Charli XCX annyi negatív megjegyzést kapott a Twitteren a hamarosan megjelenő új albumának kampánya miatt, hogy úgy érezte: semmi nem lehet jó, amit csinál. Ezért nemrég úgy döntött, hogy ő majd megírja a posztokat, de más fogja ezeket kirakni, és ő maga nem lesz jelen a platformon. Billie Eilish már régebben elhagyta a Twittert, ahol most csak hivatalos közleményei olvashatók. Az amerikai indie színtér egyik legnépszerűbb előadója, Mitski 2019-ben ezt posztolta: „It’s time to be a human again” – majd minden közösségi oldalról törölte magát.
A Guardian cikke ezekkel a példákkal érzékelteti, hogy a „digitális kiégés” a legnagyobb sztárokat is fenyegeti. Másfelől sokan vannak, akik úgy érzik, hogy nem engedhetik meg maguknak, hogy elhagyják a közösségi médiát, de számos negatív dologról számolnak be a lapnak.
A támadó kommentek mellett ott van az, hogy sok előadó úgy érzi: állandóan jelen kell lennie, ráadásul folyamatosan jókedvűnek kell mutatnia magát, ami rendkívül kimerítő. Sokak számára szorongás forrása, hogy mások profiljaival, követőivel, lájkjaival stb. hasonlítgatják össze a sajátjukat. Aki pedig sikert ér el, attól azt várják, hogy azt újra meg újra ismételje meg. A cikkben megszólal Priscilla Block menedzsere. Az amerikai country-énekesnő a TikTokon lett népszerű, annyira, hogy Just About Over You című száma felkerült a slágerlistákra; ennek nyomán kapott szerződést, de ahogy menedzsere mondja, „a kiadó azt várja, hogy minden egyes új dala virális szenzáció legyen”.
Annyira az az általános vélekedés a zeneiparban, hogy a közösségi médiából senki nem maradhat ki, hogy még Adele-nek felvetették, hogy fel kéne mennie a TikTokra, hogy „a tizennégy évesek is tudják, hogy ki ő”.
Egy több ismert zenekarral is dolgozó marketinges úgy fogalmaz, hogy „van egy fura logikára épülő elgondolás, amit sokan úgy kezelnek, mintha megkérdőjelezhetetlen tény volna: ha nem turnézol, akkor biztos egy csomó időd van arra, hogy jelen legyél minden platformon. Van, akinek ez bejött, de sok zenész lelki egészségére kifejezetten rossz hatással van, ha azt mondják neki, hogy akkor kell a legtöbbet posztolnia, amikor éppen hogy a legkevesebb mondanivalója van.”
Sokan keresik az olyan alternatívákat, ahol nem érzik úgy, hogy „az a munkánk, hogy a közösségi oldalak számára gyártsunk tartalmakat”, hanem „a szavainknak, gondolatainknak tényleg értéke van”. Ezt a Tegan and Sara duó egyik tagja mondja a cikkben; ők a Substacken indítottak egy hírlevelet, ahol előfizetőket is gyűjtenek. Az internet előtti rajongói klubokat idézik a Patreonon gyűjtött lelkes támogatók, e-mail listák és a WhatsAppon indított közösségek is. Ezeken nyilván kisebb közönséget lehet elérni, mint a nagy közösségi oldalakon; ugyanakkor a While She Sleeps zenekar gitárosa azt mondja, hogy az az 1500 ember, aki különböző mértékű összegekkel támogatja őket a Patreonon, nem tűnik ugyan soknak, ám „érkezik tőlük annyi pénz, amiből fenn tud maradni a zenekar”.
Ugyanakkor ezek az alternatív formák nem helyettesítik a közösségi médiás jelenlétet; előbbi az elkötelezett rajongóknak, utóbbi pedig az alkalmi hallgatóknak szól. Így aztán hiába sikeres a Tegan and Sara hírlevele, Sara Quin mégis azt mondja: „Néha azt kívánom, hogy bárcsak összeomlana az áramellátás, és akkor nem kéne ezt csinálnom. Itt vagyunk bezárva a labirintusba, és nem tudjuk a kiutat.”
Categories: Hírek
Leave a Reply