Mi vagy TI vagy MI és TI?

Nem újdonság, hogy 2023-ban a legtöbb vitát a zeneiparban a mesterséges intelligencia tömeges megjelenése generálta. Sokak szerint a téma egy hatalmas fekete lyuk, amelynek hatásait jelenleg fel sem tudjuk mérni, sokan már az elején elvesztek a technológiai és jogi útvesztőkben, mások pedig arról beszélnek, hogy most legalább a zeneipari szereplők gyorsan reagálnak, és keresik a megoldásokat, ellentétben azzal az időszakkal, amikor kb. húsz éve a tech cégek megoldásai (letöltés, fájlcsere, streaming, content ID stb.) lenyomták a lassan és rosszul reagáló lemezkiadókat.

A 2023. novemberi Music Hungary konferencia és showcase fő fókuszában is a mesterséges intelligencia és a zeneipar kapcsolata állt: MI és TI, azaz a mesterséges intelligencia és természetes intelligencia a zeneiparban címmel. A témaválasztás fő célja volt, hogy megvizsgálják, hogyan lehet harmóniát teremteni a mesterséges intelligencia és művészet között, hogyan ölelje magához a zenei szektor a technológiát, és fordítsa a javára. Ezzel kapcsolatban a konferencia idei programkurátora, Márton András (zenész, KFT együttes), elmondta, hogy a MI ugyan nem újkeletű a zeneiparban sem, ám a program összeállításánál fontosnak tartotta, hogy a témát ne csak a zeneipar határain belül, hanem azon túlmutatóan is megvizsgálják. „A panelek összeállításánál igyekeztünk olyan hazai és külföldi meghívottakat találni a zeneiparon belül és kívül, akik példákkal is illusztrálni tudják, hogyan tudjuk ezt a technológiát hasznos eszközzé tenni. Szerettem volna felrázni a programot humorral is, mint a fürdőkádban éneklő verseny, de végül maradtunk az olyan különlegesebb programoknál, mint például ifj. Kurtág György közönség-improvizációs projektje.”

2023-ban az Artisjus is megvizsgálta egy felmérés során, hogy a magyar dalszerzők hogyan viszonyulnak a MI-hez. A felmérések 2023 augusztusában készültek. Az Artisjus által képviselt szerzők körében, 579 fő részvételével, valamint a magyar lakosság körében országosan reprezentatív mintavétellel, 1408 résztvevő megkérdezésével. Az eredmény: kíváncsiság és bizalmatlanság.
A mesterséges intelligencia a zenészek munkájára is egyre nagyobb hatást gyakorol: máris jó néhány olyan MI-alkalmazás jelent meg, ami instrukciók alapján képes dalszerzői tevékenységre, szöveg generálására, akkord és dallam létrehozására. A magyar dalszerzők széles köre nyitott az MI használatára – derül ki az Artisjus 2023-as felméréséből. A kérdőívet kitöltő zenei alkotók 19%-a már kipróbált legalább egyszer valamilyen mesterséges intelligencia alapú programot, köztük többségben vannak a zenei producerek (49%-uk használt már ilyet). A szövegíróknak viszont még csak alig 15%-a hívta segítségül a mesterséges intelligenciát az alkotáshoz a ChatGPT berobbanásának dacára.
Kiderült, hogy a szerzők többsége (58%-a) egyelőre nem használná az MI eszközöket az alkotói folyamatokban egyszerűen azért, mert a munkájuk legélvezetesebb részét, a kreatív alkotást maguknak tartanák meg (56%). Emellett azt gondolják, az önkifejezés csak emberi munkával lehet hiteles (64%), és szerintük jó dalt szívvel-lélekkel lehet írni (45%).

