Több cég is felszámolta az ingyenes stream lehetőségét

A ByteDance Resso nevű stream szolgáltatása ugyan csak három országban, Indiában, Brazíliában és Indonéziában érhető el, de mivel a ByteDance a TikTok tulajdonosa is, ezért világszerte komoly figyelem hárul rá. Ezért is fontos, hogy a Resso bejelentette, hogy felszámolja az ingyenes zenehallgatás lehetőségét, és a jövőben csak előfizetéssel lesz elérhető. (Mint arról itt írtunk, sok jogtulajdonos szerint a Resso nem volt elég hatékony az ingyenes hallgatók az előfizetés felé való átterelésében, legalábbis eddig.)

2022-ben a Deezer több országban, köztük Magyarországon is hasonlót lépett, és azóta úgy sikerült növelnie a bevételeit, hogy közben az előfizetők száma enyhén visszaesett, vagyis emelkedett az egy felhasználóra eső átlagos bevétel (ARPU). Szintén 2022-ben a Gaana is felszámolta az ingyenes zenehallgatás lehetőségét; ez India egyik legnagyobb szolgáltatója, 2021-ben 185 millió havi felhasználójuk volt.

A Music Business Worldwide a híreket kommentáló cikkében azt írja, hogy most, hogy a stream növekedése évről évre lassul lesz, ismét előkerül a reklámokkal finanszírozott ingyenes zenehallgatás kérdése, ami éveken át háttérbe szorult. A három említett szolgáltató lépéseinek tükrében még inkább érdemes átgondolni, hogyan is működik a freemium modell.

Az adatok azt mutatják, hogy azoknál a cégeknél sem jól, amelyek még ragaszkodnak hozzá. Miközben a Spotify reklámbevételei folyamatosan emelkednek, az ezekből származó bruttó nyereség folyamatosan csökken. Vagyis egyre költségesebb fenntartani a cég reklámokkal foglalkozó részlegét, miközben az általa termelt összeg (ami a Spotify összes bevételének amúgy is csak kb. 10%-a) emelkedik ugyan, de jóval kisebb mértékben. Hasonló jelenségeket lehet látni a Pandoránál, illetve a kínai stream óriás Tencentnél is.

Ide lehet venni a különféle közösségi oldalakat is, amelyek szintén a reklámokból élnek, és vagy bevételmegosztással, vagy évenként egy-egy összegben fizetnek a zenehasználatért. Tekintve, hogy a reklámpiac éppen nem túl erős, a tech szektornak pedig közismerten komoly gondjai vannak, nem véletlen, hogy a cégek megpróbálják visszafogni a kiadásaikat. Ennek eredményét láthattuk Olaszországban, ahol a Meta egyoldalú ajánlatot adott az éves jogosításra, majd amikor a közös jogkezelő ezt nem fogadta el minden további nélkül, csak a versenyhatóság tudta visszakényszeríteni a tárgyalóasztalhoz a tech óriást.

Összességében tehát a modell láthatóan nem úgy működik, ahogy kellene, és hamarosan még több platform döntéskényszerbe kerülhet majd – szól az MBW összegzése.



Categories: Hírek

Tags: ,

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .