Új ráosztások várhatók az online streamingre és a könnyűzenei koncertekre – interjú Bíró Zsolttal, a Szerzői Véleményező Bizottság elnökével 

Az előkészítő munka alapján 2022 végén várható a fizikai hanghordozókra építő ráosztási összegek csökkenése, ezzel párhuzamosan az online meghallgatások és letöltések, valamint a könnyűzenei koncertes játszások ráosztásainak növelése

A sokféle forrásból származó szerzői jogdíjak felosztási szabályait maguk a szerzőkből, zeneműkiadókból álló választott testületek alakítják. Ebben a folyamatban végez fontos előkészítő munkát az Artisjus Felosztási munkacsoportja, amelynek egyik könnyűzenei tagjával, egyben a Szerzők Egyesületének és a Szerzői Véleményező Bizottság elnökével, Bíró Zsolttal beszélgettünk. 

Mennyire van szabad keze a szerzőknek a Felosztási Szabályzat módosításában? 

A szerzői jogdíjaknak van egy világosan meghatározott célja: az egyes dalok felhasználása által elért bevétellel arányosan kell a befolyt összegeket az adott dalok szerzőinek kifizetni. A művészi vagy szociális szempontok a jogdíjfelosztásban kevéssé érvényesülhetnek. 

Bíró Zsolt – zenész, dalszerző, a Szerzők Egyesületének és az Artisjus Szerzői Véleményező Bizottságának elnöke

A kulturális célú támogatások az NKA-nak átadott jogdíjrészekből valósulnak meg, az Artisjus zenei és irodalmi alapítványánál pedig szociális pályázatok kerülnek kiírásra. A beszedett pénz túlnyomó részét a valós elhangzások után, azok valós értéke szerint juttatja el az Artisjus a szerzőkhöz és zeneműkiadókhoz. 

Milyen mozgástér marad? 

Az egyes zenei felhasználások belső arányait folyamatosan figyeljük és értékeljük a többi szerzővel és zeneműkiadóval közösen. Például már régóta létező szabály, hogy a rádióban és televízióban a háttérzenék vagy szignálok elhangzási értéke alacsonyabb, mint a konkrét zenéé; vagy hogy a komolyzenei elhangzások magasabb értékkel vesznek részt a felosztásokban. Nagyobb mozgásterünk az úgynevezett ráosztások kezelésében van, de ezzel kapcsolatban számtalan félreértéssel találkoztam, így ezt érdemes közelebbről is megvizsgálnunk. 

Mik ezek a ráosztások? 

Vannak olyan felhasználások, melyeknél a pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre, így más adatforrásokat veszünk igénybe a felosztás során. Ilyenek a gépzenei elhangzások – üzletekben, vendéglátóhelyeken, szálláshelyeken szóló zenék –, valamint az üres hordozó díjaknál sem tudhatjuk, hogy otthon, saját célra ki milyen zenéket másol. Ezeket a jogdíjakat is igyekszünk a valós felhasználások alapján felosztani, de ez rendkívül sok közös gondolkodást és egyeztetést igényel.  

Folyamatosan változik, hogy az emberek milyen zenét hallgatnak, másolnak, és azt milyen forrásból teszik, ezért időről időre aktualizálni kell a ráosztási arányokat a változó szokások miatt. A felosztási szabályokat maguk az egyesület tagjai alakítják választott tisztségviselőik útján, akik nem mellékesen szintén alkotók, így valóban azok hozzák a döntéseket, akiket érint és akiknek rálátásuk van a zenei szakma egészére. 

Ismert, hogy a ráosztásokban a fizikai hangfelvételek utáni kifizetések meghatározóak. Terveznek ebben változást? Az online elhangzási adatok is megjelennek? 

Azt látjuk, hogy a zene egyre fontosabb az emberek életében, bárki számára elérhető a teljes világrepertoár egy mobiltelefon segítségével. Fontos, hogy a megerősödő új felhasználási formák a gépzenei és üres hordozó ráosztásokban is részt vegyenek, hiszen az emberek ezeket a zenéket is hallhatják az utcán, az üzletekben és ezeket is másolják maguknak. Nem mondok újdonságot azzal, hogy a fizikai hordozók piaca az ezredforduló után erős csökkenést mutat, míg az online felhasználások egyre erősebbek. 