Ellenben a dalszerzéshez kapcsolódó egyéb feladatokat már szívesen „kiszervezik” az MI-nek a magyar dalszerzők, hogy több idejük maradjon a kreatív folyamatokra. Ha az alkotómunka mellett a kapcsolódó feladatokat is tekintjük, jól látható, hogy a többség (66%) támaszkodna a mesterséges intelligencia segítségére: a legtöbben a zenei utómunkában dolgoztatnák (29%), és igénybe vennék a marketing anyagok előállításában (28%), a lemezborító megtervezésében (27%) is.
A felmérésben résztvevők tudják, hogy az MI jelentős hatással lesz a dalszerzői tevékenységükre (44%), 25%-uk tartja lehetségesnek, hogy az MI-megoldások felvehetik a versenyt az igazi dalszerzők munkájával, de alig 8% fél attól, hogy a elveszítheti a munkalehetőségét az MI térnyerése miatt. Akik már nagy mértékben érzik a saját bőrükön az MI térnyerésének hatását, közülük minden második szerző sürgetőnek tartja a szabályozását.

A befogadói oldal

A közönségkutatás szerint a magyarok többsége (59%) ugyan kíváncsi az MI által írt zenére, de az így válaszolók harmada jelentősen szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy tetszik-e majd neki. A lakosság 13%-a pedig elvből elutasítja és kifejezetten nem szeretne MI által generált dalokat hallgatni. Az ellenérzések között szerepel, hogy nincs ember a dal mögött, és ez a tudat zavarná őket még akkor is, ha a zene tetszene nekik.
Összességében az látható, hogy a közönség egyszerre kíváncsi és bizalmatlan, és ez egyáltalán nem csak az idősebbekre jellemző. Meglepő lehet, hogy a legnagyobb arányban a tizenéves korosztály vélekedik így – minden harmadik fiatalnak ellenérzései vannak az MI által készített dalokkal kapcsolatban, míg a 30-as éveikben járók 19%-a, az 50-eseknek pedig csak 16%-a ért velük egyet.

Ki vagy mi írta a dalt

A kérdés már csak az, hogy vajon felismerjük-e, ha egy mesterséges intelligencia által írt dalt hallunk. Ezzel kapcsolatban megoszlanak a vélekedések, a magyarok 49%-a lát rá esélyt, hogy ki tudná szúrni az MI-t a dalokban. Hogy mindez kiderüljön, az Artisjus egyedülálló kísérletre vállalkozott, melyben egy hús-vér dalszerző páros szerzeménye „küzdött meg” egy részben és egy teljesen MI által írt dallal. Vajon, ha a dalszerzést gép végzi, de az elkészült műveket már egy zenekar játssza el, akkor még felismerhető a mesterséges intelligencia „kéznyoma”?
A közönség többsége a mesterséges intelligencia segítségével írt dalokat az ember művének véli, de magabiztosan felismeri, ha igazi dalszerző egyáltalán nem vett részt az alkotásban – derült ki az Artisjus Dalszerzők napi kísérletéből. Míg a 100%-ban MI által írt dalt többen beazonosították, a részben és teljesen „emberi” alkotásokat már alig tudták megkülönböztetni egymástól: csak minden harmadik tippelő jött rá, hogy melyik az emberi szerzemény, míg az MI-ember koprodukciót a legtöbben teljesen emberinek gondolták.

A kísérletben elsőként kilenc ismert dalszerző, zenei újságíró és MI-szakértő – Balla Gergely, Barkóczi Noémi, Czutor Zoltán, Csepelyi Adrienn, Dés László, Harcsa Veronika, Hegyi Dóra, Járai Márk és Mérő László – vett részt, akik elmondták véleményüket a mesterséges intelligencia és az alkotómunka viszonyáról.
Dés László a mesterséges intelligencia tudatos használatában látja a helyes utat: „Ahogy az internet vagy a mobiltelefon is baromi jó, a mesterséges intelligencia is lehet az – de minden attól függ, hogyan használjuk. Ha bizonyos ötletek megvalósításában segítségül hívjuk, az még rendben lehet. Viszont az már baj, ha miatta eltávolodunk az embertől és az emberi zenéléstől, mert az páratlan és pótolhatatlan”. Míg a gép dalszerzői alkalmasságával kapcsolatban Czutor Zoltán kételkedésének, Járai Márk pedig félelmének adott hangot, így vagy úgy mindannyian megerősítették az előzetes felmérés eredményét, miszerint a magyar dalszerzők többsége ragaszkodik a hagyományos alkotói munkához. „Biztos vagyok benne, hogy dalszerzőként nem fogom beépíteni az MI-t az alkotásba. Nálunk a dalszerzés a lényeg. Az, hogy az ember dalszerző, az egyben egyfajta gondolkodásmód, egy életforma, ahol nem feltétlenül a végső produktum a cél” – mondta Barkóczi Noémi. A Platon Karataev dalszerző-frontembere, Balla Gergely így nyilatkozott erről: „Mindig arra törekszem, hogy rájöjjek, mi az, ami rajtam zsilipelődik át. Azt érzem, ezt nagyon torzítaná, hogyha egy ennyire markáns külső dolgot beemelnék az alkotói folyamatba”.


