A zenészekkel együttműködve fejleszt MI-alkalmazásokat a YouTube

A YouTube zeneipari szereplőkkel együtt dolgozik a zenével kapcsolatos MI-fejlesztésein – jelentette be a YouTube vezetője, Neal Mohan. Az iparági partnerekről úgy általában is írt, de ezek közül egyet nevezett meg: a Universal Music Groupot, amelynek vezetője, Lucian Grainge szintén a YouTube blogján írt az együttműködésről.

Mohan általánosságban azt jelenti ki, hogy a cél a kreativitás segítése, de úgy, hogy közben a zenészeket, az alkotások integritását is megvédjük. Grainge azzal kezdi a posztját, hogy még zeneipari pályája elején járt, amikor megjelent a Fairlight CMI sampler, és – többekkel ellentétben – őt fellelkesítette ennek kreatív felhasználása; mint írja, az MI is betölthet hasonló szerepet. Ugyanakkor a zenészek legfontosabb jellemzőin, hangjukon, stílusukon, külsejükön élősködhet, illetve segítheti a hamis információk terjedését. Mindkét vezető következtetése ugyanaz: az MI fejlesztését a művészek érdekeit szem előtt tartva, felelősen szabad csak csinálni. (A Grainge által hivatkozott legfőbb veszélyt nehéz nem úgy érteni, hogy elsősorban a sztárok hangján megszólaló „deep fake” számokról ír – nem olyan rég jelent meg hivatalosan meg nem erősített hír arról, hogy a Universal ilyesmit jogosító alkalmazásokról tárgyal a Google-lel.)

Ezért a YouTube három alapelvet fektetett le.

Az első az, hogy a fejlesztésnek a zenei partnerekkel együttműködve kell történnie. Ezért elindítják a Music AI Incubator programot, aminek keretében – legalábbis az első körben – a Universal művészei kipróbálják a fejlesztés alatt álló eszközöket és visszajelzéseket adnak. Igazán illusztris névsort hoztak össze, világhírű előadókkal, szerzőkkel, producerekkel: Anitta (a brazil sztár képével illusztráltuk a cikket), Björn Ulvaeus, d4vd, Don Was, Juanes, Louis Bell, Max Richter, Rodney Jerkins, Rosanne Cash, Ryan Tedder, Yo Gotti, valamint Frank Sinatra örökösei. Björn Ulvaeus – aki a CISAC elnöke is – ezt nyilatkozta: „talán néhányan vitathatónak találják a döntésemet, de nyitottan és kíváncsisággal eltelve csatlakoztam a csoporthoz, hogy megtudjam, hogyan működik egy MI modell és mit tud hozzátenni egy kreatív folyamathoz. Minél jobban megértem ezeket, annál felkészültebben tudok majd kiállni az (emberi) alkotók jogainak megvédése mellett.”

A YouTube második alapelve az alkotók jogainak védelméről szól. A Content ID-re hivatkoznak, a „világ legjobb jogkezelő technológiájára”, amire építve az MI korszakában is képesek lesznek majd „biztosítani, hogy az alkotókat megfizetik az általuk létrehozott tartalomért.” Egy félmondat utal arra is, hogy azokról van szó, aki „úgy döntenek, hogy részt vesznek” mindebben, ami a zeneipar fontos követelésére válaszol, hogy pl. csak azoknak az énekeseknek a hangját használják modellek betanítására, akik ebbe beleegyeztek.

A harmadik alapelv a közösségi alapelvek további, MI által segített fenntartásáról szól. A generatív mesterséges intelligencia egyfelől képes a szerzői jogsértéseket, hamis információk terjesztését, spam előállítását stb. új szintre emelni – másfelől MI segítségével le is lehet leplezni a rossz szándékkal manipulált tartalmakat. A YouTube erre alkalmas eszközök fejlesztését és széles körű alkalmazását ígéri.

Lucian Grainge írását azzal zárja, hogy a fejlesztések során, az MI által nyújtott lehetőségek és kihívások között navigálva bizonyára szükség lesz kompromisszumokat kötni. De szerint legyen az MI akármilyen lélegzetelállító technológia, „az emberi kreativitást soha nem fogja helyettesíteni, mert hiányzik belőle a szikra, a legnagyobb tehetségeket fűtő közlésvágy”.



Categories: Hírek

Tags: , ,

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .