Tíz éve, 2013 novemberében indult el a Dal+Szerző Blog, azzal a céllal, hogy bemutassa a zeneipar legfontosabb nemzetközi és hazai fejleményeit, a híreket elemzésekkel, interjúkkal kontextusba helyezve; a zeneipar számos szegmense közül különös figyelmet fordítva egyrészt a dalszerzőkre, másrészt a legtöbb új fejleményt hozó digitális világra.

Az évfordulóra összeszedtünk néhányat legfontosabb, legnépszerűbb cikkeink közül.
Zeneipari tudnivalókat összefoglaló cikkeink a kezdetektől fogva népszerűek. Néhány fontos téma ezek közül:
- ISRC kód: mire jó, és hogyan igényeljem?
- Szerzői jogdíj a YouTube-ról? Így termelnek bevételt a szerzőknek is a megtekintések
- Ők terjesztik a zenét az interneten – körkép a magyar aggregátorokról
- Így lehet támogatni a zenészeket, így lehet támogatást kérni a rajongóktól
- Hogyan készüljünk egy szakmai konferenciára, showcase fesztiválra
- Továbbá blogunkról is elérhetők a különféle témákat közérthetően feldolgozó Artisjus-füzetek
A nemzetközi és magyar szakemberekkel készült interjúink a nagyobb összefüggésekre, az aktualitások hátterére helyezik a hangsúly:
- Desmond Child a történetmesélés eszközeiről, a rossz dalok megírásának tapasztalatairól
- Charlie Phillips a szerzői jog megértésének szükségességéről, az adatfüggetlenségről, a zenészek és hallgatók tudatosságáról
- Sally Anne Gross a lelki egészség és a zeneipar kapcsolatáról
- Ben Mandelson a Budapesten rendezett WOMEX-en a világzenéről, világszínvonalú magyar zenészekről
- Jake Beaumont-Nesbitt (International Music Managers Forum) a menedzserek és ezzel párhuzamosan a kiadók szerepének változásáról
- Patrick Ross a zenei marketing, az új platformok és az autentikusság kapcsolatáról
- Virginie Berger a digitális világgal kapcsolatos optimizmus eltűnéséről
- A Supermanagement az előadói brandek értékének megőrzéséről, a gázsik és online jogdíjak arányának változásáról
- A StadiumX arról, hogyan kerültek be az EDM nemzetközi körforgásába, a műfaj működéséről
Világhírű dalszerzők közül ugyan kevéssel tudtunk interjút készíteni, de rendszeresen írunk a fogásaikról, megközelítésükről a nemzetközi sajtó alapján:
- Max Martin ritka interjúinak egyikében több jól bevált eszközét is bemutatta a „szerszámosládájából”
- Benny Andersson (ABBA) arról, hogy miért fontos mindennap leülni a zongorához és írni
- Steve Mac, a Shape Of You szerzője a dalszerzés öt aranyszabályáról
- Tobias Jesso Jr., az első Az év dalszerzője Grammy-díj nyertese arról, hogyan teremt biztonságos környezetet az előadók számára
Rendszeresen beszámolunk a hazai szakmai eseményekről, konferenciákról.
Dalszerző Expo
- Friedemann Findeisen a hallgatók figyelmének irányításáról, a drámai ív felépítéséről (beszámoló és interjú)
- A román zenei export vezető cége, a Global Records arról, hogyan születnek a nemzetközi slágereik
- Steve Dub a kommunikáció fontosságáról, Szakos Krisztián a slágerek kritériumairól
- Hegyi György a zeneszerzők a szövegírók ellen elkövetett „bűneiről”
- Vozár Péter a hollywoodi kasszasikerek előzeteseiben hallható trailerzenék világáról
- Hujber Szabolcs a dalszövegek épüléséről, Jónás Vera arról, hogy mindenki tud dalt írni
Music Hungary
- A vinyl reneszánsza magyar szemmel
- A magyar zene aránya a különféle platformokon a rádiótól a háttérzenéig
- A mulatós és a párhuzamos valóságok
- A nők helyzete a magyar zeneiparban
- A Music Hungary Szövetség megalakulása, a szakma képviselete a politikában
Budapest Showcase Hub
- Ne a nyugatot figyeljétek, figyeljenek ők minket! Az első BUSH
- A zenei exportra mentálisan is fel kell készülni
- Zenei menedzserek abban a világban, amikor már nincs egyetlen, mindenkire érvényes modell
- A feltörekvő előadóknak egyre nehezebb a dolga – vagy egyre könnyebb?
- Az előadók élő karrierjét építő ügynökségek világa
2016-ban indult el a magyar zenéket bemutató Playlist rovat. Ennek keretében készül hiánypótló összeállításunk, ami az év végi listákat összegezve mutatja be a kritikusok kedvenc lemezeit. (Alább kiemeltük az adott évek legnagyobb kritikai sikereit is.)
- 2016 – Fran Palermo: Razzle Dazzle, Gustave Tiger: Chaste and Mystic Tribadry, Middlemist Red: Ripple Soul
- 2017 – Szabó Benedek és a Galaxisok: Focipályákon sétálsz át éjszaka
- 2018 – The Qualitons: Echoes Calling
- 2019 – Carson Coma: Corduroy Club
- 2020 – Carson Coma: Lesz, ami lesz
- 2021 – Beton.Hofi: Comic Sins, Analog Balaton: Lent, Barkóczi Noémi: Dolgom volt
- 2022 – Platon Karataev: Partért kiáltó
A stream elterjedése: ha egyetlen legfontosabb zeneipari fejleményt kell kiemelni az elmúlt tíz évből, akkor az csak ez lehet. Arról, hogy ez milyen mélyre ható változás volt, és milyen (részben anyagi) problémákat okozott, több elemzést is bemutattunk.
- A bevételek eloszlásának problémái, ezek strukturális okai, megoldási javaslatok
- A zeneipar ismét az egyes dalokra épül, de ezt nem tükrözi a szerzők helyzete – részletes diagnózis a kulturális átalakulástól az árazás kérdéseiig
- A stream az adatelemzés új korszakát is elhozta, de ez beindított egy homogenizálódáshoz vezető, öngerjesztő folyamatot
- Kezdetben a stream a szupersztárokra koncentrálta a zenehallgatást, de néhány éve egy ellenkező folyamat indult be: a középréteg megerősödése
- Ezzel együtt hatalmasat nőtt az elérhető zenék mennyisége, ezen belül azoké is, amiket senki nem hallgat
A zeneipar több jelentős eseménye csak akkor érthető meg teljes mélységében, ha a szerzői jog részleteire kiterjedő, közérthető kommentár is van hozzá. Ilyenek voltak többek között:
- A Blurred Lines-perben hozott, nagy horderejű ítélet
- A Happy Birthday jogállása
- A 2019-ben elfogadott európai szerzői jogi irányelv
- A Jerusalema tánckihívás: mikor kell engedélyt kérni, kit kell keresni?
Az elmúlt tíz évben technológiai újdonság érkezett a zeneiparba, némelyikük mára megszokott lett, más részük eltűnt. Ezekről is rendszeresen beszámoltunk:
- Élő mobilos közvetítés
- Zenei chatbotok
- Rövid videók: TikTok, YouTube Shorts
- NFT
- Virtuális popsztárok
- A mesterséges intelligencia fejlődéséről már 2018-ban írtunk; 2022 fejleményeit itt foglaltuk össze; idén pedig természetesen a zeneipar egyik legfontosabb témája lett az MI.
Minden évben részletesen írunk a legnagyobb nemzetközi szervezetek globális adatairól. Érdekes visszanézve áttekinteni, mikor mi számított a legjelentősebb fejleménynek:
- A közös jogkezelők által beszedett jogdíjak 2019-ben haladták meg először a 10 milliárd eurót a CISAC jelentése szerint
- A pandémia egymilliárd eurós, de a vártnál alacsonyabb visszaesést hozott a jogdíjakban
- 2022-ben emelkedtek ismét a jogdíjak a járvány előtti szint fölé, és globálisan a digitális lett a legfőbb bevételi forrás
- A hangfelvétel-kiadók bevételei majdnem két évtizednyi visszaesés után 2015-ben emelkedtek először az IFPI jelentése szerint
- 2019-ben lett a stream a legnagyobb bevételi forrás: 56%-ot tett ki az összbevételekből
- 2021-ben soha nem látott mértékű volt a növekedés: 18,5%-os
A legolvasottabb cikkek 2013-tól 2023-ig:
2013: Online zeneboltok Magyarországon
2014: Most vagyok igazán szabad – Interjú Fehér Balázzsal
2015: Nincs szándékos jogsértés, de kétmilliárd forint a kártérítés: a Blurred Lines-ítélet és háttere
2016: Halott Pénz duplázott, az Eurovízió ismét népszerűséget hozott – 2016. tavaszi toplisták
2017: Karácsony, gyerekek, átrendeződő rádiós piac – 2016-17. téli toplisták
2018: A Follow The Flow rekordot döntött és mindenhol tarolt – 2018. nyári toplisták
2019: Elfogadta az Európai Parlament a szerzői jogi irányelvet
2020: Mintegy négyszáz dalszerző kap gyorssegélyt az Artisjustól
2021: Jerusalema kihívás: miért kell engedélyt kérni, mikor kell fizetni, kit kell keresni?
2022: Mesterséges intelligencia által énekelt dalok érnek el komoly sikereket Kínában
2023: Itt az idő: szavazz a Dalfutárból az évad dalszerzőjére!
Categories: Hírek
Leave a Reply