Amit jól felismerünk: ha nincs ember a dal mögött

A kísérlet négy hete alatt 4303 szavazat érkezett, a résztvevőknek mindössze 19,7%-a találta el mindhárom dal esetében a helyes megfejtést, ám az egyes dalokra érkezett tippeket külön-külön is megvizsgálva még érdekesebb eredményt mutatnak

A 100%-ban MI által írt zenét az emberek nagy része felismerte, míg azt a két dalt, amit részben vagy egészben emberek írtak, a legtöbben már nem tudták megkülönböztetni egymástól. Ebből látszik, hogy a gép által generált szöveg és dallam megtévesztően emberi szerzeménynek tűnhet, amint tapasztalt dalszerzők értő módon gyúrják át azokat. Ha a két dalt a helyes megfejtések aránya alapján hasonlítjuk össze, akkor az azonos igényességgel elkészített hangszerelés és előadás ellenére is az egészében emberek által írt dalt nagyobb arányban tudták jól beazonosítani az emberek.

A Peace of mind című dalt, az „emberi” dalszerző páros szerzeményét a szavazók harmada, 35,9%-a azonosította be helyesen, míg 39,7% az MI és a dalszerzők közös dalának gondolta azt. A dalt Kozma Kata és Zentai Márk, Junior Artisjus-díjas szerzők írták.

A közönség a Hard to Say Goodbye című dalt „diagnosztizálta félre” leginkább. Ez ugyanis az ember és az MI közös alkotása, ám a szavazatok közel fele, 48%-a ezt teljes mértékben emberi dalszerzők alkotásának jelölte. A helyes megfejtésre a szavazatok mindössze 28%-a érkezett. Az MI-vel közös dal megírásához Kádár-Szabó Bence és Sebestyén Áron társszerzők három MI-alapú programot használtak.

A Dreamscapes című dalt teljes mértékben gép írta és adta elő. Ezt a szavazatok alapján az emberek közel háromnegyede, 72,6%-a el is találta helyesen, pedig az Artisjus előzetes felmérése szerint a magyarok 49%-a lát erre esélyt. A dal létrejöttéhez Sebestyén Áron dalszerző instruálta az MI-alapú programokat.
A felmérés kapcsán dr. Szinger András, az Artisjus Egyesület főigazgatója elmondta: „A zeneiparban az egyik legnagyobb fejtörést a kizárólag mesterséges intelligencia által létrehozott termékek okozzák. Az MI képtelen értékelhető tartalmat „generálni” anélkül, hogy előtte az emberiség zenei kultúrkincsét „megemésztette” volna, ugyanakkor egy-egy konkrét mű felhasználását nem lehet beazonosítani ezekben az esetekben. E probléma megoldásán dolgozunk európai és globális ernyőszervezeteinkkel közösen – nem csak szakértői, döntéshozói szinten is.”

Az EU-ban a SACEM már egy lépéssel előrébb jár: a francia jogkezelő engedélykötelessé tette a zenék felhasználását MI-fejlesztésre. A 2019-ben elfogadott európai szerzői jogi irányelv rögzíti, hogy a jogvédett művek adatbányászatra, gépi tanulásra való felhasználása kivételt jelent az általános szabályozás alól. Ugyanakkor a jogtulajdonosok számára lehetőséget biztosít arra, hogy ha igényüket megfelelő módon jelzik, akkor a műveikre továbbra is vonatkozzon az, hogy mindenfajta felhasználásuk engedélyhez kötött. Ez a szabályozás az egyes EU-tagországok szerzői jogi törvénykezésébe is átkerült, így a francia jogban is jelen van.

