A Dalszerző Expo őszi sorozatának második eseménye Johnny K. Palmer Aláírom, aláfestem, alávágom című mesterkurzusa lesz, ami a televíziós zeneszerzés témáját járja majd körül október 19-én, csütörtökön.
Palmer több szerepben is ismert szereplője a magyar popzenei életnek. A film- és sorozatzenékkel többek között music supervisorként van kapcsolatban; néhány játékfilm készítésében is részt vett, illetve a TV2 több sorozatán is dolgozik ebben a minőségben.
A mesterkurzuson egy konkrét 50 perces sorozatrészt végigelemezve mutatja majd be a music supervisor szempontjából, hogy „hogyan építünk fel zeneileg egy epizódot”. Szó lesz arról, hogy a zene alapvetően háromféle módon jelenik meg egy filmben: lehet írott zene (vagyis egy zeneszerző kifejezetten az adott jelenethez írt zenéje), sync (ez azt jelenti, hogy egy már létező dalt használnak fel) vagy stockzene, könyvtárzene (tehát már megírt, katalógusokból kereshető zene – erről részletesen lásd Faltay Csabával készült interjúnkat).
Palmer megmutatja majd, hogy mikor melyik fajta zenét kell választani, hogyan épül fel az egész epizód, „hogyan indítjuk el és hogyan állítjuk meg a zenét” stb., vagyis végigvezet a folyamaton és megismerteti a résztvevőket a szabályszerűségekkel.
A music supervisorokra az utóbbi időben nagyobb figyelem irányul a magyar zeneiparban. Sokszor a sync szempontja kerül előtérbe, hiszen ez – vagyis a magyar dalok megjelenése nemzetközi sorozatokban – a zenei export egyik lehetséges módja. De Palmer arra is felhívta a figyelmet, hogy a music supervisornak a zene mindhárom megjelenési módjánál szerepe van. Az írott zene esetében például ő dönti el a rendezővel közösen, hogy a megírt szerzeményekből mennyit használnak, hiszen előfordul, hogy egy nem minden zene kerül be a filmbe; a fő szempont az, hogy dramaturgiailag támogassa az adott jelenetet.
A supervisor az, aki számos résztvevővel tárgyalva összeegyezteti a különféle érdekeket: a rendezővel, a producerekkel, a jogtulajdonosokkal stb. Ha például kiderül, hogy a rendező által elképzelt dal jogait nem lehet megszerezni, akkor ő tesz javaslatot arra, hogy mivel lehetne helyettesíteni.
A mesterkurzus témája lesz az is, hogy „miért kifejezetten fontos a kapcsolatépítés ebben a szakmában”. Mint Palmer mondta, a filmes és a zenei világ keresztmetszete meglehetősen zárt. Gyakran előfordul, hogy egy-egy rendező egy-két zeneszerzővel dolgozik több filmjén is. Így például Herendi Gábor rendszeresen Hrutka Róbertet kéri fel erre a feladatra. Johnny K. Palmer egyébként éppen általuk került be ebbe a világba. Herendi a Toxikoma című, 2021-ben mozikba került filmjének zárójelenetéhez egy eredeti írt zenét képzelt el, egy meghatározott témáról szóló, angol nyelvű dalt. Ennek a szövegének megírásához kérte fel Hrutka Palmert.
Vannak persze a személyes kapcsolatokon kívül más lehetőségek is arra, hogy egy szerző bekerüljön ebbe a világba. Néha kifejezetten azért jönnek létre iparági események, hogy épüljenek a kapcsolatok a két szakma között (ilyen volt a BLEND program a 2020-es Dalszerző Expón belül). Palmer elmondta, hogy nagy nemzetközi projektek, néha akár hollywoodi szuperprodukciók is kiírnak pályázatokat, amolyan versenyeket. Egy megadott jelenethez keresnek zenéket, és a beérkező 50-60, vagy akár 100-200 kompozíció közül kiválasztanak egyet. Ennek szerzője kap egy esélyt arra, hogy részt vegyen egy nagy produkcióban, és ezáltal megnyílhat számára ez a világ.
Palmer szerint „ha komolyan veszi az ember, hogy ezt akarja csinálni, akkor minden lehetőséggel élni kell, és előbb-utóbb valami be fog akadni.”
Johnny K. Palmer mesterkurzusát október 19-én, csütörtökön 16 órától tartja az Artisjus székházban. Jegyvásárlás, bővebb információk itt találhatók; a limitált férőhelyes mentoring workshopra való jelentkezés menete szintén itt olvasható el. Facebook-esemény itt található.
Categories: Dalszerző Expo
Leave a Reply