Bereményi Géza az Artisjus Irodalmi Nagydíjasa

Azóta is élek című összegyűjtött novelláskötetéért, valamint teljes írói életművéért Bereményi Géza kapja idén az Artisjus Irodalmi Nagydíjat. A fődíjas mellett G. István László, Fenyő D. György, Keresztury Tibor és Gyimesi Emese vehet át elismerést egy-egy kötetéért, négy kategóriában. Alapítása óta összesen 79 kitűnő költő és író kapott Artisjus-díjat.

Az Artisjus Egyesület 2006-ban hozta létre az Artisjus Irodalmi Díjakat. Az irodalmi nagydíj célja az előző év egy kiemelkedő, különösen értékes alkotásának jutalmazása, a további díjak pedig ösztönzésül szolgálnak a tehetségüket már bizonyított művészek munkájához. Az Artisjus Irodalmi Díj presztízsértéke abban rejlik, hogy a pályatársak szavazzák meg a legjobbnak tartott kötetekért: irodalomtörténészekből és írókból álló bizottság dönt a díjazottakról minden évben. A bizottság tagjai idén Báthori Csaba, Bazsányi Sándor, Grecsó Krisztián, Margócsy István, Reményi József Tamás, Szilágyi Zsófia – valamint az idén márciusban elhunyt Szkárosi Endre, aki a díjazottak kiválasztásában még részt tudott venni.

A korábbi években többek között Takács Zsuzsa, Kovács András Ferenc, Berkovits György, Nádasdy Ádám, Pintér Béla, Tőzsér Árpád, Kukorelly Endre vagy Márton László részesültek az elismerésben. A díjakat 2022. június 13-án, a Magyar Zene Házában adják át a zenei Artisjus díjakkal együtt.  

2022 irodalmi díjazottjai:

 KategóriaDíjazottKötet címe
Artisjus Irodalmi NagydíjnagydíjBereményi GézaAzóta is élek
Artisjus Irodalmi DíjköltészetG. István Lászlóúgy felejti nyitva
Artisjus Irodalmi DíjprózaKeresztury TiborHűlt helyem
Artisjus Irodalmi DíjtanulmányGyimesi EmeseSzendrey Júlia Irodalmi pályafutása – Társadalomtörténeti kontextusok
Artisjus Irodalmi DíjesszéFenyő D. GyörgyÚtikalauz a vershez

Az Artisjus Irodalmi Nagydíjat Bereményi Géza kapja az összegyűjtött novellákból álló Azóta is élek című kötetéért, valamint teljes írói életművéért. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-, József Attila- és Balázs Béla-díjas magyar író, dalszöveg- és forgatókönyvíró, filmrendező, Bereményi Géza, korábbi nevein Vetró Géza és Rózner Géza, 1946-ban született Budapesten. Gimnáziumi tanulmányait Budapesten és Pápán végezte, majd a sorkatonai szolgálat után 1970-ben az ELTE olasz-magyar szakán végzett. 1970-től Cseh Tamás dalainak szövegírója, az énekes élete végéig állandó alkotótársa. Dolgozott a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat reklámpropagandistájaként, a Pannónia Filmstúdióban szinkrondramaturgként, a szolnoki Szigligeti Színház rendezőjeként, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház művészeti vezetőjeként, ahol a színház örökös tagjává választotta. 1978-tól szabadfoglalkozású íróként él, a forgatókönyvek mellett számos film konzultánsa volt a MAFILM-nél. 1985-ben készítette első önálló játékfilmjét, majd több egész estét betöltő filmet készített saját forgatókönyve alapján. Számos kötet, forgatókönyv, színmű, novelláskötet és regény, köztük a Legendárium (1978), Vadnai Bébi (2013) és Magyar Copperfield (2020) c. önéletrajzi regény szerzője. „A 2021-es gyűjteményes elbeszéléskötet címe: Azóta is élek. Ami azt is jelenti: azóta is írok. A nem csak irodalmi sokféleségben megnyilvánuló irodalmi egység működik minden egyes részletben. Bereményi nem vész el, és még csak át sem alakul. Annyira változik csak, amennyire a folyamatos létezéshez szükséges – az irodalom lehető legtágabb értelmében” – írja laudációjában Bazsányi Sándor.

