Kulturális sokszínűség és az alkotók helyzete az európai zenei stream piacon – ezzel a címmel készül jelentés az Európai Parlamentben. Fontos kiemelni, hogy akármilyen eredményre jut, a jelentés csak ajánlást fogalmazhat meg az Európai Bizottság számára, ami saját hatáskörben dönt arról, hogy elindítja-e a jogalkotás folyamatát.
Mindenesetre a jelentés kezdeményezője, a spanyol képviselő Iban García del Blanco azt mondta a Politicónak, hogy szerinte komoly hiányok vannak a stream európai szintű szabályozásában, amiket ki kell pótolni. Szerinte szükség lesz arra, hogy az EU beavatkozzon a piaci folyamatokba, hiszen a zene „jelenleg a legkevésbé kiegyensúlyozott kulturális szektor”. A képviselő hangsúlyozta, hogy bár a legtöbb szó a Spotify-ról esik, nem fognak megfeledkezni a TikTokról sem. (Iban García del Blanco a kormányon lévő spanyol szocialista párt képviselője, az EP-ben a Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoport tagja.)
A jelentés elkészítésének első lépései már megtörténtek, köztük hivatalos találkozók a Universal Music Group, a Spotify és az európai közös jogkezelőket összefogó GESAC képviselőivel. A GESAC ügyvezetője, Véronique Desbrosses a Politicónak arról beszélt, hogy szerinte komoly probléma, hogy a zenei piacnak nincs európai szintű szabályozása. Azáltal, hogy a stream a vezető zenefogyasztási formává nőtte ki magát, az alkotók kiszolgáltatottá váltak a platformoknak.
Desbrosses több vizsgálandó kérdésről is beszélt a Politicónak. Például a jogdíjak mértékéről („több tízezer streamre van szükség, hogy valami aprócska összeg eljusson az alkotókig”), valamint az átláthatóság problémájáról is. „Nem tudjuk, hogyan működnek az ajánlók, csak azt tudjuk, hogy van köztük olyan, ami elfogadhatatlan” – mondta, utóbbival a Discovery Mode-ra utalva. Valamint beszélt arról is, hogy meg kellene vizsgálni az európai művekre vonatkozó kvóták kérdését, így azt, hogy szükség van-e olyan kvótákra, amilyenek az audiovizuális szektorban érvényben vannak. (Mint arról egy kanadai törvényjavaslat kapcsán írtunk, az on-demand szolgáltatóknál is lehetséges kvótákat bevezetni például az ajánlókra, playlistekre vonatkozóan.)
A Politicónak nyilatkozva a Spotify EU-s szabályozásokkal foglalkozó vezetője, egyben a Digital Music Europe lobbicsoport vezetője, Olivia Regnier üdvözölte a lehetőséget, hogy komoly kérdéseket lehet majd megvitatni, ugyanakkor szerinte elhibázott az a megközelítés, hogy „azelőtt jelentik ki, hogy a szabályozás hiányosságait ki kell pótolni, hogy egyáltalán feltártuk volna, hogy mik a problémák”.
Regnier a jogdíjak mértékéről azt mondta, hogy a platformoknak kevés beleszólása vagy éppen rálátása van arra, hogy a jogtulajdonosoknak kifizetett pénzből mennyi és hogyan jut el az alkotóknak. A zenében szerinte nincs szükség kvóták bevezetésére, mert ezek nélkül is komoly hallgatottságot élveznek a helyi tartalmak. Az áremelést követelőknek azt válaszolta, hogy egyrészt a platformok egyike sem nyereséges, másrészt a stream a kalózkodással szemben szállt csatába, és még mindig befektetésekre van szükség ahhoz, hogy a szolgáltatások vonzóbbak legyenek a jogsértő alternatíváknál.
Ugyanakkor Véronique Desbrosses szerint a Spotify valójában nem abba fektet nagy összegeket, hogy vonzóbb legyen a kalózkodásnál, hanem a nemzetközi terjeszkedésbe, mégpedig azon az áron, hogy így kevesebb jut az alkotóknak. A terjeszkedés érdekében alacsonyan tartott előfizetési díjak a zene értékét csökkenik – mondta a Politicónak a GESAC ügyvezetője.
Categories: Hírek
Leave a Reply