A Supermanagement céget 2016 decemberében alapította Ferich Balázs és Tóth Gergely. 2022 különösen erős évük volt: több új előadójuk is berobbant, hatalmasat növekedtek a digitális felületeken és élőzenei téren is, november végén elnyerték a Music Hungary Backstage-díját. 2023. március 10-ére pedig első koncertjüket szervezik a Sportarénába, ahol Azahriah fog fellépni, akivel ráadásul első nemzetközi turnéjukat is tervezik.
A teljes körű menedzsmenttel és kiadó feladatokkal is foglalkozó cég a Wellhellóval indult, a Follow The Flow, Azahriah és Desh, Dzsúdló, a Cloud 9+ tartozik még az ügyfeleik közé, valamint az ezekhez kötődő szólóprodukciók (Fluor, Diaz, Szakács Gergő), illetve részben az Anna & The Barbies (nekik csak kiadójuk a Supermanagement).

Legyen idő és energia a dalszerzésre
A cég honlapján ez a bemutatkozó szöveg olvasható: „A Supermanagement egy alkotó- és zenészközpontú kiadó és menedzsment. Célunk, hogy művészeinknek minél több ideje és energiája legyen a legfontosabb feladatukra: a dalszerzésre.” Az alapítók szerint nem volt tudatos szempont, hogy az előadóik egyben szerzők is legyenek; inkább arról van szó, hogy a magyar közönségnél ez sokszor fontos tényezője a sikernek, az emberek jobban rezonálnak az őszinte, a szerzőjük által előadott dalszövegekkel. (A zenét is gyakran, de nem minden esetben az előadók írják náluk.)
„Mivel a zeneipar valamennyi szegmensében jártas szakemberek vagyunk, tudjuk, miként vehetjük le a lehető legtöbb terhet az előadóink válláról” – írják a honlapon. Ahogy Ferich Balázs magyarázta, egy kezdő előadó gyakran még egyedül megtudja oldani az adódó feladatokat, de a siker egy szintje fölött – például ha beüt egy dal – elkezdenek nagyon szerteágazódni a munkák: zenekart kell építeni, koncerteket szervezni, számlázni, elszámolásokat átnézni, interjúkat leszervezni, pályázatokat írni stb. Ha mindezzel az előadó maga foglalkozna, nem lenne ideje új dalok írására, arra, hogy megtartsa és építse a közönségét.
Zsákutcák helyett prémium produkció
A Supermanagement abban is tud segíteni főleg a pályájuk elején járó előadóknak, hogy ne menjenek bele olyan zsákutcákba, amik nem segítik a pályájukat – mondta Tóth Gergely. Például az első sikeres dalok után jellemzően rengeteg szponzorációs felkérés érkezik. Ezek a könnyen jövő pénzek csábítóak lehetnek, de a Supermanagementnél inkább „arra próbáljuk ösztökélni az előadókat, hogy ne reklámoldalt üzemeltessenek, hanem a zene köré épüljön az online jelenlétük. Elmondjuk nekik, hogy lesz annyi bevétel a koncertekből, hangfelvételekből és jogdíjakból, hogy nem szorulnak rá, hogy kirakjanak mondjuk egy posztot egy kézfertőtlenítőről” – mondta Tóth, aki szerint a szponzorációs felkérések gyakran nem illeszkednek az előadó imidzsébe.
A tapasztalatok – például a kezdeti „kisebb-nagyobb hibák, amiket mi magunk is elkövettünk” – segítenek kiszűrni a „nem ideális bookingokat is”. Vagyis fontos kérdés, hogy „hova küldjünk egy előadót és hova ne” – magyarázta Tóth. Az első sikerekkel a szponzorációs ajánlatok mellett megjönnek a felkérések a félplaybackes, félórás klubkoncertekre. A Supermanagementnél úgy látják, hogy ezek a „zsebkendőnyi színpadon, gerjedő mikrofonnal” előadott koncertek nem tesznek jót az előadóknak; sokszor látták, hogy azok, akik ezeket elvállalják, 2-3 év után már nem hozzák be a közönséget.