G. István László úgy felejti nyitva verseskötetéért részesül a szerzői egyesület elismerésében. A József Attila-díjas költő, műfordító, esszéista G. István László 1972-ben született Budapesten. 1993 óta rendszeresen publikál a hazai folyóiratokban. 1996 óta a József Attila Kör tagja. 1997-ben magyar-angol szakon szerzett diplomát az ELTE-n, ugyanekkor fejezte be tanulmányait a Láthatatlan Kollégiumban. Írói munkássága mellett a Toldy Ferenc Gimnázium tanára is volt, 2004-től pedig a Károli Gáspár Református Egyetem Összehasonlító Irodalomtudományi és Irodalomelméleti tanszék adjunktusa, 2019-től doncese, kreatív írás specializációjának egyik vezetője. Tizenhárom önálló verseskötete jelent meg, ebből egy két nyelvű válogatott verses kötetet, valamint egy közös renga-költeménykollaborációs kötetet 6 költőtársával. Többek között William Butler Yeats, Emily Dickinson, Sylvia Plath, Owen Sheers és Kei Miller verseit fordította magyarra. „G. István László, aki a mai magyar költészet középnemzedékének egyik legérdekesebb költője (s talán legvirtuózabb versforma-mestere), rendkívül elegánsan és kitartóan építi mára már igen komoly életművét: ez évben oly szép és tartalmas verseskötetet adott ki, amely méltán tekinthető eddigi költészete csúcsteljesítményének. E kis könyvben oly verseket olvashatunk, amelyekben az érzékeny költői szemlélet bölcs reflexiókkal párosul, de oly módon, hogy bennük a szemlélés, a tapasztalás, a megérzékítés valamint az asszociativitás, az elmélkedés és az összegzés szinte teljesen elválaszthatatlanok egymástól.” – írja Margócsy István a kötetről szóló méltatásában.

Keresztury Tibor a Hűlt helyem című regényéért kapja az elismerést. A József Attila-díjas író, szerkesztő, újságíró, irodalomtörténész, irodalomkritikus 1962-ben született Debrecenben. 1987-ben végzett a Debreceni Egyetem magyar-történelem szakán, a Bálint György Újságíró Iskolában tanult, 2012-ben pedig a Pécsi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolában szerzett doktori fokozatot. Dolgozott az Alföld c. folyóirat, az Alföld könyvek, a József Attila Kör füzetsorozatának és a Magvető Kiadó Szép versek szerkesztőjeként. A Magyar Narancs külső munkatársa, a Népszabadság irodalom-kritikusa, az Élet és Irodalom tárcaírója, majd tíz évig a Litera.hu főszerkesztője volt. Kulturális diplomataként a stuttgarti Magyar Intézet, később pedig a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének igazgatója volt, valamint a Művészetek Palotája Magazinjának korábbi főszerkesztője és máig irodalmi szerkesztője. 1984-től publikál, 11 önálló kötete, 200 kritikája, tanulmánya, esszéje országos folyóiratokban, és mintegy 300 tárcája, publicisztikája jelent meg országos heti- és napilapokban. „Keresztury gyönyörű, a végtelenségig tömörített prózájában benne van legalább három regényvilág: az Avas-alja (Miskolc) dermesztő szociopornója, egy életrajzi munka, a függőségek és más lelki kálváriák kíméletlen analízise, legvégül pedig egy testi leépülés aprólékos, az őrületig repetitív rajza. Keresztury néhol töredékes, máshol mikroszkópikus aprólékosággal kidolgozott, mesteri regényébe bele van préselve, tömörítve az a reménytelen csoda, amit úgy nevezünk, élet. És ennél többet hogy is várhatnánk egy munkától, ami a halálról szól” – írja méltatásában Grecsó Krisztián.

