Néhány hónap kellett ahhoz, hogy a generatív mesterséges intelligencia átkerüljön az „egyszer majd foglalkozni kell a problémával” kategóriából az akut kérdések közé – mondta Robert Levine, a Billboard egyik vezetője az SXSW konferencián, azon a beszélgetésen, amin bemutatták a Human Artistry Campaign kezdeményezést. Ez számos nagy nemzetközi szervezet – köztük a zeneipar sok ismert szereplője – támogatásával lefekteti az alapelveket, amelyek biztosíthatják, hogy „felelősen, az emberi kreativitás szolgálatába állítva használjuk a mesterséges intelligenciát, elismerve azt, hogy az emberi önkifejezés, művészet pótolhatatlan érték”.
Az első alapelv rögtön leszögezi, hogy az MI nem feltétlenül a kreativitás ellensége, sőt, „a technológia régóta szolgálja az emberi önkifejezést”. Számos példát szolgáltat erre a zene a gépzongorától a gitárerősítőkön, szintetizátorokon és dobgépeken át a mai szoftverekig. Az MI nemcsak az alkotófolyamatban segíthet, hanem az alkotók és rajongók közti kapcsolat erősítésében, személyre szabott ajánlásokban, az internetes tartalmak pontos beazonosításában, a jogdíjfizetési rendszerek automatizálásában és hatékonyabbá tételében stb. Az aláírók mindezeket az alkalmazásokat üdvözlik. A második alapelv viszont leszögezi, hogy az emberek számára legfontosabb alkotásokat, vagyis olyanokat, amik a megélt tapasztalatokból indulnak ki, kizárólag emberek hozhatják létre, írhatják meg, adhatják elő stb.
A specifikusabb alapelvek a 3. ponttól kezdődnek. Ez leszögezi, hogy az MI betanítására ugyanaz vonatkozik, mint minden korábbi technológiára, vagyis jogvédett műveket csak a jogtulajdonos engedélyével szabad felhasználni. Kizárólag a jogtulajdonosokat illeti meg a döntés, hogy a műveket hogyan használják fel. Az MI-fejlesztők csakis engedélyezett tartalmakat használhatnak a betanításra, szabadpiaci feltételek között kialkudott kompenzációért. Ez vonatkozik arra is, amikor egy korábban betanított modelt használnak fel a munkájukban. A védelem megilleti nemcsak a műveket, hanem az ismert előadók, sportolók hangját, kinézetét is, amiket az engedélyük, kompenzálásuk nélkül tilos felhasználni.
Ez alól a kötelezettség alól a kormányok nem menthetik fel az MI-fejlesztőket úgy, hogy a szerzői jogi törvényeket speciális, rájuk vonatkozó szabályokkal, kivételekkel egészítik ki – szól a 4. pont. (Nagy-Britanniában volt egy ilyen törvényjavaslat, de a tiltakozások hatására idén februárban visszavonták.)
A szerzői jog célja, hogy ösztönözze és jutalmazza az emberi kreativitást és alkotófolyamatokat. Így a szerzői jog nem védheti a kizárólag gépileg létrehozott tartalmakat – szögezi le az 5. pont.
A 6. pont az MI-fejlesztők által követendő, az átláthatóságot és bizalmat garantáló protokoll számára nyújt alapelveket. Minden, a fejlesztésben és betanításban felhasznált jogvédett művet pontosan nyilván kell tartani, az erre vonatkozó sztenderdeket az érdekelt feleknek közösen kell kidolgozniuk. A kizárólag MI-generálta tartalmaknál fel kell tüntetni mind ezt a tényt, mind azt, hogy milyen bemenettel, milyen metodológiával jött létre a tartalom.
Végül az aláírók leszögezik, hogy a törvényi és egyéb szabályozások kialakításánál minden érdekelt felet meg kell hallgatni, beleértve a kreatív iparágak képviselőit is.
Az aláírók között ott vannak a legismertebb nemzetközi, európai és amerikai szervezetek a zeneipar számos területéről (kiadó, zeneműkiadók, jogkezelők, menedzserek, zenészek), valamint nemzetközi szövetségek az irodalom, képző- és fotóművészet stb. területéről, de a sportból is, pl. az NFL-, NHL- és baseball-játékosokat képviselő szervezetek.
Categories: Hírek