Az Egyesült Államok Szerzői Jogi Hatósága (Copyright Office) társadalmi egyeztetést indított a mesterséges intelligencia, ezen belül is különösen a generatív MI által támasztott problémákról. Mint a hivatalos dokumentumban írják, az elmúlt időszakban sokféle kérés érkezett a hivatalhoz, akár MI-generálta alkotások regisztrálásáról, akár (vélelmezett) jogsértésekről. A társadalmi konzultációt azért indították el, hogy kiderüljön: szükség van-e az MI-vel kapcsolatban új szabályozási, törvényhozói lépésekre. Az érintettek véleményei az esetlegesen javasolt szabályozást is befolyásolhatják.
A hivatal a korábbi ügyek és elemzések alapján úgy látja, hogy négy fő téma köré rendezhetők el az MI és a szerzői jog kapcsolatáról szóló kérdések. Ezekben várják az jogtulajdonosok, fejlesztők és más érintettek hozzászólásait.
1) Az MI-modellek betanításához szükséges-e a felhasznált művek jogtulajdonosainak engedélye? Mint a Music Ally írja, az elmúlt hónapok nyilvánvalóvá tették, hogy mi itt a zenei (és egyéb művészeti) jogtulajdonosok álláspontja. De a hivatal további kérdéseket is feltesz, például ezt: aki úgy gondolja, hogy szükség van engedélyezésre és ezért anyagi kompenzációra, az milyen díjazási rendszert tart megvalósíthatónak és hatékonynak?
2) Az MI-vel generált művek védelme. Bár a hivatal számára „világos, hogy az Egyesült Államokban a szerzői jogi védelem csakis az emberek által alkotott műveket illeti meg”, elismerik, hogy bizonyos esetekben nehéz lehet meghúzni a határvonalat az emberi alkotás és az MI-generálta tartalom között. Így felmerül a kérdés, hogy lehetséges-e az, hogy olyan mértékű emberi befolyás érvényesül egy MI-generálta alkotás létrehozásában – mondjuk egy ember dönt a betanításhoz használt művek kiválasztásáról, valamint a mű létrehozásához ismételten újabb és újabb promptokat ad az algoritmusnak -, hogy az végül mégis emberi alkotásnak számít? (A Music Ally fenti cikke felidézi, hogy idén februárban a Szerzői Jogi Hivatal egy olyan képregény ügyét vizsgálta, amelynek a kockáit a Midjourney hozta létre. Úgy döntöttek, hogy míg az egyes egyedi képeket nem védi a szerzői jog, a képregény egészét viszont igen, mert azt a szerző, Kris Kashtanova válogatta és állította sorrendbe a képeket, illetve szöveget írt hozzájuk.)
3) Kit terhel a jogi felelősség, ha az MI által létrehozott mű lényegileg hasonló egy már létező, jogvédett műhöz? (Mondjuk egy olyanhoz, ami szerepelt a betanításhoz használt adatbázisban.) Ha ezt ráadásul nem a fair use elveknek megfelelően használják fel, akkor milyen mértékben felelős a jogsértésért a felhasználó, aki az utasítást adta az MI-modellnek, és milyen mértékben a modell fejlesztője?
4) A meghatározott előadók hangjának, stílusának, kinézetének lemásolása. „Bár ezeket a személyes tulajdonságokat nem védi a szerzői jog”, MI általi lemásolásuk az előadó személyiségi jogait sérheti, illetve a versenyjogba, valamint nemzetközi egyezményekbe is ütközhet.
Ezek mellett a Szerzői Jogi Hivatal olyan általános kérdéseket is felvetett, hogy a generatív MI terjedése milyen kockázatokkal és milyen haszonnal jár; hogyan fogja érinteni az alkotókat, jogtulajdonosokat, fejlesztőket, kutatókat és általában a közösséget? Arra is kíváncsiak, hogy vannak-e specifikus, csak egyes szektorokat, iparágakat érintő sajátos problémák.
Categories: Hírek
Leave a Reply