A MIDiA piackutató blogján jelent meg Tatiana Cirisano írása, ami a zeneipar, illetve a könnyűzenei kultúra új, gyorsan fejlődő ágának következményeiről szól.

Mint Cirisano írja, a zeneipar a korábbi, egyirányú kommunikációtól (a sztár zenét ad ki, a rajongó hallgatja) a közösségi média korában a zenész és a rajongó közti kétirányú kommunikáció irányába mozdult el. Ez azonban, párosulva azzal, hogy az alkotás és zeneterjesztés eszközei széles körben elérhetővé váltak, arra kényszeríti az alkotókat, hogy az egyre nagyobb versenyben folyamatosan “gyártott” tartalmakkal tartsák fenn a figyelmet, az elköteleződést.

Az ebből eredő problémákra is megoldást nyújthat az evolúció következő lépése, vagyis az, hogy nemcsak a zenész kommunikál a rajongókkal, hanem azok egymás közötti kommunikációja is megerősödik. Persze rajongói közösségek régóta léteznek, ám viszonylag új fejlemény, hogy létrejöttek olyan online platformok, amelyek ezeknek szabályozott kereteket adnak.

Sokan használják a Discordot, ami nem koncentrál a zenére, először a videojátékosok körében vált népszerűvé. Itt például Kenny Beats producer szerverén (vagyis közösségében) százezernél is több rajongója beszélget, mutogatja a saját zenéit, vagy akár zenekészítő eszközök is gazdát cserélnek.

De vannak kifejezetten a zenerajongói közösségeknek létrehozott platformok, mint a K-pop óriás Hybe előadóit gyűjtő Weverse, vagy a még nagyobb potenciált rejtő Fave, amit már olyan sztárok támogatnak, mint a BTS, Taylor Swift és Bruno Mars. Ezeken az a platformokon a rajongók beszélgethetnek, megoszthatják egymással a saját videóikat, fotóikat, versenyezhetnek különféle díjakért, beleszólhatnak abba, hogy milyen merch készüljön.

A Fave egy lépéssel tovább is ment: ennek piacterén a rajongók a saját maguk által megalkotott merch tárgyakat is árulhatják egymásnak – természetesen a bevételből részesül a rajongás tárgya is (hiszen jellemzően az ő szellemi tulajdonát használja fel az eladott tárgy). A sajátos másodlagos piacot létrehozó, vagy másként nézve: egy eddig nem monetizált rajongói tevékenységet a zeneipar számára jövedelmi forrássá változtató platform befektetői között ott van a Sony, a Warner és a Hybe is.

Az ilyen közösségek jellegzetessége, hogy “önfenntartóak”, vagyis nincs szükség arra, hogy a rajongás tárgya folyamatosan újabb és újabb tartalmakkal tartsa fenn az érdeklődést, így jelentős mértékben könnyítené az alkotók életét, ha elterjednének – írja Tatiana Cirisano.

Ugyanő a MiDIA blogján decemberben egy érdekes, kapcsolódó esetet is elemzett. SZA a december elején megjelent I Hate U című számával addigi legnagyobb sikerét érte el. A dalt gyakorlatilag a rajongók választották ki: SZA gyakran tesz ki – az átlagemberek számára nem könnyen megtalálható – SoundCloud-oldalára demókat, befejezetlen dalokat, vagy éppen egy hivatalos megjelenés klipjének végére biggyeszt oda belőlük egy rövid részletet. Az elkötelezett rajongók pedig kifejezik, hogy melyik félkész számból szeretnének végleges változatot hallani – így amolyan tanácsadó testületként vagy közösségi A&R menedzserként működnek.

Ez annyiban veszi le a terhet SZA válláról, hogy így az erőit hatékonyabban fordíthatja azokra a dalokra, amik rezonálnak a rajongókkal. Utóbbiak pedig elkötelezettsége pedig nyilvánvalóan erősödik azáltal, hogy úgy érezhetik: kedvencük tényleg figyel rájuk.

Néhány fontos megjegyzéssel kell ezt kiegészíteni – írja Tatiana Cirisano. Az egyik az, hogy SZA rajongótábora ugyan nagy (5,8 millió követője van a Twitteren), de nem akkora, hogy a kommunikációjuk káoszba fulladjon. A másik természetesen az, hogy megvannak a maga határai annak, hogy mennyire engedheti ki a kezéből egy művész a kreatív kontrollt.

Categories: Hírek