Algoritmikus ajánlások: az örökzöld műfajokban nagy a major kiadók szerepe, az újabbakban a függetlenek erősebbek

Az algoritmikus ajánlásokról régóta folyik a vita, illetve a találgatás. Egyfelől ezeknek komoly súlya van – a Spotify friss adatai szerint a felhasználók a számukra új előadók harmadával az algoritmikus ajánlásoknak köszönhetően találkoznak. Másfelől ezek – szemben a kurátorok által összerakott playlistekkel – minden felhasználó számára különbözőek, és összeállításuk módja nem transzparens. Így többször felvetődött, hogy vajon a majorök megjelenései milyen arányban szerepelnek ezekben, nem jutnak-e a legnagyobb kiadók piactorzító előnyökhöz (például azért, mert tulajdonrészük is van vagy volt a svéd cégben).

A Chartmetric és Music Tomorrow adatelemző megpróbálkozott azzal, hogy a nehézségek ellenére megválaszolja ezt a kérdést. Az Every Noise At Once oldalon elérhető műfajlistából indultak ki. Ezek olyan műfaji megjelölések (köztük egészen furákkal), amelyeket a Spotify használ a zenék kategorizálására. Mindegyikhez tartozik egy algoritmikusan összeállított The Sounds Of … playlist (pl. The Sounds Of Pop), a műfajt meghatározó legnépszerűbb dalokból. Az elemzők azzal a feltételezéssel éltek, hogy ezek a – nyilvánosan hozzáférhető – algoritmikus playlistek jó megközelítését adják annak is, hogy az egyes felhasználókra szabott, egyéni – így nem nyilvános – algoritmikus ajánlásokban milyen súllyal szerepelnek a major kiadók megjelenései.

A száz legnépszerűbb műfajhoz tartozó playlistek adatait az elmúlt két évre visszatekintve elemezték, és azt találták, hogy minél népszerűbb egy műfaj, annál nagyobb arányban szerepelnek az ajánlások között majorök által kiadott vagy terjesztett dalok. A tíz legnépszerűbb műfaj között a rockban volt a legnagyobb a majorök aránya (70%), ezután jött a dance pop és a pop (68%, 64%). A hip hopban már csak 43% a majorök aránya, az EDM-ben pedig alig több mint egynegyed. A százas lista vége felé nagyjából 25% körül alakul az arány. A száz legnépszerűbb műfajra összesítve 42,8% volt a majorökhöz kötődő ajánlások száma.

Az elemzés másik komoly nehézsége, hogy nehéz megállapítani a pontos határvonalat a major és a független kiadványok között. Ennek egyik oka az, hogy sok független kiadó is használja a majorök által birtokolt digitális terjesztők szolgáltatásait. A majorök és az általuk terjesztett zenék piaci részesedését általában 70-75% közé szokás becsülni. Ehhez képest csak néhány olyan műfaj volt, ahol az ilyen kiadványok aránya meghaladta a 70%-ot. Így azért nagy biztonsággal ki lehet jelenteni, hogy a legnépszerűbb műfajokat leszámítva az ajánlások túlnyomó részét inkább a független megjelenések teszik ki.

Az elemzés kiemeli, hogy az egyes műfajok között nagy különbségek vannak. Az átlagnál jóval magasabb a majorök részesedése az olyan műfajokban, amelyek még a digitális zene korszaka előtt alakultak ki és voltak igazán népszerűek, mint pl. a classic rock (77%) és a mellow gold (79%) – ez az olyan „lágyabb” stílusokat gyűjti össze, mint a klasszikus folk rock, soft rock, singer-songwriter stb.

A legnépszerűbb műfajok közül az EDM-ben a legalacsonyabb a majorökhöz kötődő ajánlások száma (27,5%), viszont van néhány meghatározó független kiadó, amelyek együttesen majdnem 15%-ot tesznek ki (Monstercat, Revealed, Armada, Anjunabeats stb.). Az art popban már a meghatározó függetlenek (Domino, 4AD, Rough Trade, Warp stb.) összesítve nagyobb arányt tesznek ki, mint a majorök. Ezekkel ellentétben az underground hip hop és a viral rap 90, illetve 81%-án jóval kiegyenlítettebben osztozik több száz független kiadó, illetve itt sok a szerzői kiadás is.

Forrás: Chartmetric

Sok szó esik arról, hogy azzal párhuzamosan, hogy rohamosan nő az új megjelenések száma, a majorök piaci részesedése csökken. Ez az algoritmikus ajánlásokban is megfigyelhető: két év alatt a száz legnépszerűbb műfajban 46%-ról 42,8%-ra csökkent a részesedésük, és ez a trend egyes műfajok szintjén is megfigyelhető.

Az elemzés összefoglalása szerint „annak az oka, hogy a majorök a zenei piac nagy részét tudják uralni, nemcsak a marketing-költségvetésükben és a befolyásukban keresendő. Mint megmutattuk, számos rétegműfajban a függetlenek egyenrangú partnerként tudnak velük versenyezni, vagy akár erősebbek is lehetnek náluk. A majorök versenyelőnyének lényeges összetevője az örökzöldek katalógusa, és az ezzel járó ‘passzív’ piaci részesedés. Ami ma rétegműfaj, az holnap akár a globális mainstream része is lehet, mint ahogy a K-pop vagy a reggaeton esetében láttuk. Idővel az olyan feljövőben lévő műfajok, mint pl. az underground hip hop, betagozódhatnak a majorök körül kialakult struktúrákba, vagy ezekben is létrejöhet a műfajt uraló függetlenek szűkebb köre. De ma azt látjuk, hogy a vállalkozó szellemű zenészek új generációja szerzői kiadású zenékkel ér el organikus, virális sikereket, új platformokra és alternatív kiadói modelekre építve a karrierjét.”

Néhány The Sound Of … playlist, erős vagy éppen gyenge major befolyással:



Categories: Hírek

Tags: , , , ,

Leave a Reply

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.