Ezzel a lehetőséggel élt most a francia közös jogkezelő. Mint a közleményben olvasható, ezután a SACEM által képviselt művek felhasználása MI-fejlesztésre előzetes engedélyhez és „a felhasználás feltételeiről való explicit megállapodáshoz” lesz kötve. A SACEM szerint csak így biztosítható „az általuk képviselt alkotók, zeneszerzők és zeneműkiadók méltányos díjazása”.

A jogkezelő hangsúlyozza, hogy nem a mesterséges intelligencia fejlesztésének akadályozása vagy lassítása a lépés célja, hiszen ez az alkotást segítő, a szerzőket új lehetőségekhez juttató eszközöket is eredményez; a SACEM már most is használ MI-t az adatok feldolgozásában, a jogosultak szolgálatában. Viszont fontos, hogy a fejlesztés etikus és átlátható legyen. A SACEM szerint a felhasználások engedélyhez kötése szükséges ahhoz, hogy „etikus és fenntartható egyensúlyba kerüljenek egyfelől az alkotók és (zenemű)kiadók jogai, másfelől az MI fejlesztésén dolgozó cégek ambíciói.”

Mint tudjuk, nagyon sokszor rendkívül lassan jut el egy folyamat szakértői szintről a döntéshozásig. Az Egyesült Államok Szerzői Jogi Hatósága (Copyright Office) egyenesen társadalmi egyeztetést, azaz konzultációt indított a mesterséges intelligencia, ezen belül is különösen a generatív MI által támasztott problémákról. A társadalmi konzultációt azért indították el, hogy kiderüljön: szükség van-e az MI-vel kapcsolatban új szabályozási, törvényhozói lépésekre. Az érintettek véleményei az esetlegesen javasolt szabályozást is befolyásolhatják.

A hivatal a korábbi ügyek és elemzések alapján úgy látja, hogy négy fő téma köré rendezhetők el az MI és a szerzői jog kapcsolatáról szóló kérdések. Ezekben várják az jogtulajdonosok, fejlesztők és más érintettek hozzászólásait.
Az MI-modellek betanításához szükséges-e a felhasznált művek jogtulajdonosainak engedélye? Mint a Music Ally írja, az elmúlt hónapok nyilvánvalóvá tették, hogy mi itt a zenei (és egyéb művészeti) jogtulajdonosok álláspontja. De a hivatal további kérdéseket is feltesz, például ezt: aki úgy gondolja, hogy szükség van engedélyezésre és ezért anyagi kompenzációra, az milyen díjazási rendszert tart megvalósíthatónak és hatékonynak?

Az MI-vel generált művek védelme. Bár a hivatal számára „világos, hogy az Egyesült Államokban a szerzői jogi védelem csakis az emberek által alkotott műveket illeti meg”, elismerik, hogy bizonyos esetekben nehéz lehet meghúzni a határvonalat az emberi alkotás és az MI generálta tartalom között. Így felmerül a kérdés, hogy lehetséges-e az, hogy olyan mértékű emberi befolyás érvényesül egy MI generálta alkotás létrehozásában – mondjuk egy ember dönt a betanításhoz használt művek kiválasztásáról, valamint a mű létrehozásához ismételten újabb és újabb promptokat ad az algoritmusnak –, hogy az végül mégis emberi alkotásnak számít? (A Music Ally fenti cikke felidézi, hogy idén februárban a Szerzői Jogi Hivatal egy olyan képregény ügyét vizsgálta, amelynek a kockáit a Midjourney hozta létre. Úgy döntöttek, hogy míg az egyes egyedi képeket nem védi a szerzői jog, a képregény egészét viszont igen, mert azt a szerző, Kris Kashtanova válogatta és állította sorrendbe a képeket, illetve szöveget írt hozzájuk.)

Kit terhel a jogi felelősség, ha az MI által létrehozott mű lényegileg hasonló egy már létező, jogvédett műhöz? (Mondjuk egy olyanhoz, ami szerepelt a betanításhoz használt adatbázisban.) Ha ezt ráadásul nem a fair use elveknek megfelelően használják fel, akkor milyen mértékben felelős a jogsértésért a felhasználó, aki az utasítást adta az MI-modellnek, és milyen mértékben a modell fejlesztője?
A meghatározott előadók hangjának, stílusának, kinézetének lemásolása. „Bár ezeket a személyes tulajdonságokat nem védi a szerzői jog”, MI általi lemásolásuk az előadó személyiségi jogait sértheti, illetve a versenyjogba, valamint nemzetközi egyezményekbe is ütközhet.

