A Google mesterséges intelligenciával megtámogatott asszisztenséről eddig is tudni lehetett, hogy képes dalok felismerésére; azt kell kérdezni tőle, hogy „What’s this song?”, majd a telefon mikrofonjával meghallgatja, milyen zene szól, vagy akár azt, amit mi dúdolunk neki. Azt azonban szinte véletlenül fedezték fel egy hangmintákra vadászó közösségben, hogy a korábban sejtettnél jóval hatékonyabb a Google eszköze.
Mint a Tracklib blogján olvasható, a Sample Hunting nevű Discord-közösség felhasználói jöttek rá arra, hogy a Google Asszisztens olyan hatékonyan használható a hangminták beazonosítására, mint egyik korábbi eszköz sem (beleértve a Shazamot). Az egyik felhasználónak sikerült megoldania, egy Bluestacks nevű szoftver segítségével közvetlenül audio fájlokat mutasson a mesterséges intelligenciának.
A közösség tagjai olyan dalokon tesztelték a módszert, amelyekről eddig is tudni lehetett, hogy számos rövid és elváltoztatott hangmintát tartalmaznak, de a forrásokat eddig – akár évtizedek óta – nem tudták azonosítani. A Daft Punk Face To Face című számában (Discovery, 2001) például a nagyon rövidre megvágott gitárok eredetijét találták meg (lásd az alábbi videót). Mint a cikkben olvasható, az egy másodperces, megvágott és felgyorsított vagy lelassított mintákat is felismeri a Google mesterséges intelligenciája. (A Tracklib cikke aprólékosan bemutatja ennek a technikáit.)
Mindez persze nemcsak a sample spotting szubkultúrába hozhat forradalmi változást. Bobby Owsinski azt írja, hogy „fogadni mernék rá, hogy már most több szakértői csapat rávetette magát az elmúlt 25 év legnagyobb slágereire, hogy megtalálja a fejősteheneket”, mármint olyan nem jogosított hangmintákat, amik miatt perelni lehet. Ennél is nagyobb horderejű lehet, ha a Google mesterséges intelligenciájának ezt a képességét a YouTube Content ID rendszere is felhasználja majd.
Categories: Hírek
Én annak örülnék ha támogatná a magyart nyelvet