. Az NFT-nek az az alkalmazása, amiben sokan a gyors meggazdagodás ígéretét látták, mára a kifulladás jeleit mutatja, de lehet, hogy ettől még lesz ennek a koncepciónak hosszú távú felhasználása is.

A marketingben megkerülhetetlen a TikTok témája. Vannak, akik szerint ez egy egészen új paradigmát jelent, hiszen itt a felhasználók már nemcsak passzívan nézik a videókat, hanem ők maguk is alkotnak. Egyetértesz ezzel? Marketing szempontjából mi a legnagyobb kihívás a TikTokon?

Ebben van valami. A TikTok azért alapvetően egy szórakoztató média, aminek a zene mindig is része volt. Persze azt is látjuk, hogy – ahogy korábban is – más, korábban létező nagy platformok elkezdik lemásolni a TikTok legfontosabb jellemzőit. Marketinges szempontból az az érdekes, hogy voltak olyan ügyfeleink, akik maguk soha nem voltak ott a TikTokon, mégis nagyon sokat segített nekik egy ott berobbanó táncőrület. Ilyenkor azt kell felismerni, hogy ez komolyan ki tudja lőni a számokat egy rövid időre, de a lényeg az, hogy ezt jól meg tudjuk ragadni, hosszabb távon le tudjuk kötni a figyelmet, tehát valódi rajongókat szerezzünk. De persze ha van kedved rövid videókat csinálni, és a rajongóid ott vannak a TikTokon, akkor menj oda te is – de ha nem jön neked természetesen a tiktokozás, akkor inkább a szélesebb kontextusra figyelj. Minden tartalomtípusnál el kell dönteni, hogy az adott platformon jól érvényesülő formátumok fekszenek-e neked művészként, vagy sem.

Vagyis megérkeztünk az autentikusság központi kérdéséhez.

Igen, az autentikusság egyre fontosabb lesz. Nézd csak meg, miért stagnál az Instagram: annyi lett a marketing célú üzenet, hogy az emberek belefáradtak. A Z generáció pedig nem olyan, mint a korábbiak – például a szüleim még mindig használják a Facebookot, mert azt megismerték, megtanulták. De a Z generáció nem ilyen, hanem nagyon gyorsan átugrik az egyik helyről a másikra, ahol megtalálja azt, amit keres. Ami azt jelenti, hogy a zenészeknek sem szabad ragaszkodniuk egy platformhoz, hanem azt kell keresniük, hogy mi az a felület, ahol autentikusan tudnak kommunikálni. (A stream szolgáltatók meglehetősen korlátozottak ebből a szempontból: ott van a zene, egy kép, egy szöveges névjegy.) Ez a digitális világban folyamatos kihívás, ami talán a fiatalabb generációk számára könnyebben jön. De ez nem feltétlenül igaz. Ott van például Nick Cave, aki soha nem volt igazán jelen a közösségi médiában, de a Red Hand Files – ahol beküldött rajongói kérdésekre válaszol – nagyon jól működik.

Nagyon fontos, amiről sokan megfeledkeznek, a kontextus kérdése. Ha csak a zenédről posztolsz, egyfolytában azt promotálod, az unalmas, fárasztó lesz. Meg kell értened a kontextust: miért szeretnek a rajongóid, mi az, ami megfogja őket a zenédben? Ezt a valamit kell megjeleníteni autentikus módon a közösségi médiában. Ha mondjuk az ragadja meg a rajongókat, hogy foglalkozol a klímaváltozás kérdésével, akkor ez a téma nyugodtan megjelenhet a posztjaidban. Annál erősebb üzenet nincs, mint amikor azt látják, hogy annak a képnek, ami a zenéd alapján kialakult a rajongókban, megfelel az, amiről és ahogyan kommunikálsz.

Amikor egy új ügyféllel találkozol, mi az első dolgod?

A közös munka elején azt próbáljuk meg felmérni, hogy miért zenél valaki, mi hajtja őt; mi az, ami foglalkoztatja a zenén túl, milyen ügyek fontosak számára; mik azok a területek, amiken a rajongók kapcsolódhatnak hozzá. Ezeknek a kérdéseknek nemcsak az a célja, hogy mi megismerjük a zenészeket, hanem az is, hogy ők maguk jobban megismerjék magukat. Ez segít abban, hogy jobban kommunikáljanak magukról – hogy ne abból álljon a jelenlétük a közösségi felületeken, hogy muszájból kiraknak ezt-azt, aztán figyelik, hogy mi az emberek reakciója. El kell gondolkodniuk azon, hogy hogyan tudják megjeleníteni magukat a zenén kívül is, hogyan tudnak hiteles „perszónát” kialakítani.

Most jössz először a régióba?

Igen, és nagyon várom már – és nem csak azért, mert túl régóta voltam már konferencián vagy hasonló iparági eseményen. Izgalmas lesz emberekkel találkozni, többet megtudni a régióról, és ezáltal kinyitni a világomat. Nagyon izgalmas, ahogy globalizálódik a zene, és a korábbinál jóval könnyebb átlépni a határokat – miközben fontos azért a helyi közönség számára is relevánsnak maradni. Azt látom, hogy Közép-Kelet-Európa igyekszik ebben lépést tartani, informálódni, tanulni, felmérni a lehetőségeket.



Categories: Hírek

Tags: , , , ,

Leave a Reply

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.