Támogatások és/vagy önjáró könnyűzene? Music Hungary konferencia, 2021

Weyer Balázs, a Music Hungary Szövetség elnöke a megnyitó beszédében úgy fogalmazott, az idei konferencia „a tavalyinál jobb hangulatban” találta a zeneipart; míg 2020-ban inkább a veszteségek számbavétele zajlott, idén inkább az volt a téma, hogy hogyan tudna ütésállóbbá válni, több lábon állni a szakma. Az alábbiakban csak néhány témát tudunk kiemelni a gazdag – jobbára párhuzamosan több programot is kínáló – konferenciáról. (A vinyl témájú beszélgetésről külön itt írtunk.)

Fotók: Zsiga Pál

Támogatás, de úgy, hogy 5-10 év múlva önjáró legyen a könnyűzene

A program – amelynek kurátora Süli András volt – az állami szerepvállalás témájával kezdődött. Demeter Szilárd miniszteri biztos és Dénes Adél, a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) könnyűzenei igazgatója beszélt a témáról.

Természetesen felvetődött az 5%-os áfa kérdése. Demeter Szilárd elmondta, hogy ő minden alkalmat megragad, hogy a döntéshozóknak beszéljen erről, de egyelőre nem ért el eredményt. A beszélgetést vezető Stumpf András kérdésére, miszerint szerinte melyik a jobb logika, a szektor támogatása, vagy az, ha több pénz marad a zeneiparban az áfacsökkentés által, azt válaszolta, hogy is-is. A miniszteri biztos szerint „a könnyűzenére ráfér a támogatási logika”, de ezt úgy kell megvalósítani, hogy 5-10 év múlva eljusson oda a szcéna, hogy „önjáró” legyen, ne szoruljon rá a támogatásra – „ahogy az normális körülmények között szokott lenni”. Demeter Szilárd ezért is nem helyeselte a raktárkoncerteket és az Őszi Hacacáré rendezvénysorozatot – igaz, ezekről Dénes Adél elmondta, hogy szerinte ezek az adott helyzetben úgy kellettek, mint egy falat kenyér.

A könnyűzene önjáróvá válást segítő támogatások között Demeter Szilárd azt említette, hogy ilyen például a játszóhelyek helyzetének javítása, illetve az is, hogy „rá kell nevelni a közönséget”, hogy természetes legyen a koncertekért fizetni. Ez utóbbi szerinte elsősorban a zeneipar feladata, de a PKÜ is segít benne, például azzal, hogy a tervezett ún. Petőfi Színpadokon belépős koncerteket tartanak majd. Mint mondta, a Balaton körül már vannak megállapodások alkalmas helyszínekről, de például művelődési házakban is lehetnek majd ilyen színpadok. Ezek között utaztatják majd a zenekarokat.

A magyar zene megmutatkozási platformjai nemcsak ezzel fognak bővülni, hanem az átalakuló Petőfi Rádiós is (ismét) ennek fog számítani, továbbá a Hajógyár platform sokféle, igényes formában ugyanez lesz az online térben – mondta Dénes Adél, akinek bevallása szerint ez a szívügye. A YouTube-csatorna már elindult, 2022 elején pedig lesz egy teljes honlap is. Annak eldöntése, hogy mik a magyar zenében az értékes tartalmak, és melyiket milyen platformon érdemes megmutatni, a Petőfi Kulturális Ügynökség tartalomigazgatójának felelőssége lesz; ezt a posztot Horváth Gergely tölti majd be.

Felmerült a kérdés, hogy a PKÜ könnyűzenei kollégiuma és az NKA hasonnevű, szintén támogatásokról döntő szerve között mi a kapcsolat. Arról, hogy egymást kiegészítő, egy irányba mutató pályázati kiírások és döntések szülessenek, a két kollégium közötti személyi átfedések, illetve folyamatos, informális kapcsolat gondoskodik. Demeter Szilárd szerint egyébként a PKÜ kollégiumának összetétele a garancia arra, hogy párt- vagy aktuálpolitikai szempontok ne játsszanak szerepet a döntésekben.

Nagyon szomorú életsorsok

A segítségnyújtás más fajtájáról, illetve más nagyságrendű összegekről volt szó azon a beszélgetésen, ahol Szepesi Mátyás a Fábián Juli Emlékalapítványt képviselte, Szabó Zsolt Tschöppy színpadmester és turnémenedzser pedig a #savethebackstage kampányt.

