Huszka Jenő – Csodagyerekből a jogvédelem pionírja

Legendás szerzők – Huszka Jenő (1875.04.24.–1960.02.02.)

A szegedi születésű fiatalember már ötévesen fellépett a nagy szegedi árvíz károsultjainak megsegítésére rendezett eseményen mint hegedűs csodagyerek, és bár gimnazistaként elküldte Levél című színdarabját a Nemzeti Színház rendezőjének, Paulay Edének, egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy végül művészi pályára lép. Ez a fajta kettősség igazán érettségi után bontakozott ki, hiszen egyrészt joghallgató lett, másrészt beiratkozott a Zeneakadémiára is – talán nem is véletlen, hogy első nyomtatásban megjelent művének címe Jogász csárdás.

Mindezen túl az egyetemista, zeneakadémista Huszka koncertszervezőként ismerkedett a korabeli zeneipari háttérmunkával: az ő szervezésében debütált először a színpadon Dohnányi Ernő. A diploma megszerzése után egy évig Párizsban dolgozott mint hegedűs, bár állást kapott a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban, majd az év letelte után munkába is állt.

Itt említsük meg régi barátját, kollégáját, Martos Ferencet*, akit bátran nevezhetünk harcostársának is, hiszen Huszka zenei sikereiben közösen osztoztak. Martos jegyezte a librettókat: első komoly sikerük az 1902. december 20-án debütáló Bob herceg volt, amit még egyetemi éveikben kezdtek el közösen írni. A fiatal Fedák Sárival a Népszínházban bemutatott operett üstökösszerű sikert hozott Huszkának, a darab több mint százszor ment le az évadban, dalbetétjei pedig 118 évvel később is örökzöldek. A nemzetközi sikert is hozó mű után sorra jelentek meg az újabb operettek: az Aranyvirág, a Gül baba, Tündérszerelem, a Rébusz báró, a Nemtudomka vagy az 1919-es Lili bárónő. Ez utóbbi talán legnépszerűbb operettje, bár később is írt jól ismert műveket, mint például a negyvenes években a Mária főhadnagyot.

Mindezen túl Huszka jogászi tevékenysége sem elhanyagolandó, hiszen az Artisjus elődjének számító, 1907-ben alakult Magyar Szövegírók, Zeneszerzők és Zeneműkiadók Szövetkezete, azaz a MARS Szövetkezet egyik alapítója, alelnöke, majd később 25 évig elnöke, illetve a Szerzők Mechanikai Jogait Védő Részvénytársaság elnöke lett, amelyekben az elsők között foglalkozott a szerzői jog kérdéseivel, szervezeti kereteivel, sőt a CISAC-nál is 18 éven át alelnöki tisztséget töltött be.

* HELYREIGAZÍTÁS
A cikk eredetileg a Dal+Szerző magazin 2020/02. számában jelent meg, ahol Martos Ferenc nevét hibásan tüntettük fel. Az érintettektől elnézést kérünk.
A Legendás szerzők sorozatunkat azzal a céllal indítottuk, hogy tisztelegjünk a legnagyobb zenei alkotók előtt, és pályájukat példaként állítsuk a fiatal szerzőgenerációk elé. 

🛈 NÉPSZERŰ HUSZKA-DALOK: Londonban, hej, van számos utca (Bob herceg), Dal az első szerelmes csókról (Bob herceg), Ott túl a rácson (Gül Baba), Leila keringője (Gül Baba), Darumadár fönn az égen (Gül Baba), Szellők szárnyán (Lili bárónő), Egy kis cigaretta, valódi, finom (Lili bárónő), Tündérkirálynő, légy a párom (Lili bárónő), Délibábos Hortobágyon (Mária főhadnagy), Rózsám, viruló kis rózsám (Erzsébet)

FOTÓ: Zinner Erzsébet / MTI



Categories: Dalszerzőkről

Tags: , , , ,

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .