A szerzők bevételeinek 27%-át fenyegeti az MI már néhány éven belül

Elkészült az első átfogó elemzés a mesterséges intelligencia és a zene kapcsolatáról. Az innen letölthető tanulmányt a német és a francia közös jogkezelő, a GEMA és a SACEM megbízásából készítette a Goldmedia tanácsadó cég.

Mennyi jövedelemtől eshetnek el az alkotók az MI miatt?

Az egyik legfontosabb eredmény az, hogy 2028-ig az alkotók jövedelmének 27%-át fenyegeti a generatív MI. Ez a német és francia szerzőkre nézve 2023-tól 2028-ig összesen 2,7 milliárd eurót jelent.

Ezt a becslést szakértői véleményekre alapozták: az alkotók különféle jövedelmi forrásainál egyenként felmérték, hogy milyen valószínűséggel váltják ki ezeket MI alkalmazások. Ezután az elmúlt öt év átlagos növekedése alapján megbecsülték, hogy 2028-ig ezek a területek összesen mennyi jövedelmet jelentenének az alkotóknak, ha továbbra is ők végeznék ezeket a munkákat.

A megkérdezett alkotók is érzik a veszélyt: a 15 ezer német és francia zenész 71%-a ért egyet azzal az állítással, hogy „az MI használata a zenében ahhoz vezethet, hogy az alkotók többé nem tudnak majd megélni a munkájukból.”

Forrás: GEMA / SACEM

A jelentés megállapítása szerint leginkább a „generikus zenék” esetén fenyeget a leginkább, hogy generatív MI alkalmazások veszik át ezek megírását. Ilyenek például a tévéműsorokban, közösségi médiás videókban hallható háttérzenék. Ezen a területen már most használnak MI-generálta zenéket. A jelentésben olvasható egy német filmzeneszerző nyilatkozata, aki úgy látja, hogy már most vannak emberek, akik elveszítik a munkájukat, mert MI „váltja ki” őket azokon a filmes területeken, ahol „korlátozott a költségvetés és nem túl magasak az elvárások a művészi értéket és a hangminőséget tekintve”.

Ilyen továbbá az a koncentrációhoz, tanuláshoz, meditációhoz stb. használt lo-fi hiphop és egyéb háttérzene; hosszabb távon pedig az olyan műfajok, amelyekben az elektronikus hangzások középponti szerepet játszanak.

A riport említi még a következő, potenciálisan érintett területeket:

  • „amatőr szövegírás”: a professzionális szövegírókat nem valószínű, hogy kiváltja az MI, de még ők is támaszkodhatnak pl. a ChatGPT által kidobott ötletekre
  • videókészítés: a drága klipkészítést egyre inkább kiválthatják az MI-generált videók, főleg a független, kevésbé tőkeerős művészeknél
  • session zenészek: a hangszerek digitális imitációja egyre fejlettebb, csökken a kereslet a session zenészek iránt
  • keverés, maszterelés: a szakemberek munkáját már most sok területen egyre inkább kiváltják vagy legalábbis kiegészítik az MI alkalmazások

Közben a generatív zenei MI piaci értéke a tízszeresére növekedhet

Az alkotók az MI által fenyegetett, 2,7 milliárd eurós jövedelmével szemben áll egy másik becslés arról, hogy milyen értékű piacot jelenthet majd az MI által generált zene 2028-ra. 2023-ban az összes generatív alkalmazás teljes piaca 3,7 milliárd eurót tett ki, ennek 40%-a volt a média és szórakoztatóipari felhasználások értéke; ennek is az ötöde (a teljes generatív MI-piac 8%-a) a zene, vagyis 300 millió dollár.

Arra nézve, hogy a következő néhány évben hogyan változik az MI-piac értéke, nagyon eltérő előrejelzések vannak. A Goldmedia úgy becsüli, hogy évente átlagosan 60%-kal nő a zenei MI-alkalmazások piaca, vagyis 2028-ra kb. megtízszereződik és eléri a 3,1 millárd eurót.