Ezek mellett a Szerzői Jogi Hivatal olyan általános kérdéseket is felvetett, hogy a generatív MI terjedése milyen kockázatokkal és milyen haszonnal jár; hogyan fogja érinteni az alkotókat, jogtulajdonosokat, fejlesztőket, kutatókat és általában a közösséget? Arra is kíváncsiak, hogy vannak-e specifikus, csak egyes szektorokat, iparágakat érintő sajátos problémák.

Maradjunk az USA-nál: Robert Kyncl 2023. januártól vezeti a Warner Music Groupot vezérigazgatóként; korábban 12 éven át a YouTube üzleti vezetője volt, előtte pedig a Netflixnél dolgozott a videostreamre átállás korszakában. Szerinte a következő egy évben már várható, hogy a zeneipar meg fogja érezni az MI hatását. Egyrészt gyorsuló ütemben fog javulni az MI által generált zenék minősége, másrészt a zene több sajátossága miatt amúgy is a digitalizáció által leghamarabb érintett területek közé szokott tartozni. Ezek a következők: „nagyon széles körben terjesztett, rövid formátum, minden platformon megtalálható és könnyen adódik az ajánló algoritmusok számára”. Ezért a korábbi digitális forradalmak is hamarabb érintették, mint pl. a filmes és tévés ipart; ugyanakkor ennek az eredménye az, hogy Kyncl szerint mára a zeneipar „erősebb és rugalmasabb lett”.

Kyncl úgy gondolja, hogy a YouTube és a Content ID jó vezérfonalat nyújtanak ahhoz, hogy hogyan kell majd az MI-generált zenékkel foglalkozni. „Amikor elindult a YouTube, az emberek elkezdtek mindenféle tartalmat feltölteni, természetesen köztük jogvédetteket is, ami persze a jogtulajdonosoknak nagyon nem tetszett. Mi akkor úgy gondoltuk, hogy többet is teszünk, mint ami a törvényi előírás lett volna, és kifejlesztettünk egy olyan azonosító (fingerprinting) szoftvert, ami lehetővé tette, hogy megtaláljuk a jogvédett tartalmakat és a jogtulajdonosoknak döntést kínáljunk, hogy mit tesznek ezekkel. Ebből egy sok milliárdos üzlet lett, ami mindenki számára rengeteg bevételt hoz” – foglalta össze a történetet a maga nézőpontjából.

A Warner vezetője tehát úgy gondolja, hogy a Content ID-hoz hasonló rendszernek kell majd azonosítania az MI-vel létrehozott tartalmakat, megállapítania róluk, hogy az algoritmus milyen jogvédett művekre támaszkodott ezek létrehozásánál, és a jogtulajdonosok döntése alapján monetizálnia vagy letiltania az adott tartalmat (ugyanis szerinte is fontos, hogy egy alkotó dönthessen úgy, hogy az ő zenéjét ne használja semmilyen MI). Kyncl szerint az MI-t használók is azt akarják, hogy sokakat elérjen a tartalom, amit létrehoz(at)nak, így a nagy platformokra mennek majd, ezért aztán a kiadó a YouTube-bal, TikTokkal, Spotify-jal együttműködve dolgozik a fejlesztéseken, valamint azon, hogy egyáltalán milyen szabályok vonatkozzanak az MI generálta tartalmakra.