Szepesi elmondta, hogy az egyrészt a nehéz helyzetben lévő zenészek, háttérmunkások támogatására, másrészt Fábián Juli emlékének ápolására létrejött alapítvány működését a Fábián Juli-emlékkoncert bevételei alapozták meg, és eleinte az ő rajongóira fókuszált a kommunikációjuk, de aztán igyekeztek ezt minél szélesebbre nyitni. Több adománygyűjtő akció – köztük a #savethebackstage – bevételeinek szétosztását is ők bonyolították le, illetve a raktárkoncertekre felkérést kapó zenekarok közül több is felajánlotta számukra a gázsija egy részét.

Szabó Zsolt Tschöppy elmondta, hogy ő ugyan el tudott menni sofőrnek egy nagy áruházlánchoz, de látta, hogy nem mindenki volt ilyen szerencsés. Például Budapesten jóval több lehetőség volt ahhoz képest, ami mondjuk egy vidéki város művelődési házában dolgozó hangtechnikus számára megnyílt. Mint mondta, „nagyon szomorú életsorsokkal” találkozott az emlékalapítványhoz benyújtott pályázatokat olvasva.

Szepesi Mátyás elmondta, hogy a beérkezett támogatási kérelmek nagy része, kb. 60%-a hangmérnököktől jött. Az alapítvány fejenként jellemzően 100-300 ezer forinttal tudta támogatni a háttérmunkásukat; Szepesi szerint „ennél kevesebbet nincs értelme adni, többet pedig nem tudtunk.”

A konferencia keretében az elmúlt egy évben elhunytakra is emlékeztünk

Vidéken óriási dráma van

Szintén szóba kerültek a támogatások azon a beszélgetésen, amelyen több szakmai érdekképviseleti szervezet mutatkozott be – ezek részben a járvány alatt, akár annak hatására alakultak, többek között egyszerűen azért, mert mint Oszkó-Jakab Natália (Magyar Turisztikai Program Alapítvány) mondta, „végre volt időnk találkozni”.

A bejegyzés alatt álló Magyar Könnyűzenei Klubok Szövetségétől Kovács QQ Attila beszélt arról, hogy 20 éve visz klubot, de ebből 18 éven át nem tudta kivel megbeszélni a problémáit; a járvány alatt viszont ő is és sokan mások is rádöbbentek, hogy nagyon sok klub küzd ugyanazokkal a gondokkal.

Kovács QQ Attila szerint a pandémia alatti klubsegítő támogatások nélkül a vidéki helyek 90%-a már nem létezne – mint mondta, Budapesten is vannak gondok bőven, de „vidéken óriási dráma van”. A másik oldalon viszont az van, hogy minden beszélgetésben előkerül, hogy az egyik legkomolyabb gond a klubok számára a sok ingyenes rendezvény. Kovács QQ Attila szerint ezek – a falunapoktól kezdve az Őszi Hacacáréig – torzítják a piacot, illetve általában úgy gondolja, hogy nem jó, ha attól függ a klubok léte, hogy „dobnak-e egy kis apanázst”.

Felmerült a kérdés, hogy ha egyszer működik a Music Hungary Szövetség és ezen belül számos szakosztály, aki miért volt szükség ettől független érdekképviseleti szervezetek létrehozására. Molnár Gábor (Zenei Menedzserek Egyesülete) szerint bizonyos témák nem férnek bele a Music Hungary-n belüli együttműködésbe, mert más zeneipari területek érdekeit sértik. Mint mondta, ilyen például az, hogy a menedzsereknek gyakran vannak problémáik bizonyos helyszínekkel, a lebonyolítással, jellemzően például az eseti városi napokat tekintve. A Magyar Független Lemezkiadók Egyesülete létrehozását pedig részben az segítette elő, hogy az európai szövetség, az IMPALA több nekifutás után szólt, hogy „szedjétek össze magatokat” – mondta Jeges Zsolt.

Oszkó-Jakab Natália szerint egyébként nőtt a szakma érdekérvényesítő képessége. Szerinte már az is komoly előrelépés, hogy sok mindenről van információnk, hogy „le vannak írva dolgok”, mert sok területen ez korábban nem volt még meg. Beszélt arról, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség által működtetett Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) oldalán már le lehet jelenteni a „zenés-táncos rendezvények és attrakciók” jegyeladásait (szerinte amúgy lehetséges, hogy ez a jövőben nem önkéntes adatszolgáltatás lesz, hanem kötelező), így végre lehet majd konkrét adatokban is látni azt, amiről már régóta beszél a zeneipar, vagyis hogy a zenei rendezvények milyen növekedést hoznak a vendéglátás egyéb területein.



Categories: Hírek

Tags: , , , , , , ,

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .