A streamből származó bevételek megoszlása jó ideje komoly vita tárgya. 2021-ben jórészt a stream gazdaságtanával foglalkozó brit parlamenti vizsgálóbizottság állt a figyelem fókuszában, nemrég pedig a német közös jogkezelő, a GEMA hozta nyilvánosságra átfogó vizsgálatának eredményeit. A kutatásnak önmagán túlmutató jelentősége is van, hiszen Németország a világ 4. legnagyobb zenei piaca (az USA, Japán és Nagy-Britannia után), és az EU legnagyobb zenei piaca (Franciaország előtt).
A GEMA megbízásából a Goldmedia tanácsadó cég által készített kutatás pontosan feltérképezi, mely szereplőknek mennyi jut a stream bevételekből. Egy átlagos előfizetési díjból
- kb. 30% marad a stream szolgáltatónál
- 42,4% megy a hangfelvétel-kiadóknak
- 12,7% a felvételen játszó zenészeknek
- 9,7% a szerzőknek
- 5,3% a zeneműkiadóknak.

Vagyis maguk az alkotók (szerzők és zenészek együtt) 22,4%-ot kapnak, ami kevesebb a kiadók és a szolgáltatók részesedésénél. A felosztás úgyis nézhető, hogy a hangfelvétel „oldala” 55%-ban, a szerzői oldal 15%-ban részesedik a bevételekből. Mint a jelentés írja, a rádiós jogdíjak esetén a két oldal részesedése nagyjából egyenlő (bár persze az összehasonlíthatóság korlátozott, hiszen nagyon különböző jogosítási struktúrákról van szó).
Aligha meglepő ezek után, hogy a GEMA tagjainak túlnyomó többsége, 89%-a szerint elégtelen a jogdíj, amit a stream után kapnak.
Mint arról nemrég írtunk, az Egyesült Államokban megegyeztek a szerzőknek járó jogdíjak emeléséről a szerzők és a szolgáltatók képviselői. Az amerikai modell (ahol az érdekelt felek javaslatait figyelembe véve a Szerzői Jogdíj Bizottság dönt a jogdíjak mértékéről és számítási módjáról) a GEMA szerint Németország, illetve általában Európa számára is „igen érdekes tanulságokkal” szolgálhat.
A jelentés angol nyelvű összefoglalója kiemeli még az átláthatóság problémáját. A szerzők többsége úgy gondolja, hogy nagyobb transzparenciára lenne szükség arra nézve, hogy az egyes szolgáltatók hogyan állítják össze a playlisteket és a személyes, algoritmusok által meghatározott ajánlásokat. A GEMA ügyvezető igazgatója, Harald Heker szerint „ha a stream a jövő zenei piaca, akkor a piac szabályainak mindenki számára átláthatóknak kell lennie”.
További probléma, hogy a platformok működése a régebbi, kereskedelmi sikerességét már bizonyító zenéknek kedvez, ami hátrányos helyzetbe hozza az új műveket és a niche zenéket, pedig ezek „meghatározó részei az európai zenei kultúrának” Heker szerint, aki úgy véli, hogy az új és niche művek célzott promóciójára volna szükség, amire nézve jó példaként szolgálhatnak a videóstream szolgáltatókra vonatkozó EU-s szabályok.
Általában a GEMA azt reméli, hogy a részletes, adatokkal, szakértő interjúkkal alátámasztott vizsgálat nyomán „új dialógus indul Németországban a stream jövőjéről”.
A Zene- és Dalszerzők Európai Szövetsége (European Composer & Songwriter Alliance, ECSA) üdvözölte a vizsgálatot; mint fogalmaztak, „a zeneiparnak és a politikusoknak azonnal cselekedniük kell, hogy növeljék a dalok értékét, átvilágítsák és megreformálják a bevételfelosztási modelleket, mindezt az átláthatóság jegyében. Nem vesztegethetjük tovább az időt, hiszen ez a vita nem másról szól, mint a zene jövőjéről.”
Categories: Hírek
Leave a Reply