Több ezren vásárolnak vinylt, de a magyar lemezekből a néhány száz a reális példányszám

A Music Hungary konferencia egyik beszélgetése a vinyl lemezek témáját járta körül. Az adatokat Kovács Tamás, a Budapest Vinyl vezetője mutatta be. Mint mondta, 2011-ben a Mahasz mindössze 59 darab vinyl eladásáról számolt be éves statisztikájában. 2020-ra ez 143 ezer darabra nőtt – és ez csak az a mennyiség, amiről a Mahasz tud. Kovács szerint például a Bakelitfutár.hu online bolt évi 40-45 ezer darabot ad el, és ezek nem szerepelnek az előbbi statisztikában. A hamarosan megjelenő Zeneipari jelentés bemutatójából pedig megtudtuk, hogy a vinyl eladások utáni bevétel 2020-ban 14%-kal növekedett, még úgy is, hogy a Mahasz által elkönyvelt példányszám enyhén, 1%-kal visszaesett.

A láthatóan igencsak megnőtt keresletet a hosszú idő után újrainduló hazai lemezgyártás is igyekszik kielégíteni. A Hanaton Music két képviselője, Hanisch András és Wettstein Tamás elmondta, hogy az egykori dorogi lemezgyár egyik gépét vették meg. Valójában a Hanaton csak egy présüzem, vagyis a mester- és nyomólemezek német, francia, olasz gyártóktól jönnek majd. Bár már hamarabb tervezték elindítani a gyárat, az engedélyezés jóval hosszabbra nyúlt, mint tervezték, de pont a konferencia után végre el tudtak indulni.

A Hanaton évi 200-250 ezer példányt tud legyártani, és ezzel ki is tudja majd elégíteni a magyar kiadók igényeit – mondták. Ennek a piacnak a jellegzetessége az, hogy kis példányszámokkal dolgoznak a kiadók. Kovács László, a Moiras Records vezetője azt mondta, hogy 2019-ben 170 különböző magyar kiadvány jelent meg vinylen – a Hungaroton fénykorában nem volt ennyi; igaz, akkor viszont a több tízezres példányszámok voltak a jellemzők.

Ma néhány száz példányban jön ki egy-egy album. Persze nagyon nem mindegy, hogy ez pontosan mennyi – a Hanaton vezetői elmondták, hogy a nyomólemez gyártása, a nyomda és más, példányszámtól függetlenül jelentkező költségek miatt a 100 példányban nyomott album darabonként kb. két-háromszor kerül többe, mint egy 500 példányos.

A Moiras Records által megjelentett Illés-újrakiadásról Kovács László konkrét adatokat is elárult. Ez összesen 600 példányban kelt el három év alatt, pedig mindenhol kapható volt, és a mainstream sajtó is foglalkozott vele. Ennek a 600 példánynak a nagy részét a megjelenés után elkapkodták, a maradéknak viszont három év kellett, mire elfogyott.

Pentelényi Pál az Independent Label Fair alapítójaként a vásáron jelen lévő 40-50 független kiadóról beszélt. Többségük vinylt árul, és néhány százat tud értékesíteni egy-egy kiadványból.

Pentelényi úgy látja, hogy 4-500 darab fölött már érdemes a nemzetközi terjesztésben gondolkodni – persze hatalmas munka megtalálni a megfelelő (a kiadó műfaji profiljával foglalkozó) terjesztőt megtalálni. Az általa vezetett Budabeats kiadó is „pár évig küzdött ezzel”. A vinylpiacon az érvényesülés egyik módja, ha egy zene kuriózumként adható el. A Moiras kiadó legnagyobb külföldi sikere például a Futurama zenekar 1968-as felvétele volt, ami 52 évvel a rögzítés után jelent meg kislemezen. Ezt mint „magyar garage beat” zenét el lehetett adni külföldön is – a vásárlók nyilván nem hallottak korábban a Futuramáról, de vonzó volt számukra ez a leírás.

A beszélgetők egyetértettek abban, hogy néhány ezres vagy legfeljebb tízezres kör vásárol vinylt Magyarországon, igaz, vannak köztük fanatikus gyűjtők is. Azonban közülük sokan nem igazán érdeklődnek a friss magyar megjelenések iránt, megelégszenek azzal, hogy – ahogy Kovács Tamás mondta – megvan nekik az összes Beatles- és/vagy Led Zeppelin-lemez.

A fenti képen látható, budapesti Wave lemezbolt vezetője, Pápai Sándor másik oldalról beszélt a vinyl reneszánszáról. Mint mondta, ők az utóbbi 4-6 évben érezték a formátum erősödését, és mára már szinte csak vinylt adnak el. 15-20 évesek is bemennek a boltba vásárolni, és olykor olyan zenei (nekik már: zenetörténeti) tudással rendelkeznek, mint amilyennel a sokat látott eladók sem.

Fontos tapasztalat, hogy a kereslet nem igazán árérzékeny. A nemzetközi piacon folyamatosan az áremelkedés – erről és a kapacitáshiányról itt és itt is részletesen írtunk. A három major kiadó közül kettő komolyan megemelte mostanában az árait. Pápai elmesélte, hogy amikor a Nirvana Nevermindjának kiskereskedelmi ára a korábbi 7500-8000 forintról (vagy akciósan 6000-ről) 10 ezer fölé emelkedett, akkor ő egy darabig nem is rendelt belőle, mert azt gondolta, hogy ennyiért senki nem fogja megvenni. Aztán mégis rendelt, és kiderül, hogy a kereslet ugyanakkora maradt. (A vinylpiac nemzetközi válságának másik oldaláról, a nyersanyaghiányról kevés szó esett. A Hanaton vezetői elmondták, hogy egy magyar zenekar ragaszkodott volna az átlátszó lemezhez, de nemrég kiderült, hogy ez legközelebb 2022 tavaszán lehet reális.)

Pápai Sándor arról is beszélt, hogy a Wave-ben a magyar rajongók (köztük olyanok, akik minden hazai kiadványt megvesznek) mellett a külföldieknek is adnak el magyar albumokat; ők jellemzően az eladóktól kérnek javaslatokat, és olykor „muszáj” többet vásárolniuk, mint tervezték. A Wave-ben kezdettől fogva nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy minden magyar kiadvány megtalálható legyen a lemezboltban. Sajnos néhány esetben akár hetekig, hónapokig kell utánajárni, vagy akár harcolni is azért, hogy egy lemez végre eljusson a polcokra.



Categories: Hírek

Tags: , ,

1 reply

  1. Az a baj, hogy mainstreamet senki nem vállalja fel. Simán eladható lenne címenként itthon 600 lemez.

Leave a Reply to Melody Center Cancel reply

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

%d bloggers like this: