A TikTok jogdíjfizetési módszeréről közölt cikket a Music Business Worldwide. A platform nem úgy fizet a jogtulajdonosoknak, hogy a bevételekből arányosan egy megállapodott százalékot ad a zenefelhasználásért, vagyis nem úgy, mint a YouTube vagy az audio stream szolgáltatók. A TikTok – hasonlóan például a Facebookhoz vagy a Twitchhez – egyszeri, megállapodás szerinti összeget fizet, és onnantól kezdve egy éven keresztül szabadon használhatják a zenéket a platformon.
Ezzel az egyik probléma az, hogy a jogtulajdonosok nem kapnak információt arról, hogy melyik zenét hányan, hogyan tették be a videóikba, így a zenészeknek eljutatott összeg nem biztos, hogy a valós felhasználást tükrözi. A másik pedig az, hogy valójában ez az előre fizetett összeg igen alacsony. Az nem nyilvános, hogy mennyi, mindenesetre több becslés alapján az MBW újságírója, Tim Ingham szerint 2021-ben 179 millió dollár lehetett, ami a 4 milliárd dolláros bevételnek igencsak kis része. Azt sem lehet tudni, hogy 2022-re mennyi lesz az összeg, mindenesetre az előrejelzések szerint idén a TikTok bevételei megháromszorozódnak, vagyis 12 millárd dollárra fognak rúgni.
Ezek alapján egy jól ismert történet látszik kibontakozni: egy tech cég olyan óriásira nő, a tárgyalási pozíciója olyan erős lesz, hogy mire a kiadók bele akarnák kényszeríteni egy, számukra és a zenészek számára jóval előnyösebb fizetési modellbe. addigra már késő lesz. Több, név nélkül nyilatkozó, nagy kiadóknál és terjesztőknél dolgozó ember is emiatt aggódik az MBW cikke szerint.
Azt is megosztották a lappal, hogy a legutóbbi tárgyalási körben legalább egy olyan nagy zenei cég volt, amelyik bevételmegosztásra épülő licencelésre szeretett volna áttérni, és a TikTok mutatott erre némi hajlandóságot – mígnem az egyik, meg nem nevezett major alá nem írta velük a következő, egyszeri összegről szóló megállapodást. Ezután a többi tárgyalópartnernek már nem volt más választása, mint hogy hasonló szerződést kössön.
A cikk idézi a TikTok globális zenei vezetőjét is, aki egyrészt arról beszélt, hogy mindig is a jogtulajdonosokkal való együttműködésre törekedtek, és ennek keretei változhatnak (ami reménykeltő utalás lehet). Másfelől Ole Obermann hangsúlyozta, hogy a TikTok nem egy stream szolgáltató, viszont nagyon hatékony marketing- és promóciós eszköz a zeneipar számára; egy itt elért siker a streamek növekedését hozza és akár slágerlistás helyezésekhez is vezethet.
A Music Business Worldwide egy másik elemzése a „mi promóciós platform vagyunk” érvre a következőt válaszolja: az a kérdés, hogy a TikTok-felhasználók mennek-e azért a platformra, hogy ott zenét hallgassanak, amiről nyilván hosszan lehet vitatkozni; illetve arról, hogy „kannibalizálja”, vagyis csökkenti-e a más (bevételmegosztásos modellel működő) platformokon való zenehallgatást a TikTok. Az biztos, hogy arra nem lehet hivatkozni, hogy úgyis csak 30 másodperces kedvcsináló részletek szólalnak itt meg, hiszen idén 10 percre emelték a feltölthető videók maximális hosszát.
Másfelől a lap megnézte, hogy az év meglepetésszerű sikere, a Running Up That Hill milyen eredményeket ért el. A Spotify-on (a cikk írásakor) 400 milliószor hallgatták meg a dalt, míg a TikTokon – mint itt látható – 2,4 millió különböző videóban szerepelt a dal vagy egy részlete, és ezek közül az ezer legnépszerűbb összesített nézettsége majdnem ötmilliárd volt. Ebből a hatalmas nézettségből, illetve az általa generált reklámbevételből Kate Bush (a dal egyedüli jogtulajdonosa) feltehetően semmit nem profitált.

Categories: Hírek
Leave a Reply