A Gizmodo oldal megjegyzi, hogy a Content ID sem működik 100%-os találati aránnyal, és több szakértő szerint az MI generálta tartalmak hatékony kiszűrése még nehezebb feladatnak fog bizonyulni. A TechCrunch pedig ahhoz a gondolathoz fűzött megjegyzést, hogy a zeneipar hamarabb érzi majd meg az MI hatását, mint a filmes és tévés ipar: a hollywoodi írók nemrég lezárult, a színészek még tartó sztrájkjának egyik kiemelt követelése pont az, hogy a forgatókönyvírókat, illetve a statisztákat ne lehessen MI-vel helyettesíteni. (Ha már helyettesítés: sztárok hangját felhasználó MI-t fejlesztett a YouTube, de a jogosítási tárgyalások még folynak.)
2023 nyarán jelent meg az a hivatalosan meg nem erősített információ, hogy több major kiadó tárgyal a Google-lal olyan MI-alkalmazás jogosításáról, ami lehetővé tenné a felhasználók számára, hogy – ebbe beleegyező – sztárok hangján szólaljanak meg, énekeljenek. Augusztus végén pedig kiderült, hogy a zenei MI a Google-ön belül a YouTube-hoz fog tartozni, és a fejlesztést a zenészekkel (köztük neves szerzőkkel, producerekkel) együttműködve, visszajelzéseiket beépítve kívánják végezni.

A Billboard friss információi szerint a YouTube már béta verzióban áll, hogy elérhetővé tegye az alkalmazást, amivel egyes kiválasztott youtuberek ismert sztárok hangján szólalhatnának meg – csak éppen lapzártánkig a jogosítási tárgyalások még nem zárultak le. (Ráadásul külön szerződés szükséges a béta és utána az általánosan elérhető változathoz.) A Billboard számos, neve elhallgatását kérő iparági forrást idéz, akik szerint azért is különösen fontosak ezek a tárgyalások, mert precedenst fognak teremteni a jövőbeli felhasználások számára. A fő kérdések a lap szerint a következők: az MI-modellek betanításának módja; a monetizálás: akkor kapjanak pénzt a jogtulajdonosok, amikor betanítják a modellt, vagy amikor valaki felhasználja azt; az, hogy az előadók explicit beleegyezése szükséges-e a beszálláshoz, vagy azt kell jelezniük, ha nem akarják, hogy használják a hangjukat. Külön problémát jelent a szerzői oldal, hiszen ahogy a Billboard írja, még ha kifejezetten kevés előadóval dolgoznak is, a betanításhoz használt zenék szerzőinek száma könnyen százas nagyságrendűre ugorhat. A YouTube egyesek szerint hajlana arra a megoldásra, hogy a zeneműkiadóknak egy egyszeri nagyobb összeget fizessen, aztán rájuk hagyja annak megoldását, hogy ezt hogyan osztják fel a szerzők között.

Ugyanakkor a források szerint végül várható a jogosítási szerződések aláírása, és a YouTube-ot a zeneipar kifejezetten fontos és megbízható partnernek tartja a területen. Vannak olyanok, akik úgy látják, hogy a kiadók hozzáállása az, hogy „muszáj szerződést kötnünk, mert akár megtesszük, akár nem, a deep fake alkalmazások mindenképpen elterjednek”, illetve nem akarnak a nyilvánosság előtt a technikai fejlődés kerékkötőjének látszani – ez viszont gyengíti az alkupozíciójukat.

Egyes források szerint a jogosítási tárgyalások mellett az is gondot jelent a YouTube számára, hogy nehezen találnak olyan igazán ismert előadót, aki engedélyt adna a hangja felhasználására. Még azok is, akik egyébként üdvözlik és használják a technikai újításokat, ódzkodnak attól, hogy „ismeretlen videósok kezébe adják a hangjukat, akik aztán olyan kijelentéseket, dalszövegeket adhatnak a szájukba, amik nem tetszenek nekik”. Érdemes megjegyezni, hogy az eddigi legismertebb énekes, aki engedélyezte a hangja MI-felhasználását, Grimes volt, aki azt kérte, hogy „náci himnuszokhoz és csecsemőgyilkosos dalokhoz ne használják”. De kérdés, hogy mennyire hatékonyan lehet ezt moderálni. Valamint az is, hogy mi van, ha pl. valaki egy ismert előadó hangján egy, az övével ellenkező politikai álláspontot fejt ki – ez önmagában nem ütközik törvénybe, mégis komoly problémákat vet fel.

A címlapsztori a magazin 2023/2. számában olvasható.

Illusztráció: istock



Categories: Dalszerzőkről

Tags: , , ,

Leave a Reply

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.