IFPI: 9,5%-os növekedés, TikTok és MI

Egyszerre jelent meg a hangfelvétel-kiadók globális és magyar szövetségének éves jelentése. Az IFPI globálisan 9,5%-os növekedésről számolt be. Az elmúlt két év rendkívüli eseményei miatt nehéz ezt a számot jól elhelyezni valamilyen trendben: 2020-ban 7,4%-os volt a növekedés, a 2021-ben pedig soha nem látott mértékben, 18,5%-kal nőttek a bevételek.

A növekedést ismét leginkább a streamnek köszönhetik a kiadók: 11,5%-kal nőttek az ebből érkező bevételek, immár a teljes összeg több mint kétharmadáért felel ez a terület. (A 67% megoszlása: 48,3% előfizetés, 18,7% reklámokból finanszírozott stream.) A fizikai bevételek ismét nőttek, bár nem olyan mértékben, mint 2021-ben, de a vinyleladások 17,1%-os emelkedése és a CD igen enyhe csökkenése (0,4%) összesítve 4%-os növekedést eredményezett. Mindezeken a területeken a növekedés elmaradt a pandémia utáni 2021-es megugrástól; a sync az egyetlen, ahol ugyanolyan, 22%-os emelkedést láthattunk 2022-ben, mint az előző évben. Egyetlen olyan terület volt, ahol csökkentek a bevételek: letöltések és egyéb digitális bevételek (a streamen kívül).

Az elmúlt években sok szó esett Kínáról, és az ország 2022-ben immár az ötödik legnagyobb zenei piac volt; valamint a latin-amerikai régió gyors növekedése sem újdonság, aminek köszönhetően Brazília ismét a 10 legnagyobb piac között van.

Az IFPI jelentése szokás szerint hosszan ír arról, hogy milyen szerepük van a kiadóknak a lokális színterekre épülő, de egyre inkább globálissá váló zeneipar lehetőségeinek kihasználásában, valamint hangsúlyozza, hogy a kiadók és az előadók között partnerségi viszony van. Érdekes, hogy hogyan kerül elő a jelentésben a TikTok: több megszólaló is hangsúlyozza, hogy ugyan a rövid videók rendkívül népszerűek, a zenész világában való „elmerülést” lehetővé tevő hosszabb tartalmak legalább ilyen fontosak.

Az egyik esettanulmány a brit Sam Ryderről szól, aki ugyan a TikTokon lett ismert, ám kiadója, a Parlophone hangsúlyozza, hogy nem pusztán a nézettségi adatok alapján döntöttek a szerződtetése mellett, hanem a személyes találkozásra is szükség volt ehhez: az győzte meg őket arról, hogy Ryderben megvan a lehetőség, hogy valódi sztár legyen, illetve hogy dalokat is tud írni. A pályájának a tervezésekor is figyeltek arra, hogy ne rögtön olyan dallal jöjjenek elő, ami ugyan TikTok-szenzáció lehet, de egyben be is skatulyázná őt és így korlátozná a lehetőségeit. Persze fontos a közönséggel itt is tartani a kapcsolatot, de a virális siker és a hosszú távú karrier közötti átmenet nagyon összetett folyamat. „Egészen más az, hogy szeretsz egy dalt és meg akarod hallgatni százszor, meg hogy 15 másodpercre belehallgatsz egy Whitney Houston-feldolgozásba” – mondta a Parlophone elnöke.

Sok szó esik a syncről is, hiszen 2022 egyik legnagyobb szenzációja pont ennek köszönhető: természetesen a Running Up That Hill sikeréről van szó, ami „a legnagyobb sync volt valaha”, és sokak figyelmét ráirányította erre a területre – ahol természetesen az IFPI hangsúlyozza, hogy milyen fontos a kiadók kapcsolatrendszere és szakértelme.

Szóba kerül a mesterséges intelligencia is. A kiadók támogatják ennek az emberi kreativitást vagy éppen az adatelemzést támogató fajtáját, de „az MI más alkalmazásai egyre inkább ellentétben állnak a zene lényegét adó emberi faktorral és eredetiséggel” – fogalmaz a jelentés. Így például aggasztóak az MI által generált énekhangokat használó feldolgozások, illetve az, hogy engedély és kompenzáció nélkül használnak generatív MI betanítására zenéket.

Mahasz: a magyar zene streambevételei 40%-kal emelkedtek

A Mahasz jelentése idén is csak a fizikai és a digitális bevételek alakulásáról szól, tehát a jogdíjbevételek és a sync nem szerepelnek a jelentésben.

A két bevételtípus összesítve 8,1 milliárd forint bevételt jelentett, ami 17%-kal magasabb az előző évinél. Ennek 79%-a digitális, ami túlnyomórészt a streamet jelenti. A digitális bevételek 2020-ban 40%-kal, 2021-ben 28,5%-kal emelkedtek. Ehhez képest a 2022-es növekedés a globális trendekkel összhangban alacsonyabb volt, 20%-os.

Ezen belül a magyar és a nemzetközi repertoár által hozott bevétel nagyon másként alakult, mégpedig a hazai zenék javára: ezek streambevételei 40%-kal, 2 milliárd forintra emelkedtek, így már a hazai kiadók streambevételeinek mintegy harmadát teszik ki.

A fizikai eladásokat nézve a vinylből származó bevétel 2021-ben hagyta le a CD-k utáni bevételeket. A 2021-es 46%-os megugrás után a vinyl példányszám enyhén, 4%-kal csökkent (219 ezerre), viszont a prémium termékként pozicionált lemezek utáni bevétel így is 22%-kal tudott nőni. Érdekes módon a CD-k esetén komolyan zuhant a példányszám, 45%-kal, 431 ezerre – a bevételek ehhez képest csak 13%-kal estek vissza. Míg 2021-ben kb. 3 és félszer több CD kelt el Magyarországon, mint vinyl, addig 2022-ben már kevesebb mint kétszeres volt a szorzó a két formátum között.

Categories: Hírek

Tags: IFPI, mahasz