„Nem az a célunk, hogy 200 koncert legyen”, mert ennyi nem szükséges ahhoz, hogy a zenekar jól keressen és „minél tovább fennmaradjon a brand értéke” – mondta Tóth Gergely; ennek a kevésnek viszont „prémium produkciónak” kell lennie, professzionális élő zenekarral, tudatosan felépített koncertképpel stb. Sokszor költenek arra, hogy a helyszíneken található mellett extra kiegészítő technikát is vigyenek a fellépésekre. Szerintük egyébként az idézőjeles „konkurenciánál” is egyre gyakrabban látni ezt a hozzáállást, „a magyar közönség egyre inkább világszínvonalú előadásokat láthat”.
Akvárium, Budapest Park, Sportaréna
A Supermanagement előadói Budapesten jellemzően az Akváriumban és a Budapest Parkban szoktak fellépni. Túl azon, hogy ezek minőségi koncerthelyszínek, „a kapacitást és a brand értékét tekintve” nem nagyon van versenytársuk – mondta Ferich Balázs. Tóth Gergely – aki szerint azért hiányzik a városból egy kettő közötti, 3-5 ezer fős hely – elmondta, hogy ezeknek a helyszíneknek az a plusz hozzáadott értékük van, hogy „beárazzák a produkciót”, vagyis más helyszínek, fesztiválok figyelik az itteni fellépőket, és ha azt látják, hogy pl. Dzsúdló most januárban rekordidő, két és fél nap alatt telt házat csinált a Parkban, akkor már nem nagyon kell őket győzködni a gázsiról.
Sok önkormányzati megkeresést is kapnak, de ezeknél is erősen szűrnek, főleg, ami az ingyenes rendezvényeket illeti, hiszen ezek „elveszik a fizető közönséget”, még akkor is, ha ezek között is vannak minőségi rendezvények – mondta Ferich Balázs. Igaz, a Szerencsejáték Zrt. több ingyenes koncertjén is felléptek supermanagementes zenekarok (a Hősök terén vagy az Aréna szoborparkjában), de ezek brandépítő koncertek voltak.
A gázsik alakulásáról Tóth Gergely elmondta, hogy a felfutás után általában eljön egy „top hype pillanat”; aztán egy idő után természetesen el kell, hogy jöjjön némi visszaesés, de az nagyon fontos, hogy mennyire megy lejjebb a zenekar presztízse, illetve mennyi ideig tudják elhúzni a tetőpontot. Ezekben nagyon fontosak a jól megválogatott fellépések, a közönségmaximalizáló stratégiák, a minőségi produkció.
2023-ban komoly mérföldkő lesz a cég életében az első Aréna-koncert. „Ez olyan szintű anyagi kockázat, amit eddig nem mertünk vállalni, és a Budapest Park annyira jó hely, hogy nem is volt szükségünk erre” – mondta Tóth Gergely. A Broadway Event Kft.-től korábban is érkeztek megkeresések, de most, Azahriah esetében lépték meg először az együttműködést – és meg is lett a telt ház. Ami egyébként azt is mutatja, hogy – szemben egyes véleményekkel – „nem csak tizenöt évesek hallgatják” őt, sőt, a 18+-os közönsége még nagyobb is.
Közösségi médiás jelenlét
A Supermanagement nem szól bele abba, hogyan működtetik különböző közösségi médiás felületeiket az előadók. Aki ritkán posztol, azt azért „próbálják ösztönözni”, mert fontos, hogy kommunikáljanak a közönségükkel, hiszen ez alakít ki hosszú távú kötődést. Ha valakinek nincs ideje bizonyos profiljaira, akkor ott a cég besegít, de ekkor ez az oldal csak az „információközvetítés” felülete lesz – mondta Ferich Balázs.
Tóth Gergely egyébként úgy látja, hogy nem igazán érződik a fizető közönség nagyságán a közösségi médiás jelenlét intenzitása, vagyis ebből a szempontból mindegy, hogy valakiben olyan közléskényszer van, hogy napi többször posztol, vagy 3-4 hetente rak ki valamit – bár persze az sem jó, ha valaki teljesen eltűnik. De a zeneiparra nem nagyon lehet szabályokat erőszakolni, mert mindig lesz valaki, aki felrúgja ezeket, szóval az is elképzelhető, hogy valaki éppen úgy generálja a hype-ot, hogy letörli magát a felületekről.
