A Music Hungary konferencián Az egyenlőség erő, a diverzitás előny címet kapta az a beszélgetés, ami elsősorban a nők helyzetéről szólt. Tóth Barbara (30Y, ZajZajZaj) moderátor beszélgetőtársai egyrészt Balogh Szonja és Kozma Kata voltak a first.wave projektből, másrészt Varga Balázs (Tixa, Fekete Zaj fesztivál).
Balogh Szonja elmondta, hogy többek között Barna Emíliával, a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék kutatójával folytatott beszélgetések alapján jutottak arra, hogy a női producerekre kell fókuszálni, ez az a pont, ahol hosszú távú növekedést lehetne elindítani. Általában ugyanis a producer dönt a csapatról, és a zeneiparban – valamint a kutatások szerint minden más iparágban is – egy női vezető nagyobb valószínűséggel választ nőt a csapatába, mint egy férfi.
Nagyon fontos pont a „zenebeszerzés” területe, vagyis az, hogy olyan nagy megrendelők, mint a videojáték-, reklám- és filmipar, törekedjenek arra, hogy ezen a területen is figyelembe vegyék a nemi egyenlőség szempontjait. Mint Balogh Szonja mondta, az amerikai cégek általában „szeretik kirakni a kirakatba”, vagyis a PR-ban érvényesíteni, ha sokszínű volt egy produkciót előállító csapat; ezt kellene elérni a zene területén is. A tapasztalatok szerint a hasonló amerikai fejlemények egy idő után máshol is megjelennek. A first.wave partnere ezen a területen a Schubert Music zeneműkiadó, velük dolgoznak azon, hogy ha egy cég törekedne a nemi kiegyensúlyozottságra a zenebeszerzésben, akkor találjon ezt a szempontot figyelembe vevő katalógusokat.
Kozma Kata ehhez kapcsolódva arról beszélt, hogy pl. a Netflix kínálatában látszik, hogy van igény a női témák, női szempontok megjelenítésére. Azonban nehéz ezt a zenében is érvényesíteni, ha egyszer hiányzik az a producergeneráció, amelyik ezt meg tudná csinálni – márpedig világszinten kb. a zenei producerek 2%-a nő, aminek az oka szerinte az, hogy nagyon sok ponton elbátortalanítják, eltántorítják a nőket ettől a pályától.
A first.wave egy másik tevékenysége az, hogy jó gyakorlatokat mutat be cégeknek, például norvég, svéd partnerektől. Mint Balogh Szonja mondta, ha a nagyvállalatok változásra kényszerülnek, általában szeretik, ha olyan példát követhetnek, ami már igazoltan működik. Emellett EU-szintű oktatási programot is terveznek, hiszen úgy tűnik, hogy az idén lejáró finanszírozás után jövőre is kapnak majd támogatást. Balogh szerint ebben jó példa lehet a sikeres Girls Do Code EU-program.
Ugyanakkor az EU-szintű fenntarthatósági célok – amelyek között az arányos nemi reprezentáció is szerepel – csak bizonyos méret fölött érvényesek az európai cégekre, és ezt a határt csak a legnagyobb kiadók lépik át. A zeneipar ebből a szempontból egyetlen más iparághoz sem hasonlítható, annyira erősen támaszkodik a „beszerzési láncra”, amelynek a szereplői leginkább kis cégek – magyarázta Balogh Szonja.
Varga Balázs elmondta, hogy náluk a csapat nagyrészt nőkből áll, de ez „organikusan alakult így”, ugyanakkor azt gondolja, hogy „tudatosan foglalkozni kell a témával”, már csak azért is, mert heti szinten szembesülnek azzal, hogy máshol ez nem így van. Szerinte a mai helyzet egészen odáig vezethető vissza, hogy a rendszerváltás utáni zeneipari kibontakozásban minden fontos pozícióba férfiak kerültek, akik azóta is a kapuőr szerepét töltik be. Ezért bár örvendetes, hogy például a Majdnem Híres Rocksuliban egyre több nő végez, sőt, mint a közönség soraiból Zsüd elmondta, az imPro Schoolban idén először az 50%-ot is elérte a nők aránya – a következő lépés még előttünk van, hogy minél inkább a döntéshozói pozíciókban is megjelenjenek a nők.
Tóth Barbara a kapuőri pozíciókról szóló megjegyzésre reagálva elmondta, hogy ő úgy látja, hogy a tudásátadással is gondok vannak, a férfiak kevésbé osztják meg szakértelmüket a nőkkel. Feltette a kérdést a kerekasztal résztvevőinek, hogy vannak-e olyan szakmai skillek, amelyek inkább a nőkre jellemzőek. Varga Balázs szerint nem náluk nem igazán lehet erről beszélni, inkább azt látja, hogy mások feltételezik bizonyos skillek meglétét vagy hiányát a női kollégáinál, például vannak témák, amikről a partnerei nem akarnak nőkkel egyeztetni. Ehhez kapcsolódóan Tóth Barbara is beszámolt arról, hogy ő is többször hallott olyat, hogy az „anyagiakat majd megbeszélem a kollégáddal” (mármint aki férfi). Kozma Kata pedig elmondta, hogy vannak olyan önmenedzselő előadók, akik menedzser szerepükben inkább egy kitalált férfinevet használnak.
Barna Emília a zeneipari hatalmi szerepekről szóló kutatásai azt mutatják, hogy általában a nők azok, akikre a szakmai munka mellett az ún. „érzelmi munka” hárul. Tóth Barbara szerint sokan úgy tekintenek erre, hogy ez szükséges, hiszen „alkotókkal dolgozunk”, ugyanakkor „nem ebből lesz profit”. Pedig Kozma Kata szerint az utóbbi években, a lelki egészség témájának előtérbe kerülésével már nyilvánvalóvá kellett volna válnia, hogy igenis pont ez a lényeg. Mint mondta, produceri munkájának „kb. fele pszichológia, a reklámosok, filmesek lelkének pátyolgatása”, amiről egyébként a képzéseken nem szokott szó lenni. A Tóth Barbara és Marton Zsanett által alapított BSIDEMUSIC ügynökség éppen ezért foglalkozik többek között asszertív kommunikációs tréningekkel is.
A beszélgetés pozitív példákkal ért véget. Balogh Szonja elmondta, hogy nagyon sok támogatást kapott a first.wave, az említett Schubert Music mellett például az Artisjus sokat segített a projektnek a kapcsolatok kiépítésében, illetve finn, svéd partnereik is sokat hozzátettek a sikerhez. Kozma Kata szerint a dalszerző táborokban is egyre sokszínűbb közeggel lehet találkozni, egyre több a nő a szerzők, producerek között; illetve a Petőfi Nagylemez Programban sem már csak ő az egyetlen női producer. Balogh Szonja a beszélgetés korábbi részére visszautalva azt mondta, hogy hiába vannak a kapuőrök, ha az ember sok energiát tesz bele, akkor igenis át lehet menni ezeken a kapukon.
További beszámolóink a 2023-as Music Hungary konferenciáról: Hegyi György a daslszövegekről, beszélgetések az élőzenéről.
A Music Hungary konferencián Pozsonyi Dóra és Zsiga Pál készített fotókat

Categories: Hírek
Leave a Reply