Aligha gyakran fordul elő, hogy vezető gazdasági elemzők konkrét filmek és turnék hatását vizsgálják, de ez történt most nyáron. Az amerikai gazdaság nyáron a várakozásoknál nagyobbat növekedett, és ebben komoly – szám szerint 8,5 milliárd dolláros – szerepe volt a szórakoztatóiparnak. A Yahoo nyár végi üzleti összefoglaló cikkében Bank Of America és a Morgan Stanely elemzői emlegették a Barbenheimer jelenséget, illetve Taylor Swift és Beyoncé turnéját. A turnék esetében közvetett gazdasági hatások (utazás, szállás, vendéglátás) is jelentősek.
Az elemzők egyben amiatt is aggódtak, hogy ezek egyszeri események voltak, így a turnék végét az őszi gazdasági teljesítmény is megérzi majd. De egy újabb elemzés szerint a „funflation”, vagyis a szórakozásra költött összegek, illetve az egyes élmények árának növekedése hosszú távon fennmaradhat. A Bank Of America elemzője szerint ezen belül is az élőzene „a tágabb média- és szórakoztatóipar legfényesebb csillaga”.
Szerinte több oka is van annak, hogy hosszabb távon számolhatunk a szektor további növekedésével:
- általános trend, hogy a fogyasztói költések a szolgáltatások és élmények irányába tolódnak el
- növekvő kereslet és erre reagálni képes árazás
- a közösségi médiának köszönhetően mind a sztárok „kínálata”, mind a rajongótáborok mérete, vagyis a „kereslet” is növekszik
- az élőzenei események pótolhatatlan jellege meglehetősen ellenállóvá teszi ezt a szórakozási formát a digitális diszrupcióval szemben
- a marketingköltések is egyre inkább a márkázott élmények felé tolódnak a hagyományos módszerek felől.
A funflation jelenségével a New York Times üzleti rovata is foglalkozott nyáron. A lap megjegyzi, hogy a fogyasztók jellegzetes viselkedése általában az, hogy amikor magas az infláció, akkor a költéseiket visszafogják, és inkább a tartós fogyasztási cikkek felé fordulnak (amiket előbb-utóbb úgyis meg kell venni, és racionálisabb most, mint később, amikor még drágább lesz). Kisebb mértékben ez is látszódott az adatokon, de sokkal inkább az, hogy jelentősen növekedtek az utazásra és szórakozásra költött összegek. A lap megjegyzi, hogy ebben szerepe lehetett annak is, hogy a pandémia időszaka után sokan a korábbinál is lelkesebben vetették magukat az időszakosan felfüggesztett szórakozási formákra.
Arról, hogy a funflation inflációs része mekkora volt, a Pitchfork közölt adatokat: globálisan a koncertjegyek átlagos ára 2019 és 2023 között 14%-kal emelkedett, meghaladva az általános inflációt. Ha a 2000-es adattal vetjük össze, akkor az általános inflációt 26%-kal haladta meg a koncertjegyek átlagos árának növekedése globális szinten.
A témában kapcsolatban a legfrissebb hír az, hogy az elektronikai cikkeket forgalmazó Best Buy vezérigazgatója is ezt a jelenséget okolja a cég eladásainak jelentős visszaesésért: „funflation, Taylor Swift – ezek az élmények azok, amikre mostanában az emberek hajlandóak pénzt költeni, és a komolyabb elektronikai eszközök a korábbinál kevésbé érdeklik őket.”
Categories: Hírek