Robert Kyncl idén januártól vezeti a Warner Music Groupot vezérigazgatóként; korábban 12 éven át a YouTube üzleti vezetője volt, előtte pedig a Netflixnél dolgozott a videostreamre átállás korszakában. A Code Conference-en tartott beszélgetéséről több lap is beszámolt (Billboard, Music Business Worldwide).
Az nem meglepő, hogy Kyncl szerint a zeneiparnak nincs más választása, mint elfogadni a mesterséges intelligenciát, mert a szellemet nem lehet visszazárni a palackba. Viszont ennél jóval konkrétabb és izgalmasabb dolgokat is mondott.
Szerinte a következő egy évben már várható, hogy a zeneipar meg fogja érezni az MI hatását. Egyrészt gyorsuló ütemben fog javulni az MI által generált zenék minősége, másrészt a zene több sajátossága miatt amúgy is a digitalizáció által leghamarabb érintett területek közé szokott tartozni. Ezek a következők: „nagyon széles körben terjesztett, rövid formátum, minden platformon megtalálható és könnyen adódik az ajánló algoritmusok számára”. Ezért a korábbi digitális forradalmak is hamarabb érintették, mint pl. a filmes és tévés ipart; ugyanakkor ennek az eredménye az, hogy Kyncl szerint mára a zeneipar „erősebb és rugalmasabb lett”.
Kyncl úgy gondolja, hogy a YouTube és a Content ID jó vezérfonalat nyújtanak ahhoz, hogy hogyan kell majd az MI-generált zenékkel foglalkozni. „Amikor elindult a YouTube, az emberek elkezdtek mindenféle tartalmat feltölteni, természetesen köztük jogvédetteket is, ami persze a jogtulajdonosoknak nagyon nem tetszett. Mi akkor úgy gondoltuk, hogy többet is teszünk, mint ami a törvényi előírás lett volna, és kifejlesztettünk egy olyan azonosító (fingerprinting) szoftvert, ami lehetővé tette, hogy megtaláljuk a jogvédett tartalmakat és a jogtulajdonosoknak döntést kínáljunk, hogy mit tesznek ezekkel. Ebből egy sok milliárdos üzlet lett, ami mindenki számára rengeteg bevételt hoz” – foglalta össze a történetet a maga nézőpontjából.
A Warner vezetője tehát úgy gondolja, hogy a Content ID-hoz hasonló rendszernek kell majd azonosítania az MI-vel létrehozott tartalmakat, megállapítania róluk, hogy az algoritmus milyen jogvédett művekre támaszkodott ezek létrehozásánál, és a jogtulajdonosok döntése alapján monetizálnia vagy letiltania az adott tartalmat (ugyanis szerinte is fontos, hogy egy alkotó dönthessen úgy, hogy az ő zenéjét ne használja semmilyen MI). Kyncl szerint az MI-t használók is azt akarják, hogy sokakat elérjen a tartalom, amit létrehoz(at)nak, így a nagy platformokra mennek majd, ezért aztán a kiadó a YouTube-bal, TikTokkal, Spotify-jal együttműködve dolgozik a fejlesztéseken, valamint azon, hogy egyáltalán milyen szabályok vonatkozzanak az MI-generálta tartalmakra.
A Gizmodo azért megjegyzi, hogy a Content ID sem működik 100%-os találati aránnyal, és több szakértő szerint az MI-generálta tartalmak hatékony kiszűrése még nehezebb feladatnak fog bizonyulni. A TechCrunch pedig ahhoz a gondolathoz fűzött megjegyzést, hogy a zeneipar hamarabb érzi majd meg az MI hatását, mint a filmes és tévés ipar: a hollywoodi írók nemrég lezárult, a színészek még tartó sztrájkjának egyik kiemelt követelése pont az, hogy a forgatókönyvírókat, illetve a statisztákat ne lehessen MI-vel helyettesíteni.
Categories: Hírek
Leave a Reply