A Budapest Ritmo világzenei showcase fesztivál idén is kiegészült egy konferenciával, amelynek egyik fő témája a zene és a film kapcsolata volt. Több beszélgetés szólt a zenés, zenei filmekről, egy pedig a syncről.
Ezen Szabó Tamás (Central Publishing) elmesélte, hogy megtalált egy levelet (tehát a szó szoros értelmében postán érkezett levelet), amit a Moog zenekar tagjaként még 2007-ben kapott. Ebben arról értesítették őket, hogy egy dalukat felhasználnák egy tévéműsorban, és a hozzájárulásukat kérték ahhoz, hogy pitchelhessék a számot. Ma – mondta Szabó – úgy néz ki egy megkeresés, hogy „két órán belül kéne egy zene, az összes jogosítással együtt”.
„Minden nagyon gyorsan és nagyon olcsón kell” – így lehet összefoglalóan jellemezni a mai sync világot. Szabó szerint a legtöbb megrendelő vagy kifejezetten filmes felhasználásra készített, azonnali jogosításra előkészített production musicot keres, vagy olyan zenét, ami lehet, hogy nem ebből a célból készült, de a felhasználó szempontjából ugyanígy működik.
Dijana Dobras, a New York-i székhelyű, a Közép-Kelet-Európa régióban – ezen belül különösen a volt jugoszláv államokban – erős IDM Music egyik regionális vezetője arról beszélt, hogy ha valaki kifejezetten szeretné elősegíteni a sync felhasználásokat, akkor a fentieknek megfelelően el kell látnia a zenéit a megfelelő címkékkel, amik a music supervisorok számára megtalálhatóvá teszik. Ez jelenti egyrészt a hangulat jelzését a közkeletű kulcsszavakkal, másrészt olyan címkéket említett még, mint pl. „winner, champion, you are the best, spring love”.
Fontos, hogy a közismert, általános zenei oldalakon túl felkerüljenek a dalok az olyan oldalakra, amiket gyakran használnak a music supervisorok. Ilyen pl. a Taxi, a ReverbNation, a HFA / Rumblefish, az Audiosocket stb. Emellett a kapcsolatépítés az egyik legfontosabb teendő – szakmai eseményeken és online egyaránt, más szerzőkkel és filmes szakemberekkel.
Szabó Tamás szerint sokan arra fókuszálnak, hogy a lehető legnagyobb megbízási díjat kaparintsák meg, és nem figyelnek eléggé arra – esetleg nem is igazán tudják –, hogy emellett jogdíjak is keletkeznek. Utóbbi összeg pedig akár a többszöröse is lehet a megbízási díjnak (mint arról már többször írtunk, pl. ebben a cikkünkben). Ugyanakkor mindketten hangsúlyozták, hogy ahhoz, hogy minden jogdíj megérkezzen a szerzőhöz, nem elég hátradőlni és várni, hanem aktívan kapcsolatot kell keresni a közös jogkezelőkkel (az Artisjusszal illetve a hangfelvételek jogdíjaiért felelős Mahasszal) – már ha ezt a munkát nem végzi el egy zeneműkiadó.
A zeneműkiadók a pénzek megérkezésének segítésén túl közismerten aktívan segítenek a sync lehetőségek megtalálásában is. Sok esetben hangfelvétel-kiadóként is működnek, ami lehetővé teszi az említett gyors jogosítást, hiszen egy helyen van minden jog. Dijana Dobras szerint egy kezdő szerzőnek inkább rövid időre szóló szerződést érdemes aláírnia egy zeneműkiadóval, hogy ha esetleg egy dala híres lesz, akkor legyen lehetősége újratárgyalni a feltételeket.
A beszélgetést vezető Weyer Balázs felvetette a katalóguseladások kérdését. Igaz ugyan, hogy a hírekben elsősorban az olyan szerző-előadó szupersztárok szerepelnek, mint pl. Bob Dylan és Bruce Springsteen, de más szinteken is zajlik ez a folyamat – Szabó Tamás elárulta, hogy őt is keresték már meg ilyen ajánlattal. Hangsúlyozta, hogy a különféle országokban nagyon más szerzői jogi szabályozás vonatkozik az ilyen ügyletekre. Dijana Dobras azt javasolta, hogy hacsak valaki nem nagy életművel rendelkező szerző, aki gyorsan nagyobb összeget szeretne szerezni mondjuk a gyermekei, unokái számára, akkor inkább ne fogadjon el egy ilyen ajánlatot.
Categories: Hírek
Leave a Reply