Még mindig nincs hivatalos megerősítés arról, hogy pontosan hogyan változik a Spotify jogdíjelosztási rendszere 2024-től. Ugyanakkor senki nem is cáfolta ezeket a híreket, és úgy tűnik, az iparági szereplők jórészt úgy gondolják, hogy tényleg a kiszivárgott lépésekre készül a svéd cég.
Mint arról részletesen itt írtunk, több lap több forrásból úgy tudja, hogy lesz egy alsó határ, aminek az eléréséig nem jár jogdíj a jogtulajdonosnak – az érvelés szerint amúgy is havi szinten csak pár forintos összegekről van szó. A Billboard egy fontos szempontból egészítette ki az eddig ismerteket: a szerzői oldalt, vagyis a szerzőket, zeneműkiadókat nem érintik a változások, vagyis ők továbbra is kapnak jogdíjat minden egyes lejátszás után.
Legalábbis az Egyesült Államokban bizonyosan így lesz, hiszen ott a Szerzői Jogdíj Bizottság ötéves ciklusokban előre meghatározza a digitális felhasználások utáni jogdíjak mértékét. A 2023 és 2027 közötti jogdíjakról 2022-ben született megegyezés (erről részletesen itt írtunk). Vagyis az USA-ban fizetett szerzői jogdíjak mértékét nem lehet úgy változtatni, ahogy a hangfelvételi oldalon megtehető, (A Billboard korábbi információi szerint a tervezett lépéseket még csak nem is új jogosítási szerződésekbe foglalnák a kiadók, a már meglévő megállapodások módosítása elegendő lesz.)
David Israelite, az amerikai zeneműkiadókat tömörítő NMPA azt mondta a Billboardnak, hogy egyfelől nem tartja szerencsésnek a jelenlegi szabályozást, ami jóval kevésbé rugalmas, mint „mikor két cég leül egymással és megegyeznek arról, mit tegyenek”; ugyanakkor viszont bizonyos szempontból előnyös, hogy „lesz időnk megfigyelni, mik lesznek a következmények, mielőtt nekünk is foglalkoznunk kell ezekkel a kérdésekkel”. (Egyébként a Szerzői Jogdíj Bizottságnak elvileg olyan döntést kell hoznia, amire piaci körülmények között jutnának a szereplők.)
Mindez persze elvileg nem jelent semmit az USA-n kívüli szerzői jogdíjakra nézve, bár a Billboard megjegyzi, hogy ezek gyakran tükrözik az amerikai jogdíjak mértékét.
Kapcsolódó hír, hogy a Billboard több forrásra hivatkozva írt arról, hogy hogyan tervezi megbüntetni a csalókat a Spotify (a svéd cég továbbra sem kommentálta a híreket). Azok a kiadók vagy terjesztők, amelyek esetében a streamek több mint 90%-a csalásból ered, minden egyes érintett dal után 10 eurós büntetést kapnának, amit a jövőbeli jogdíjakból fog levonni a Spotify. Emellett a korábbi szabályok is érvényben maradnak: a hamisnak ítélt streamek nem számítanak bele a jogdíjba, a toplistás helyezésekbe, a dalokat eltávolítják a hivatalos playlistekről, esetleg a katalógusból.
A Billboard szerint a terjesztők egy része egyetért ezzel, illetve van olyan is, aki szerint ennél erősebb lépésekre is szükség lenne. Ugyanakkor vannak olyan terjesztők, akik azt mondják, hogy ők nem láthatják előre, hogy egy általuk terjesztett zenének hamis streameket vásárolnak, így nem jogos őket büntetni. (Sőt, van, amikor maga az előadó sem tudja, hogy az általa megbízott marketingcég illegális eszközökkel növeli a hallgatottságot.) Többen azt tervezik terjesztői oldalról, hogy az esetleges büntetéseket továbbhárítják a csaláson értekre, már ha ezt meg tudják tenni.
Bár a csaló streamekről kevés a megbízható adat, a francia Centre National de la Musique becslése szerint ezek túlnyomó része, 80%-a a „hosszú farokban” detektálható; vagyis sejthető, hogy nagy részük nem „rendes” zenék hallgatottságának szabálytalan növelése, hanem kifejezetten csalás céljából létrejött cégek által feltölltött audiofájlokat (nem is feltétlenül zenéket) érint.
Categories: Hírek
Leave a Reply