Úgy látjuk, hogy idén van egy fontos fordulópont: az online jogdíjak elérték azt a szintet, hogy lehet rájuk építkezni a ráosztásokban is. Idén az Artisjus már több, mint 250 millió Ft online audio jogdíjat fizet ki, a legnépszerűbb zeneszolgáltatások után. Hogy kontextusba helyezzem ezt a számot: ez meghaladja a teljes rádiós piac után beszedett és felosztott összeget. Most láttuk elérkezettnek az időt arra, hogy az online meghallgatásokat is bevehessük a ráosztási mintába. 

A fizikai hordozók ráosztásának csökkenéséből tehát részben az online zeneszolgáltatások, részben pedig a könnyűzenei koncertelhangzások fognak bővülni, ha decemberben a Küldöttgyűlés elfogadja a javaslatokat. 

Mit jelent ez összegszerűen? 

Minden ilyen változásnál odafigyelünk arra, hogy ne sokkszerű, hirtelen legyen a váltás, így a hangfelvétel ráosztások sem tűnnek el teljesen – a mi javaslatunk az, hogy idén, első lépésben ezek összege a felére csökkenjen. Ez egy komoly változás, amivel igyekszünk visszatükrözni a megváltozott zenehallgatási szokásokat. 

Jelenleg ugyan még tervezési szakaszban vagyunk, de az kijelenthető, hogy ha a Küldöttgyűlés elfogadja az új szabályokat, várhatóan csak a gépzenei és üres hordozó ráosztások miatt több száz millió Ft-tal nőhet az online streaming után kifizethető jogdíj az Artisjusnál, már a 2022-es nagyfelosztásban, tehát ‘23 május-júniusában. 

Visszaélések és visszaélésszerű helyzetek is előfordulnak… ezek ellen mit tud tenni a felosztási rendszer? 

Sajnos egyesek a valós népszerűségüktől eltérően törekednek befolyásolni a jogdíjfelosztást az elhangzási adatokon keresztül. Az Artisjus munkaszervezete a kiugró, gyanús helyzeteket folyamatosan monitorozza, és mindig rendszerszintű választ adunk ezekre. 

Most, az online jogdíjaknál új típusú kihívást jelent ez, de nemcsak nálunk, hanem világszerte. Az Artisjus felvette a kapcsolatot minden nagy zeneszolgáltatóval, és tájékozódtunk az ő visszaélés elleni gyakorlatukról. Mindegyik ilyen szolgáltató prioritásként kezeli a témát, mert mind saját bevétele, mind a szolgáltatás hitelessége sérül a visszaélések miatt. Ennek következtében egyre nehezebb bárkinek úgy befolyásolnia a kattintásokat, hallgatottságokat, hogy az a jogdíjak összegében is megjelenjen. Ha mi magunk észlelünk visszaélést, azt is tudjuk jelezni feléjük. 

Milyen fontos könnyűzenei téma merül még fel a Felosztási Szabályzat módosítása kapcsán? 

A vendéglátóhelyek élő háttérzene jogdíjneme – a bárzongoristák, az éttermi cigányzenészek – évtizedekig az örökzöld zenék legfontosabb bázisát jelentette. Ennek a repertoárnak az ismertségét, jelentőségét sokáig kiemelt ráosztás támogatta, azonban az elmúlt két évtizedben folyamatosan csökkent az élő háttérzenés helyek száma, a COVID pedig végképp ellehetetlenítette ezt a felhasználási formát. Keressük az útját annak, hogy ez az örökzöld repertoár se tűnjön el teljesen a ráosztásokban, hiszen ezeket a dalokat szinte minden magyar ember ismeri, és énekli. A vendéglátóhelyek élő háttérzenéje mellett a bálokon található meg még nagyobb arányban ez a zene, így ennek a kétféle zenefelhasználásnak a ráosztásokban való ötvözésén dolgozunk. 

Összességében a felosztási rendszer naprakészen tartása egy soha véget nem érő feladat, melyet igyekszünk a legjobb tudásunk szerint alakítani, hiszen közös érdekünk a lehető legpontosabb jogdíjelszámolás, amiben az elmúlt évtizedben jelentős lépéseket tettünk. 



Categories: Artisjus, Hírek

Tags: , , , ,

Leave a Reply

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.