Ferich Balázs úgy látja, hogy a legfontosabb az, hogy rendszeresen legyenek új dalok, hiszen egy zenész elsősorban ezekkel tartja a kapcsolatot a közönségével. Ha ebben van egyfajta rendszeresség, akkor megvan a folyamatos kapcsolat, és „ez a leghatékonyabb közönségmegtartó erő”.

A zenészekre bízzák, mit akarnak megjelentetni
A Supermanagement már megalakulásakor teljes körű szolgáltatást nyújtott, vagyis a menedzsment és booking mellett mindig kiadóként is működtek. Az alapítók elmondták, hogy nem szólnak bele a dalszerzői folyamatokba; ha kérik, elmondják a véleményüket az új dalokról, de végső soron a zenészekre bízzák, mit szeretnének csinálni. Ez alól kivétel lehet, ha egy dal potenciálisan rádiós slágernek tűnik, ekkor plusz szempontokat is figyelembe kell venni, amikben ők tudnak tanácsokat adni, és ezek nyomán átalakulhat pl. a dal szerkezete – mondta Ferich Balázs. Olykor felvetnek javaslatokat pl. együttműködésekre is, amik új közönséget hozhatnak be, de ezeket sem kényszerítik az előadókra.
Így például 2021 végén a Wellhello egy tőlük szokatlan lemezzel állt elő: a SSSS! „kifejezetten sötét és önmarcangoló” dalokat is tartalmazott, és „azt gondoltuk, hogy az addigra felépített közönségnek nem biztos, hogy át fog jönni” – mondta Tóth Gergely. A lemez végül is egyáltalán nem lett sikertelen, hiszen például több dal rádiós sláger lett róla, valamint fontos „brandépítő” erővel is bírt: új árnyalatokat adott a zenekarról kialakult képhez. Az is fontos, hogy Fluor „kiélhette a fantasztikus szövegírói vénájának egy másik oldalát, és látta azt, hogy mi az, amivel tud találkozni a közönség, és mi az, amivel nem. Ha mi azt mondjuk neki, hogy ne adja ki, mert nem lesz sikeres, akkor benne marad a vágy, és lehet, hogy elmegy egy másik kiadóhoz, ahol kihozhatja.” Ráadásul Tóth Gergely szerint még a kevésbé sikeres új megjelenéseknek is megvan az a haszna, hogy a digitális felületeken elkezdik felpörgetni a régi dalokat – ha a közönségnek nem jön be az új irány, akkor azt mondják, hogy „de jó is volt, amikor még ezt játszották…”
Sok kiadványukból készül fizikai változat is, de ezek inkább „relikviának” számítanak, amit az előadók szeretnek kézbe fogni, illetve ki lehet tenni a merch pultra a pólók mellé. Dzsúdló Szörnyeteg című lemezéből készült kék vinyl, aminek legyártása komoly feladatot jelentett; ezzel együtt valószínű, hogy lesz később Azahriah-vinyl is – árulta el Ferich Balázs.
Egyre nagyobb arányt képviselnek a hangfelvételek utáni bevételek
Széles körben ismert, hogy a zenészek bevételeiből a legnagyobb részt általában a gázsik jelentik. Ez főleg a kezdeti időszakban a Supermanagement előadóinál is így volt. A koncertek utáni bevételek az alakulás után kb. 70-80%-ot tettek ki, azonban az utóbbi időben ez a túlsúly csökkent. A digitális bevételek úgy felfejlődtek, hogy már inkább 60-70%-ot tesznek ki a koncertek, és 30-40%-ot a hangfelvételek és szerzemények utáni jogdíjak – mondta Ferich Balázs. Hozzátette, hogy a fiatalabbak által hallgatott előadóknál ez a két oldal még ennél is közelebb van egymáshoz; igaz, ebben az is benne van, hogy náluk még a gázsi akár hónapról hónapra is változik, és ha eléri azt a pontot, ami után már nem növekszik dinamikusan, akkor lehet, hogy mások lesznek az arányok.
A cég egészét nézve korábban évi 20-40%-os növekedéseket láttak a digitális bevételekben, 2022 viszont hatalmas, 300-400%-os megugrást hozott, ami már eurószázezrekben mérhető jogdíjat jelent, közelíti az egymilliót is – árulta el Ferich.
A kezdetektől fogva céljuk volt, hogy elérjék azt a pontot, amikor már csak a kiadói bevételek el tudják tartani a céget, és ez pont 2020-ra jött össze. Így abban a szerencsés helyzetben voltak, hogy a covid nem veszélyeztette őket olyan mértékben, mint a zeneipar nagy részét. „Kellett azért költségcsökkentő döntéseket meghoznunk, de az nem merült fel, hogy drasztikus lépéseket tegyünk” – mondta Ferich Balázs.
2021 végén, a Supermanagement első öt évét összefoglaló posztban arról írtak, hogy 360 milliós összesített lejátszásnál tartanak a YouTube-on, és 150 milliónál többnél a Spotify-on. Ez a két platform évről évre egyre közelít egymáshoz; főleg az olyan „újvonalas előadóknál”, mint Dzsúdló, jellemzőbb, hogy a közönség fent van a Spotify-on, és inkább ott hallgatják, mint hogy „YouTube-diszkózzanak” – mondta Ferich Balázs. De még ma is a YouTube-ról érkezik a digitális bevételek kb. kétharmada.
Promóció: az organikus terjedés a legfontosabb
A hangfelvételek promóciójában a legfontosabbak a közösségi médiás felületek: az előzetes, aktuális és utókommunikáció – mondta Ferich Balázs. Igaz, Azahriah és Desh A ló túloldalán című lemeze ún. „kamikaze drop” volt, vagyis semmilyen kommunikáció nem előzte meg, és nem is indult be olyan gyorsan – de mint az eredmény mutatja, végső soron ez nem számított olyan sokat. „A lényeg a hype” – mondta Tóth Gergely. Ha ez megvan, például egy új dal pár nap alatt eljut az első helyre a YouTube felkapott listáján , az komoly pluszt ad, mert „sokan ráhallgatnak, hogy ez mit tud”, vagyis a YouTube trending egyfajta „ingyenes promóciós felület” Ferich szerint.
A Spotify hivatalos playlistek szintén fontos promóciót jelentenek; ha egy előadó egy kiemelt playlisten a borítóképre kerül – amit a Believe digitális terjesztővel együttműködve tudnak intézni –, az külön menőnek számít. Ugyanakkor a szolgáltató saját, szerkesztett playlistjei például Azahriah és Dzsúdló esetében a meghallgatások kb. 4-5%-át hozzák; a negyedüket pedig az algoritmikus ajánlások.
A médiamegjelenések ma már nem olyan fontosak, mint pár éve, amikor egy nagyobb portál címlapján egy megjelenés komoly nézettséget hozhatott; mostanában egy olvasott lap címlapja is csak pár száz kattintást jelent, aminek az organikus hallgatás a többszöröse lehet már a megjelenés napján is. Általában elmondható, hogy a Supermanagement előadói „organikusan jól terjednek”, és emiatt nem is kell azzal foglalkozniuk, hogy pl. megpróbálják kitalálni, „mi kell az algoritmusnak”. Tóth Gergely az ilyen spekulációk (pl. hogy „kétóránként kell posztolni” stb.) leginkább azokra az előadókra jellemzők, akik iránt nincs a közönségben organikus kíváncsiság.
A nagyobb koncertek plakátkampányaiba is beszáll a cég, és ha olyan a dal, akkor persze a rádiós promóciót is megcsinálják, bár ma már ez nem olyan életbevágó, mint korábban volt. Így például Azahriah és Dzsúdló legtöbb száma nem igazán rádiókompatibilis, bár ők is kerültek már a top 40-be. Általában elmondható Ferich szerint, hogy a szerkesztők nehezen vesznek be egy új előadót; így például a Follow The Flow Nem tudja senki és Azahriah Mind1 című slágere is hónapokkal azután került csak be a rádiókba, hogy már hatalmas online sikerré váltak.
Új előadók, projektmenedzserek
A Supermanagement tagjai akkor kezdtek el dolgozni a Wellhellóval, amikor még más kiadónál voltak, majd 2016 végén alapítottak saját céget. Azóta úgy nőtt a cég, hogy ők kerestek meg előadókat, jellemzően az első néhány dal megjelenése után; fontos volt az is, hogy az első beszélgetéseknél megvolt az emberi szimpátia is – foglalta össze Ferich Balázs a történetet. Ez utóbbi már csak azért is kiemelt szempont Tóth szerint, mert a zenészek „majdhogynem többet beszélnek a menedzserükkel, mint a szüleikkel”.

Most úgy látják, hogy elérték a felső határukat, de ezt korábban is volt, hogy így gondolták, aztán mind Dzsúdló, mind Azahariah esetén „úgy éreztük, hogy erre muszáj lecsapnunk” – mondta Tóth Gergely. Most is úgy látják, hogy maradnának ennél a csapatnál, de nem zárják ki, hogy újra találkoznak valakivel, akire nehéz nemet mondani. Mindenesetre „ha minket keres meg valaki, az általában nemleges választ szokott kapni”. Nagyon fontosnak tartják azt is, hogy egy előadó se érezze úgy, hogy ő a többieknél „alacsonyabb besorolású”.
Jelenleg úgy működik a cég, hogy minden előadónak megvan a maga „projektmenedzsere”, aki a napi ügyeket viszi, és jellemzően turnémenedzseri feladatokat is ellát. A két alapító is részt vesz az előadókkal való kommunikációban, döntésekben, de elsősorban a stratégiai döntésekkel és az A&R-ral foglalkoznak.
Az első külföldi próbálkozás: Azahriah
Mind Tóth Gergely, mind Ferich Balázs tagja volt a Blind Myself metalzenekarnak, akikről közismert, hogy olyan komolyan próbálkoztak a nemzetközi befutással, hogy egy időre az Egyesült Államokba is kiköltöztek. (Ezekről az időkről Tóth részletesen beszélt az After Sajó Dáviddal decemberi interjújában.) Ugyanakkor eddig a supermanagementes előadóknál eddig nem érezték, hogy „lenne időnk és energián külföldi karriert építeni” – mondta Ferich. Azahriahnál viszont érzik a potenciált, ezért belevágtak, bár tudják, hogy „iszonyú sok munkával, energiával jár ezt beindítani”.
Ennek első lépése egy fellépés volt januárban az Eurosonic showcase fesztiválon, és őszre szerveznek egy 8-10 állomásos nyugat-európai turnét, részben azokra a kapcsolatokra támaszkodva, amiket a cég munkatársa, Kedves Péter a Belau zenekar vezetőjeként alakított ki európai turnéi során. Ezek a fellépések 500 fős klubokban lesznek, olyan városokban, ahol már most van Azahriah-nak többezres hallgatótábora – persze feltehetően részben magyarokból, de rájuk is számítanak a közönségben. A tervek szerint a koncertek kb. fele-fele részben állnak majd magyar és angol nyelvű számokból (Azahriah első albuma, a Camouflage angol nyelvű volt, és tervez még ilyen dalokat).

Ennek a turnénak az eredményeit megvizsgálva lehet majd továbblépni; már most dolgoznak például egy angol ügynökséggel, akik ezalapján tudnak majd európai fesztiválfellépéseket szervezni. Egyébként ez az ügynökség azt írta nekik, hogy az irodában „egész nap Azahriah szól”. Ez lehet a titka a befutásnak: „el kell dönteni az első dominót”, vagyis digitális hirdetésekkel, playlist elhelyezésekkel, rádiós játszásokkal, esetleg – ami szintén tervben van – helyi előadókkal közös dalokkal eljuttatni az emberekhez a produkciót (ami persze rengeteg pénz és energia), de ezután organikusan el kell indulnia a terjedésnek – mondta Tóth Gergely.
Mindez egyébként leginkább egyfajta kísérlet mind a Supermanagement, mind Azahriah részéről. „Van egy nagyon biztos alapunk Magyarországon, tudjuk neki garantálni, hogy lesznek fellépései, hogy anyagilag biztos lábakon állhat. A nemzetközi koncertek ehhez képest egyelőre extra élményeket jelentenek. Kis lépésekben gondolkodunk, próbálunk a realitások talaján maradni, és őt sem áltatjuk azzal, hogy jövőre mekkora sztár lesz. Szerencsére nagyon fiatal még, úgyhogy ha esetleg csak öt év múlva lesz ebből valami, még akkor is csak 26 éves lesz, szóval a lehető legjobbkor kísérletezünk ezzel” – mondta Tóth Gergely.
Categories: Hírek
Leave a Reply