Az Egyesült Államokban a Szerzői Jogdíj Bizottság (Copyright Royalty Board, CRB) határozza meg a digitális felhasználások utáni jogdíj mértékét, az érdekelt felek javaslatainak meghallgatásával. A 2018-2022 közötti időszakra előírt, 44%-os jogdíjemelést 2019 elején megfellebbezte a Spotify, a Google, a Pandora és az Amazon. Az elhúzódó jogi eljárásnak csak idén nyáron – vagyis a határozatban lefedett időszak vége felé – lett vége. A CRB végső döntése győzelem volt a szerzők számára: a stream szolgáltatóknak ki kell fizetniük a megemelt jogdíjat.

Ehhez képest meglepetés, hogy a következő, 2023 és 2027 közötti időszakra nézve az érdekelt felek – a zeneműkiadók képviselői egyfelől, a stream szolgáltatók másfelől – megegyezésre jutottak, vagyis a CRB elé már egy olyan javaslat kerül, amivel mindenki egyetért.

Ez a javaslat az időszak végére a bevételek 15,1%-áról 15,35%-ára emeli a szerzőknek járó jogdíjat. Ez nem olyan mértékű növekedés, mint ami mellett korábban a zeneműkiadók nyilvános nyilatkozatokban kardoskodtak: a zeneműkiadók szövetsége, az NMPA például 20%-os jogdíjat szeretett volna elérni.

Azonban, mint a Variety írja, az alacsonyabb részesedés ellentételezése a másik oldalon az, hogy sok – látszólag technikai – részletben a zeneműkiadók álláspontja került bele a megegyezésbe. Így a szerzők számára kedvezőbb lesz az egy-egy előfizetőre megállapított minimális díj, a különféle kedvezményes csomagok (családi és diákelőfizetések) stb. számítása, illetve az is, ahogy a hangfelvétel-kiadóknak fizetett jogdíjhoz képest meghatározták a szerzőknek járó minimális összeget. Így összességében jobban járnak a szerzők, mint amit a puszta százalékos arány mutat. (Egyébként éppen ezekben a kérdésekben a CRB előző, nyári döntése inkább a stream szolgáltatóknak kedvezett.)

Másfelől a Variety úgy tudja, hogy mindegyik fél szerette volna elkerülni azt, hogy ismét egy éveken keresztül tartó és – ahogy a lap fogalmaz – „brutálisan drága”, sokmillió dolláros költségű jogi eljárásba torkolljanak a nézeteltérések.

Ugyan az egész eljárás csak az Egyesült Államokban fizetett jogdíjakra vonatkozik, a jelentősége túlmutat ezen. A 2019-es fellebbezést éveken keresztül a stream szolgáltatók „szerzőellenességének” bizonyítékaként emlegették világszerte. Mint a Complete Music Update írja, az új megállapodással az Egyesült Államokban immár kedvezőbbek a feltételek a szerzők számára, mint Európában, így várható, hogy – az ezen a téren sokáig az USA előtt járó – Európában erre hivatkozva próbálnak majd emelést kicsikarni a jogtulajdonosok és képviselőik.

Emellett annak is fontos, az Egyesült Államokon túlmutató üzenete van, hogy a hagyományosan egymással szemben álló felek „történelmi megegyezésre” jutottak (ahogy több sajtónyilatkozatban is fogalmaztak a tárgyaló szervezetek vezetői).

Categories: Hírek