Az év elején derült ki, hogy a Universal Music Group (UMG) annyira elégedetlen a jelenlegi jogdíjfelosztási módszerrel, hogy egy új, „művészközpontúnak” nevezett rendszert akar kidolgozni. A kezdeményezésekhez – első körben a változtatásokat megalapozó elemzésekhez – többen csatlakoztak, legutóbb a Spotify is, illetve más majorök is kifejezték elégedetlenségüket a jelenlegi rendszerrel.
Októberben szintet lép a kísérlet: a Deezer először Franciaországban (ahol 5,6 millió előfizetőjük közül 3,6 millió él), majd jövőre globálisan bevezeti az új rendszert, amiről a hivatalos közlemény itt olvasható.
Eszerint – legalábbis a Universalhoz tartozó művészek esetén – kétféle módon is megduplázódhat egy-egy stream értéke. Mint a Music Business Worldwide kérdésére a UMG tisztázta, itt a kiadónak járó összes jogdíjból való részesedésről van szó, vagyis nem fizetnek ki több pénzt, mint ami bejön, hanem a jogdíjak szétosztásánál az arányok kedvezőbbek lesznek egyes művészek számára, szemben a korábbiakkal, amikor minden stream ugyanolyan értékűnek számított.
Duplázódik tehát egy stream értéke, ha „professzionális zenészről” van szó, aki egy hónapban legalább 1000 lejátszást elér legalább 500 különböző hallgatóval. Ezzel jutalmazzák azokat az zenészeket, akik „minőséget és hallgatói elkötelezettséget hoznak a platform számára”. Az adatok szerint „nem meglepő módon az emberek a kedvenceiket keresik, és kevésbé érdekli őket a hobbisták zenéje és a funkcionális zene” – írja a közlemény. Mindössze az előadók 2%-a ér el havonta legalább 1000 hallgatót; túlnyomó többségük (97%) olyan kevéssé érdekli a felhasználókat, hogy együttvéve csak az összes stream 2%-át hozzák össze. A fenti küszöböt (havi 500 hallgató) nagyon sokféle előadó ugorja meg, köztük sok DIY vagy független kiadóhoz szerződött zenész.
Tovább duplázódhat (vagyis akár meg is négyszereződhet) egy dal lejátszásának értéke, ha ahhoz „a hallgatók aktívan kapcsolódnak„, ami másfelől „az algoritmikus ajánlások gazdasági hatását csökkenti”. A megfogalmazás kissé homályos; sokan azt a példát hozzák erre, hogy egy hallgató rákeres egy előadó nevére, de felmerült korábban pl. az is, hogy aktív kapcsolatnak számít, ha valaki a saját elmentett kedvencei közül játssza le a dalokat.
A harmadik intézkedéssel a Deezer kiveszi a jogdíjra jogosult zenék közül azt, amit úgy neveznek, hogy „non-artist noise audio„. A hivatalos közleményben úgy fogalmaz Jeronimo Folgueira, a platform vezérigazgatója, hogy „nincs még egy olyan iparág, ahol minden tartalom ugyanannyit ér; mindenki számára nyilvánvalónak kell lennie, hogy az esőhangok vagy éppen egy mosógép zajai nem olyan értékesek, mint amikor meghallgatod a kedvenc zenészed dalát hifi minőségben”.
Tehát feltehetően az elmúlt pár évben amolyan külön iparággá nőtt fehér zajnak és egyéb nyugtató, altató stb. felvételeknek üzen hadat a Deezer, és „lecseréli ezeket a saját funkcionális zenei tartalmaira, amelyeket nem számít bele a jogdíjköteles tartalmak közé”. Mint azt a Music Business Worldwide megjegyzi, a Deezer a saját „holisztikus jóllét appjában” már mesterséges intelligencia által készített zenét használ tavasz óta; feltételezhető, hogy a stream platformon is ezzel találkoznak majd, akik elalvást segítő hangokat keresnek majd. Ettől még kérdéses marad, hogy hol húzzák meg a határt.
Nemcsak a már a katalógusba bekerült „zaj” demonetizálásáról / „lecseréléséről” (ami akár a zajnak ítélt tartalom törlését is jelentheti) ír a sajtóközlemény, hanem arról is, hogy szigorúbb elveket alkalmaznak a minőséget tekintve akkor, amikor arról döntenek, hogy mi kerülhet fel a Deezerre.
A negyedik bejelentett lépés nem a jogdíjak felosztásának módszerét érinti, hanem azt, hogy a valóban arra jogosultakhoz jusson el a pénz: a Deezer elkötelezi magát, hogy folyamatosan fejleszti és szigorítja a csalások kiszűrését. Mesterséges intelligenciát is használó saját rendszerük 2022-ben az összes stream 7%-áról állapította meg, hogy csalás eredménye. A technológiai fejlesztésben a Universal is partnere lesz a Deezernek.
A bejelentés nagy port vert fel, ami nem csoda, hiszen „ez a legambiciózusabb változás a gazdasági modellben, ami a stream elindulása óta történt” – írja a Deezer vezetője. A változás feltételezhető mértékéről a Financial Times idéz egy becslést: a felek azt várják, hogy a „professzionális zenészek” jogdíja kb. 10%-kal nőhet.
Számos kérdés egyelőre megválaszolatlan. A Music Business Worldwide például felhívja a figyelmet arra, hogy a sajtóközlemény végén az olvasható, hogy az adatok elemzése alapján a felek fenntartják a jogot, hogy „optimalizálják a modellt”. Ebbe beletartozhat a havi 1000 stream és 500 hallgató küszöb magasabbra emelése is, ami már biztosan komoly vitákat fog okozni; főleg a sok kis előadó terjesztésében érdekel cégeket fogja zavarni.
A TuneCore-t is birtokló Believe pont amiatt aggódik kiadott közleményében, hogy a formulát úgy fogják változtatni, hogy „egyre több és több zenészt” essen ki a kedvezményezettek közül. „Határozottan ellenzünk egy fordított Robin Hood módjára működő rendszert, ami a forrásokat a feltörekvő zenészektől a befutottakhoz csoportosítja át. Úgy gondoljuk, és ebben az adatok is megerősítenek minket, hogy egy ilyen rendszer a sokszínűség és a kreativitás ellen hat” – írják.
További kérdés, hogy más kiadók, pl. a többi major csatlakozik-e a UMG által elindított rendszerhez. Az MBW szerint a Warner Music Group csatlakozását valószínűsíti, hogy ők a Soundcloudon is beszálltak a felhasználó-központú felosztásba, illetve (a Universalhoz hasonlóan) kisebbségi tulajdonosok a Deezerben. A Sony viszont felvásárolta a független zenészeket terjesztő, nekik kiadói szolgáltatásokat nyújtó AWAL-t, így lehet, hogy őket aggasztja, hogy az ezen keresztül hozzájuk tartozó előadók egy része a „professzionális” küszöb alá kerülne.
Nyáron egyébként a Universal digitális vezetője, Michael Nash arról beszélt, hogy olyan horderejű piaci átalakulásról van szó, ami évekig tarthat, és különböző platformok más-más módon kapcsolódhatnak be a változásokba.

Categories: Hírek
Leave a Reply