A Billboard egy ideje TikTok-toplistát is közölt, így a lap fel tudta becsülni, milyen hatású a Universal és a TikTok a jogosítás megszűnéséhez vezető vitája. A heti top 50 harmada, 17 szám némult el, beleértve a második legnépszerűbb dalt is (Muni Long: Made for Me). Nemcsak új, hanem régebbi, virális dalokról is szó van, mint pl. Lesley Gore 1963-as Misty-je és Sophie Ellis-Bextor 2002-es Murder on the Dancefloorja.
Ugyanakkor több dal más verzióban még elérhető, pl. a Murder… egy másik kiadónál megjelent zenekari változata. Szintén elérhetők a universalos dalokból készült remixek is – a kiadó egyik problémája éppen az volt, hogy a TikTok nem sokat tesz a jogsértések ellen. Ugyanakkor a Billboard megjegyzi, hogy a kiadók gyakran bátorítják a remixek készítését a gyors virális siker érdekében – akár úgy is, hogy a szükséges engedélyek nem állnak rendelkezésre.
A Billboard egy másik cikkben ad hátteret a „hirtelen forróra fordult hidegháborúhoz”. Mint a lap elmagyarázza, a másik két major kiadó már csak azért sem kommentálta a vitát, mert versenyjogi okokból ez aggályos lenne. (Az, hogy a nagy piaci erőt képviselő kiadók emiatt nem tárgyalhatnak közösen még olyan platformokkal sem, amelyek a maguk területén jóval nagyobbak, mint ezek a kiadók a magukén, a tech cégeket juttatja előnyhöz.)
Persze ha a szembenállásból a Universal kerül ki győztesen, az az összes kiadóra nézve pozitív következményekkel jár. Ugyanakkor a Universal rövid távon hátrányba kerül a többiekhez képest, nem a kb. 1%-nyi tiktokos bevétel miatt, amiről lemondott, hanem az elszalasztott promóciós lehetőségek miatt. (Persze a helyzetet bonyolítja, hogy a Universal zeneműkiadójának szerzői más kiadók előadóival is dolgoztak.) Ez a hátrány pár hónap alatt nem jelentős, de a hosszabb ideig elhúzódik az ellentét, akkor akár már komoly is lehet. Ugyanakkor a TikToknak is vannak versenytársai a rövid videók területén, amelyek jogosítva vannak, és egy hosszabb állóháború esetén a platform azt kockáztathatja, hogy a felhasználói máshoz pártolnak.
A Billboard szerint valószínűbb az a forgatókönyv, hogy előbb-utóbb megszületik az a megegyezés, amelyet mindkét fél „morogva ugyan, de elfogad”, és hosszabb távon kialakul az együttműködés mindenki számára kedvező formája; a rövid videók akár komoly bevételi forrássá is válhatnak végül a zeneipar számára.
Ha a majorök nem is, a zeneműkiadók, szerzemények jogait kezelő cégek támogatásukról biztosították a Universalt: ilyen volt a Primary Wave, a Downtown és a Hipgnosis is. A zeneműkiadók egyesületének vezetője, David Israelite pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az a szerződéstervezet, amelyet számos zeneműkiadó használt a TikTokkal való megállapodásában, áprilisban veszti érvényét.
A MIDiA piackutató blogján Tatiana Cirisano tágabb összefüggésbe helyezi a vitát. Szerinte a Universal hosszú távú célja az, hogy (a „hosszú farok” méretének elképesztő növekedésére és az előfizetések növekedésének lassulására válaszul) szétválassza a stream szolgáltatókat, amelyek a bevett sztárok zenéinek gyűjtőhelyeként szolgálnának, és az olyan platformokat, mint a TikTok, ahol a feltörekvő előadók építhetik a kapcsolatot a közönséggel. A „művészközpontú jogdíjelosztás” a nagyobbakat favorizáló megoldásai éppen ebbe az irányba mutatnak, és a TikTokkal való vita – akármi lesz is a vége – szintén egy nagy lépés erre.
Categories: Hírek
Leave a Reply