Az észak-európai országok közismerten a streamre átállás éllovasai voltak, és a zeneipar számára az ottani trendek gyakran más piacok számára sokszor előrejelzésnek számítanak. Ezért önmagán túlmutató jelentőségű az adat, hogy a svéd, dán, norvég és finn lakosságnak immár több mint fele, pontosan 53%-a előfizetője legalább egy stream platformnak – olvasható a Polaris HUB oldalán. 38% csak ingyenes szolgáltatásokat használ, 9% pedig egyáltalán nem streamel zenét.
2020-ban az arány még 50% alatt volt; a növekedés főleg Norvégiának és Svédországnak köszönhető. Pont ez az a két ország a régióban, ahol a Spotify áremeléssel kísérlezett, és megállapították, hogy ennek nem volt számottevő hatása az új előfizetők szerzésére, illetve a lemorzsolódásra. (Részletes adatokat a Music Business Worldwide-on lehet erről olvasni.)
Érdekes módon eközben a zenefogyasztás mennyiségét tekintve még mindig az ingyenes – és ahogy a Polaris HUB megjegyzi, a dalszerzőknek jóval kevesebb pénzt fizető – ingyenes platformok vezetnek: a zenehallgatási idő 62%-át a YouTube-on, Facebookon, Instagramon, TikTokon és kisebb platformokon töltik a felhasználók. Norvégia az az ország, ahol a Spotify már majdnem felzárkózott a YouTube-hoz.
Azok, akik nem fizetnek elő, kisebb mértékben mondják azt, hogy ennek oka az, hogy túl drága a szolgáltatás; a vezető válasz az, hogy „olyan kevés zenét hallgatok, hogy nincs szükségem előfizetésre”.
A videóstream a zeneinél jóval inkább elterjedt a régióban: a lakosság 81%-a fizet legalább egy szolgáltatónak; ezek közül a Netflix a legnépszerűbb.
Categories: Hírek
Leave a Reply