A Music Ally ismert szerzője, Stuart Dredge nagy cikkben foglalta össze, mi történt a zene és a mesterséges intelligencia különféle érintkezési pontjain 2022-ben. (Érintve a szövegalkotó MI-t is, hiszen a cikk bevezetőjét a ChatGPT-vel iratták – bár nem sikerült túl jól.)
Zenét ír a mesterséges intelligencia
Mint közismert, korábban is írattak dalokat mesterséges intelligenciával, 2022-ben viszont már nagy mennyiségben, kereskedelmi céllal is születtek ilyen zenék. Mint arról részletesen itt írtunk, Kínában több mint ezer, elhunyt és aktuális sztárok hangját, stílusát utánzó új dal került fel a Tencent katalógusába, és volt köztük egy, ami a 100 millió lejátszást is elérte.
Novemberben jelentette be a Boomy nevű MI cég, hogy már 10 millió dalt írattak velük a felhasználók. Az oldal azt ígéri, hogy „másodpercek alatt eredeti dalokat készíthetsz még akkor is, ha korábban soha nem zenéltél”, és ezt aztán fel lehet tölteni a stream szolgáltatókhoz és még jogdíj is jár érte. A 10 millió dal akkor is jelzi, hogy milyen komoly mennyiségi problémát (is) jelenthet a MI, ha – mint a Music Ally megjegyzi – a cég azt nem hozta nyilvánosságra, hogy ebből mennyi tetszett annyira a felhasználóknak, hogy elmentették, netán még valahova fel is töltötték vagy pl. videóban felhasználták a zenét. (A Spotify-on több playlist található az itt készült dalokból, de egyelőre mindegyiknek csak néhány tucat követője van.)
Fontos új terület lehet a text-to-music AI, vagyis az olyan mesterséges intelligencia, ami egy szöveges leírás alapján hoz létre zenét (hasonlóan, ahogy a DALL-E képet alkot a leírások alapján). Ezt tudja például a Mubert. A Music Ally szerint elképzelhető ennek a területnek a kereskedelmi felhasználása: a közösségi oldalakra feltöltött videóikhoz háttérzenét kereső felhasználók mesterséges intelligenciával készíttethetnek olyan számokat, amikkel nem lesz semmilyen jogosítási probléma.
A lap megjegyzi, hogy a „kiváltja-e a zenészeket az MI” vitákban gyakran előkerül, hogy a relaxáláshoz, tanuláshoz stb. alkalmas háttérzene lehet az (egyik) első terület, ahol ez megtörténik, és akkor a stream szolgáltatók jogdíjmentes zenékkel tölthetik fel a mood playlistjeiket – de egyelőre ez nem történt meg, 2022-ben sem.
A zenészeket segíti a mesterséges intelligencia
„A legérdekesebb kérdés az, hogy mit csinálhatnak a mesterséges intelligenciával az emberek, és nem az, hogy az MI mit csinál az emberekkel” – írja Stuart Dredge. Itt említeni lehet az olyan műveket, amiket – nem egyszer kísérleti zenészek – az MI közreműködésével alkotnak meg, mint pl. a területtel régebb óta kísérletező Holly Herndon és „digitális ikertestvére”, Holly+. (Dolly Parton-feldolgozásuk alább hallható.)
De ide tartoznak a szerzőket, producereket segítő eszközök is, mint pl. a 40 millió felhasználóval bíró BandLab Songstarterje, ami a hivatalos leírás szerint ötleteket ad az alkotófolyamat beindításához. Ilyen a Staccato is, amit a fejlesztő a „MI társszerzőnek” nevez, vagy „a benned élő McCartney MI-Lennon társának”. Ennek például MIDI fájlokat lehet feltölteni, és javaslatokkal áll elő arra, hogy hogyan lehetne folytatni a szerzeményt. A Spotify Basic Pitch szolgáltatása a beadott ének- vagy hangszeres sávot alakítja MIDI fájllá. A Music Ally úgy tippel, hogy az Apple által felvásárolt AI Music cég szakértelmét a GarageBand, Logic Pro és a videóvágó Final Cut Pro felhasználói szolgáltatába állítják majd.
Egyre több pénz és egyre nagyobb cégek
Ezzel már érintettünk egy fontos fejleményt, amire Stuart Dredge felhívja a figyelmet: bár a terület nem új, 2022-ben a korábbiaknál jóval nagyobb befektetői érdeklődést keltett az MI-zene. A startupok között már vannak olyanok, amelyek tízmillió dollárnál is több tőkét tudnak szerezni, és olyan tech óriások fektetnek be a területbe felvásárlásokkal vagy a legismertebb szakértők megszerzésével, mint az Apple, a Spotify, a Tencent.
Komoly viták alakultak ki az adatok felhasználásáról
Minden MI kényes pontja az, hogy milyen adatokon tanítják be. Erről 2022-ben indult be komolyabb vita. Nagy-Britanniában egy nyári törvényjavaslat lehetővé tette volna, hogy ehhez a betanításhoz zenei műveket a jogtulajdonosok engedélye nélkül lehessen felhasználni, számos zeneipari szervezet komoly tiltakozását kiváltva. Több szereplő, pl. a zenészek által alapított, nyílt forráskódú eszközöket fejlesztő Harmonai közkincsnek számító és Creative Commons licenc alatt megjelent zenéket használ, illetve ún. opt-in rendszert indított el, ahová a szerzők, jogtulajdonosok külön engedélyével bekerülhetnek művek.
Egyre sürgetőbb feladat volna kidolgozni a betanítás jogosításának kereteit. A megoldást az hozhatja, ha találkoznak a zenei oldalról azok, akik „kíváncsiak a MI lehetőségeire és értik a kockázatait is”, illetve a tech cégek oldaláról azok, akik „fontosnak tartják, hogy az alkotók jogait és érdekeit tiszteletben tartsák” – írja Stuart Dredge.
Categories: Hírek
Leave a Reply