A mesterséges intelligenciától az ISWC megújításáig: a CISAC éves jelentése

A közös jogkezelők nemzetközi szervezete, a CISAC októberben adta ki a 2020-ban beszedett jogdíjakról szóló éves jelentését, ami a 2019-es rekordévhez képest 9,9%-os visszaesésről számolt be. Egy friss riport pedig arról számol be, hogy 2021-ben milyen tevékenységei voltak a szervezetnek.

Bevezetőjében a szervezet elnöke, Björn Ulvaeus az alkotók Ukrajna melletti összefogását emeli ki (részletesen itt írtunk erről); ez megmutatja a CISAC erősségét, vagyis azt, hogy ez egy „nagylelkű, szolidáris, gyorsan és hatékonyan reagáló globális közösség, amely ki tudja használni sokszínűségét és az egész világra kiterjedő elérését” – írja.

Marcelo Castello Branco, a CISAC elnökségének vezetője arról ír, hogy biztató jeleket lát arra, hogy a jogdíjak mértéke hamarosan vissza fog térni a pandémia előtti szintre. Ugyanakkor a kreatív ökoszisztéma alaposan megváltozott a digitális kultúrafogyasztás előtérbe kerüléséével. Ezzel a CISAC szerepe is növekedett az egyes ország közös jogkezelőinek működésében: egyre pontosabb, részletesebb adatokra van szükség a hatékony munkához, illetve másfelől a különféle területeken működő szervezetek minden korábbinál szorosabb együttműködésére a technikai hátteret, a tudásmegosztást illetően.

Jó példa erre a nemzetközi ISWC rendszer 2020-as megújítása, amiről részletesen itt írtunk. A zenei szerzemények azonosítására szolgáló kódokat kiosztó és nyilvántartó rendszer a korábbiaknál gyorsabb és pontosabb. Erre alapozva sok közös jogkezelő és zeneműkiadó újratervezte a működését; többen nemcsak az új műveket azonosító számok kiosztását alakították át, hanem a korábbi művek ISWC kódjainak ellenőrzését, az esetlegesen hiányzó kódok pótlását is megkezdték. A későbbiekben új, az ISWC rendszerhez kapcsolódó szolgáltatásokra is számíthatunk.

A tagszervezetek igényeinek és problémáinak felmérése azt mutatta, hogy a legtöbb közös jogkezelő számára a legfőbb kihívások a következők: a digitális világban a platformok túlereje, a licencelés nehézségei; a copyright buyout kikényszerítése (lásd lejjebb); egyes piacokon a gyengülő jogvédelem; a globális technológiai háttér jobb alkalmazása. Az elemzés azt is kimutatta, hogy a kis és nagy jogkezelők igényei egyre jobban távolodnak egymástól.

A jelentés több területet is említ, ahol nagyon fontos a tudásmegosztás, a jogi és zeneipari helyzet felmérése, esetleg a lobbizás nemzeti és nemzetközi szervezeteknél. Ilyen a karantén alatt új szintre lépett livestream, ami számos jogosítási kérdést vet fel; itt a CISAC praktikus tanácsokkal látta el tagszervezeteit, és folyik a felmerült jogi kérdések elemzése. Fontos terület a videojátékokba licencelt zenék témája (beleértve az alapvetően játékokra használt platformokon adott virtuális koncerteket), illetve a mesterséges intelligencia is számos nehéz kérdést vet fel, amelyekkel kapcsolatban az Európai Unió is készül egy javaslattal.

Hosszan foglalkozik a jelentés a copyright buyout témájával, vagyis azzal, hogy egyes tévécsatornák és online videószolgáltatók megpróbálják rávenni a zeneszerzőket, hogy egyszeri, nagyobb összegért minden későbbi jogdíjukról mondjanak le. A témával kapcsolatban nemzetközi kampány indult, hogy a zeneszerzők tudják, pontosan miről monda(ná)nak le. (Erről részletesen itt írtunk.) Mint a közös jogkezelés sok más területén, itt is azért fontos az összefogás, mert a zeneszerzők együtt jóval többet tudnak elérni, mint az egyes alkotó, aki támogatás nélkül azt érezheti, muszáj aláírnia egy olyan szerződést, amit valójában nem szeretne. A CISAC lobbizásának eredménye, hogy az Európai Parlament már foglalkozott az üggyel és felszólította az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogyan lehet biztosítani a méltányos díjazást minden alkotó számára.

A CISAC említ több konkrét országot, ahol sikeresen lobbiztak (például Romániában a beazonosítatlan elhangzások utáni jogdíjakkal kapcsolatban), illetve olyan nemzetközi kezdeményezéseket, amelyekhez csatlakoztak, pl. a Björn Ulvaeus által indított Credits Due, amely az alkotók, művek és hangfelvételek adatainak összekapcsolását célozza; illetve a reklámokban használt zenék beazonosítását javító új adatközlő formátum kialakítását.



Categories: Hírek

Tags:

Leave a Reply

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.