2023-tól az eddiginél jelentősen magasabb jogdíj érkezik az online elhangzásokra és a könnyűzenei koncertekre. Ahogy arról itt beszámoltunk, az Artisjus fő döntéshozói (szerzők, zeneműkiadók) úgy döntöttek, hogy a gépzenei és magánmásolási jogdíjakból jóval nagyobb rész jusson a YouTube-on, Spotify-on és más online platformokon elhangzó dalok szerzőinek, valamint a könnyűzenei koncerteken játszott művek alkotóinak. Konkrétan mennyivel növekszik ez az ún. ráosztásként kapható összeg? Egyáltalán mit jelent az, hogy ráosztás? Mikortól lesz mindez érzékelhető a kifizetett jogdíjak összegében?
A szerzői jogdíjak fő célja, hogy a dalok felhasználása által „termelt” bevétellel arányosan a művek szerzői jövedelemhez jussanak. Ennek megfelelően az Artisjus az általa beszedett pénz nagyobb részét a zenék valós elhangzási adatai alapján juttatja el a szerzőkhöz és zeneműkiadókhoz. Ahol a jogdíj elhangzási adattal együtt érkezik, ott ez az elv egyértelműen érvényesülhet: az adatszolgáltatásból kiderül, hogy hányszor, hol, milyen formában hangzott el egy dal vagy zenemű. Az úgynevezett ráosztások (ld. keretes írásunkat) esetében azonban ez már nem olyan kézenfekvő. A szerzői testületekben ezért folyamatos és intenzív a gondolkozás arról, hogyan lehet ezeket a jogdíjakat is úgy felosztani, hogy a tényleges felhasználásokat – gépzenei játszásokat, otthoni másolásokat – tükrözzék. Ahogy a zenehallgatási szokások változnak, úgy kell változtatni a ráosztásokat érintő felosztási szabályzaton is.
Mit jelent az, hogy „ráosztás”?
Vannak olyan zenefelhasználások, melyeknél a pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre, így más adatforrásokat veszünk igénybe a pénz felosztása során. Nem tudjuk, hogy az ország több mint 30 ezer vendéglőjében, üzletében, szállodájában milyen zene szól – ahogy arról sincsenek információink, hogy az évente több millió eladott telefonon, laptopon, egyéb üres adathordozón milyen zenéket tárolnak az emberek. Ennek ellenére az üzletektől befolyó gépzenei jogdíjat és az üres hordozókért beszedett magánmásolási díjat is a valós felhasználások alapján igyekszünk felosztani. Ezért ennél a két jogdíjforrásnál a többi forrásból (pl. rádióktól, tévéktől, élőzenés rendezvényektől) származó adathalmazt vesszük alapul, és ezekre „ráosztjuk” a jogdíjakat. Minden adatforrásra olyan arányban, ahogy arról a szerzők döntenek.
Folyamatosan változik, hogy az emberek milyen zenét hallgatnak, másolnak, és azt milyen forrásból teszik, ezért időről időre aktualizálni kell a ráosztási arányokat. A felosztási szabályokat maguk az egyesület tagjai alakítják választott tisztségviselőik útján, akik szintén alkotók, így valóban azok hozzák a döntéseket, akiket érint és akiknek rálátásuk van a zenei szakma egészére.
Átalakuló zenehallgatási szokások és ezeket jól lekövető szabályok
Már senkinek nem újdonság, hogy a fizikai hordozók, így például a CD-k, bakelitek piaca az elmúlt két évtizedben egyre jobban zsugorodik, miközben az online felhasználások piaca folyamatosan nő. Emiatt döntött úgy az Artisjus Küldöttgyűlése, hogy a fizikai hordozók ráosztását jelentősen csökkenti, és ezt átcsoportosítva növeli meg az online elhangzások és a könnyűzenei koncertek elhangzási adataira jutó ráosztásokat.
Az online zenehallgatás térnyerése nem új jelenség, az Artisjus most látta elérkezettnek az időt a változtatásra. Ennek hátterében az áll, hogy 2022 volt a fordulópont az online jogdíjak tekintetében – ebben az évben érték el az online szolgáltatóktól beszedett és felosztott jogdíjak azt a szintet, amikor már bátran lehet rájuk építkezni a ráosztások kiszámításánál. A legnagyobb zeneszolgáltatások elhangzásaiért már több, mint 250 millió forint jogdíjat fizet ki az év végéig az Artisjus. Ez már tényleg jelentős összeg – meghaladja a teljes rádiós piac után beszedett és felosztott összes jogdíjat.
Változás számokban
A gépzenei és a magánmásolási ráosztásokban egyaránt növekszik az online-ra és a könnyűzenei koncertre jutó ráosztás, miközben a lemezeladásra, a fizikai hordozók értékesítésére jóval kisebb hányad fog jutni. A 2022-ben beszedett jogdíjakat már így kell felosztani, ami azt jelenti, hogy a 2023-as májusi-júniusi nagyfelosztásoknál már az alábbi új arányok lesznek érvényesek.
Az új szabálynak köszönhetően az online streamingre kifizethető jogdíj több száz millió forinttal fog megnőni 2023-ban. (Első alkalommal két évnyi adat, a 2021-ben és 2022-ben felosztott online jogdíjak jelentik majd a ráosztás alapját.)
Gépzenei ráosztás: könnyűzenei koncert: 24% (eddig 18%), online elhangzás: 15% (eddig 0%), lemezeladás: 20% (eddig 41%) (a maradék rádiós, televíziós, vendéglátós élő háttérzene elhangzásokra, komolyzenei koncertekre kerül)
Magánmásolási ráosztás (audio): könnyűzenei koncert: 22% (eddig 0%), online elhangzás: 10% (eddig 5%), lemezeladás: 20% (eddig 47%) (a maradék rádiós elhangzásokra kerül; a magánmásolási ráosztás video részének felosztása nem változik).
Leave a Reply