Gyimesi Emese Szendrey Júlia irodalmi pályafutása – Társadalomtörténeti kontextusok című monográfiájáért kapja a díjat. Gyimesi Emese irodalom- és társadalomtörténész 1990-ben született Egerben. 2009-ben kezdte el Szendrey Júlia életének és irodalmi pályájának különböző kontextusait kutatni. 2012 óta rendszeresen publikál különböző szakfolyóiratokban, tanulmánykötetekben, ismeretterjesztő lapokban, kutatói blogot vezet és négy önálló kötete jelent meg. Sajtó alá rendezte Szendrey Júlia összes versét, elbeszéléseit és meséit, valamint gyermekeinek levelezését és egyéb írásait. Az ELTE BTK Irodalom- és kultúratudomány mesterszakán, valamint az Erasmus Mundus TEMA társadalomtörténeti mesterképzésén diplomázott, melynek keretei között Prágában és Cataniában is tanult. 2017-ben megkapta a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Martinkó András-díját Szendrey Júlia gyermekeinek írásait, családi használatra készült folyóiratait elemző tanulmányáért. Doktori fokozatát 2019-ben szerezte meg, disszertációja alapján készült a most díjazott monográfia. 2021 óta a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa. Gyimesi Emese mindössze húszéves volt, egyetemista, amikor rátalált a maga hősnőjére: azóta bámulatos alapossággal vizsgálja őt és mutatja meg nekünk, újabb és újabb összefüggésekben. Nemcsak elemzi az életét, szövegeit, irodalmi pályafutását, de hozzáférhetővé teszi számunkra azokat a forrásokat is, amelyek segítenek abban, hogy túllépjünk azokon a bizonyos hiedelmeken. Hisz abban, hogy lehet tudományosan, de nem tudományoskodva beszélni, hogy nem mindig válaszolni fontos, lehet, hogy inspiratívabb jó kérdéseket feltenni. És nem kell kiabálni, vegyük már észre, mennyire aktuális az, amit női szerepdilemmákról, tollról és fakanálról olvasunk, rá fogunk jönni magunktól is – méltatja a díjazott munkáját Szilágyi Zsófia.

Fenyő D. Györgyötaz Útikalauz a vershez című kötetéért díjazzák. Gimnáziumi tanár, egyetemi oktató, irodalomtörténész, pedagógiai szakíró. 1958-ban született Budapesten. 1982-ben az ELTE BTK magyar szakán végzett, majd 2009-ben pedagógus szakvizsgát tett. 1981-től kezdve tanít, 21 évig a Budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium tanára volt, 2004 óta az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola vezetőtanára. Óraadóként több kurzust tartott az ELTE-n. Részt vett a SuliNova Szövegértés-szövegalkotás programban. 1996-tól a Magyartanárok Egyesületének választmányi tagja, 2002-től alelnöke. 263 publikáció, közte öt önálló könyv szerzője.„Első kézfogás, első érintés ez a könyv: a versekre vetett első pillantás tanúsága. De már ebben az első pillantásban is fel-felcsillannak a tüzetesebb megközelítések csírái, a labirintusba vezető keskeny ösvények pontjai. Fenyő képes felszítani bennünk, akik már temérdek verset ismerünk (de azokban is talán, akik aligha jutottak el még eleddig a költészet felszedésének állapotába) az első vonzalom édességét, a különleges és mégis életbevágóan fontos költői beszédmód varázserejét, a zárt formákban megnyíló poétai lélek iránti rajongásunkat. Képes megteremteni bennünk a meggyőződést: költészet nélkül nem lehetünk meglett emberek, nem érdemes élnünk, nem érdemes emlékezni ránk”– írja Báthori Csaba a kötetről szóló méltatásában. 



Categories: Artisjus, Hírek

Tags: , , , , , , , ,

Leave a Reply

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

%d bloggers like this: