A kis klubokat tudásmegosztással segítő EEnlarge Europe másodjára készített egy kérdőívet a zenehallgatási és koncertre járási szokásokról. Ennek eredményeit a Zágrábban szervezett SUBSTRAT konferencián ismertették, online itt olvasható el a beszámoló.
A több nyelven elérhető kérdőívet 1525-en töltötték ki Magyarországról, Romániából, Szerbiából, Szlovéniából és Horvátországból. Mint a jelentés írja, az eredmények a teljes lakosságra nem tekinthetők reprezentatívnak, ugyanakkor meglehetősen jó képet adnak a kis (400 fő alatti) klubok közönségéről.
Az egyik legfontosabb eredmény, hogy 2022 végén a válaszadók 42%-a még nem tudta, hogy kénytelen lesz-e visszafogni a kiadásait, 35% pedig már akkor erre kényszerült. Viszont arra a kérdésre, hogy mi az a kiadás, amiből semmiképpen nem szeretnének lefaragni, a legtöbben (41%) a koncertlátogatást jelölték meg; második helyen a zenei stream előfizetés állt (34%), a harmadikon pedig a videostream előfizetés (23%) (egy ember többet is megjelölhetett). A „biztosan kevesebbet fogok rá költeni” kategóriában a ruhavásárlás (37%) és az étterembe járás (34%) vezet, a harmadik helyen (21%) áll a szórakozás, amibe a klubok mellett pl. a bárok is beletartoznak.
A kutatás számos adatot tartalmaz a klubba járásról. A válaszadók elsősorban az előadók közösségi oldalairól értesülnek a koncertekről (59% mondta, hogy gyakran vagy akár mindig ezekről tájékozódik); nagyjából hasonló arányokat képviselnek a következő információforrások: online programajánló oldalak (52%), a helyszínek közösségi oldalai (51%), barátok ajánlásai (48%). Jóval kisebb hatással van a koncert kiválasztására a zenei média és egy plakátkampány. A válaszadóknak csak 7,3%-a mondta, hogy vannak olyan helyek, ahová rendszeresen eljár akkor is, ha nem tudja, ki lesz a fellépő.
Mivel a kis klubok anyagi lehetőségei korlátozottak, fontos tudniuk, hogy mitől lesz a közönség számára vonzó egy hely. A legtöbben itt a jó hangrendszert és a tiszta mellékhelyiségeket jelölték meg; ezután jönnek az alacsony árak, a minőségi italok és az, hogy van-e ruhatár. Az, hogy a városban központi helyen a klub, a hatodik helyen szerepel a prioritások között; az utolsó egyébként az, hogy van-e hideg vagy melegétel. A válaszadók kétharmada akkor is meghallgatja a kedvenc zenekara koncertjét, ha nem tetszik neki a helyszín.
A pandémia előtt a jegyelővétel rendszere megbízhatóan működött, de azóta, még a korlátozások feloldása után sem állt vissza a korábbi rend. Az EEnlarge felmérése nagy különbséget tárt fel abban, hogy egy nagy nemzetközi sztár vagy egy helyi előadó koncertjéről van-e szó. A külföldi sztárok koncertjeire 75% vagy rögtön az első pillanatban, vagy legalábbis hetekkel az esemény előtt megveszi a jegyét. A helyi előadóknál ez 50%; a válaszadók bő egynegyede pár nappal az esemény előttre időzíti a vásárlást, és több mint 10% a helyszínen vesz jegyet. Itt az egyes országok között nagy különbségek vannak, és Magyarországon ennél nagyobb arányban vesznek előre az emberek jegyeket a helyi előadók fellépéseire is: 64% rögtön vagy hetekkel előre, és csak a negyedük várja meg a koncert hetét vagy éppen a napját.
A zenehallgatási szokásokra is több kérdés vonatkozott. 91% számára a digitális szolgáltatások jelentik az elsődleges platformot; ennek megfelelően az eszközök között az okostelefon vezet, a laptopra kötött külső hangszórók pedig megelőzték a hi-fi berendezéseket. A YouTube-on a megkérdezettek 90%-a szokott zenét hallgatni, a Spotify-on 62%.-uk; a rádió (49%) alig előzi me a letöltött zenét (47%). A Soundcloud (29%) és a Bandcamp (25%) is több embert ér el, mint a régióban kevésbé népszerű stream szolgáltatások (az Apple Music és a Deezer egyaránt 9-10% körül van). Az új zenék felfedezésének elsődleges forrásai a stream szolgáltatók, ezután jönnek a fesztiválok, koncertek, majd a barátok ajánlásai. A rádiónál (20% szokott itt új zenével találkozni) még a zenei magazinok, blogok is fontosabbak (21%).
Categories: Hírek
Leave a Reply