A zeneipar óvatosan ugyan, de üdvözölte az Európai Unió decemberben véglegesített rendelettervezetét a mesterséges intelligencia szabályozásáról. A Music Business Worldwide friss elemzése azonban rámutat, hogy néhány fontos kérdésben is a jogtulajdonosok szerint számukra hátrányos megfogalmazások kerültek a tervezet szövegébe.
Az egyik az a kérdés, hogy a betanításhoz való felhasználást explicit engedélyhez köti-e a szabályozás, vagy fordítva, azt kell jeleznie a jogtulajdonosoknak, hogy nem akarnak engedélyt adni. A tervezet szövege az utóbbiról szól, vagyis az opt-out rendszert vezetné be. Mint arról itt írtunk, az Egyesült Államok Szerzői Jogi Hatósága számára készített beadványában az Amerikai Zeneműkiadók Szövetsége részletesen érvelt ez ellen. Mint írták, gyakorlatilag egy teljes munkaidős állás követni az MI terület fejleményeit, így aránytalanul nagy terhet ró a jogtulajdonosokra, ha minden egyes alkalommal külön jelezniük kell, hogy nem vagy csak díjazás fejében engedélyezik a művek felhasználását.
Egy másik probléma az MBW elemzése szerint az, hogy az EU rendelettervezete szerint a kutatási célú, nonprofit fejlesztések számára nem szükséges beszerezni a betanításhoz a jogtulajdonosok engedélyét. Tekintve, hogy az egyik legismertebb MI-cég, az OpenAI is pontosan kutatási célú, nonprofit profillal indult, hogy aztán egy – mára 80 milliárd dolláros piaci értékű – profitorientált cég legyen, érthető a zeneipari szereplők aggodalma, hogy ezt a kivételt a szerzői jogi szabályok kijátszására is felhasználhatják.
Nem egészen egyértelmű a megfogalmazás, de esetleg enyhíti ezt az utóbbi problémát, hogy a kutatási célú fejlesztések esetén is érvényes a transzparencia követelménye, vagyis a fejlesztőknek nyilván kell tartaniuk a betanításhoz használt jogvédett műveket, így a jogtulajdonosok kérhetnek kompenzációt, amennyiben a cég profitorientálttá alakul át. Ugyanakkor itt az a probléma, hogy bizonyos esetekben az MI-fejlesztőknek nem kell tételesen nyilvántartaniuk a felhasznált műveket, elég, ha azt jelzik, hogy milyen adatbázisból, adatgyűjtésből dolgoztak. Ezek – mint pl. a Common Crawl archívum – rengeteg adatot tartalmaznak, és így a jogtulajdonosokra hárulna az a teher, hogy kövessék, hogy milyen adatgyűjtésekben mely jogvédett művek szerepelnek.
Összességében tehát nem egyértelmű a válasz arra a kérdésre, hogy kedvező-e az EU rendelettervezete a zeneipar számára. Ezért érthető, hogy a megállapodást üdvözlő nyilatkozatok inkább óvatosan fogalmaztak, „a jó irányba tett lépésről” írva.
Categories: Hírek
Leave a Reply