A 2,7 millárd eurónyi fenyegetett jövedelem és a 3,1 milliárd eurós piaci érték egymás mellé helyezve önmagában is erős, de ehhez még hozzá kell tenni azt is, hogy az alkotók semmilyen ellentételezést nem kaptak azért, hogy a műveiket felhasználták az MI-modellek betanítására, és a jövőbeli felhasználásokra nézve sincsen még csak modell sem arról, hogy milyen módon kompenzálnák őket. Fontos látni, hogy a már betanított modellekből nem lehet egyszerűen „kivenni” az olyan zenéket, amelyek jogtulajdonosa nem járul (utólag) hozzá a felhasználáshoz, csak a modell egészét lehet törölni.

Itt természetesen a jogi szabályozásnak van központi szerepe; a jelentés említi, hogy az Európai Unió készül elsőként elfogadni egy átfogó szabályozást.

További kihívások: deep fake, ajánlások

A jelentés számos más kihívást is említ. Ilyen például a deep fake, vagyis előadók felismerhető hangjának felhasználása, hogy olyasmit énekeltessenek (mondassanak stb.) velük, amit a felhasználó ad a szájukba. A jogtulajdonosok és a megkérdezett alkotók véleménye itt egyértelmű: csak az ő beleegyezésükkel lehet ezt megtenni.

Közismert az is, hogy a stream szolgáltatók különféle MI technológiákat használnak a személyre szabott ajánlások összeállításánál. Itt aggasztó, hogy ez a zene növekvő homogenizálódásához vezethet, ha mindig a korábbiakhoz hasonló új zenék kerülnek az ajánlottak közé. Rosszul betanított modellek különféle előítéletek, sztereotípiák fenntartásához is hozzájárulhatnak (mint arról pl. a munkaerőpiacon alkalmazott MI esetén sok szó esik).

A megkérdezett alkotók túlnyomó többsége úgy gondolja, hogy az ajánlásoknak mindenképpen az emberek által készített zenéket kellene előtérbe helyezniük. Sokan követelik az algoritmikus ajánlások működésének átláthatóbbá tételét. Ahogy a korábbi felmérésekben, itt is a megkérdezettek túlnyomó többsége egyetért a zeneipari lobbi fő követeléseivel a betanítás engedélyhez kötéséről, kompenzációjáról, az átláthatóságról.

A zenészek 35%-a használt már MI alkalmazást

Arról, hogy a zenészek, szerzők milyen területeken, milyen mértékben használnak MI alkalmazásokat, mik a tapasztalataik, várakozásaik, több felmérés is született már. A Goldmedia igen nagy mintán, több mint 15 ezer francia és német szerző, zenész véleményét megkérdezve kereste a válaszokat.

Összességében a zenészek látják az MI-ben rejlő lehetőségeket, de kétharmaduk szerint a kockázatok súlyosabbak, mint az előnyök; negyedük szerint nagyjából egyforma a kettő, és csak 11% mondta, hogy az előnyök nagyobbak, mint a kockázatok. Az MI zenei használatában 42% látja a pozitívumokat és a negatívumokat is; 45% szerint inkább vagy éppen nagyon negatív, a pozitív oldalon csak 10% áll.

A megkérdezettek 35%-a használt már valamilyen MI alkalmazást; a 35 év alattiaknál ez 51%. A legtöbben, akik használtak MI-t, a következő területeken dolgoznak: elektronikus zene, urban/rap, reklámzene, könyvtárzene, audiovizuális ipar.

Amikor azt a kérdést tették fel nekik, hogy melyik területeken terjed majd el az MI, a legtöbben (63%) a kreatív folyamatokat mondták (mind a zene-, mind a szövegírást); ám valójában a saját munkájában a kreativitás segítésére csak 11% használt MI-t, és ezen belül is a kétharmaduk csak igen kevés alkalommal.

A keverés, maszterelés és hasonló folyamatok területén várják a második legtöbben (58%) az MI elterjedését, de az ilyen alkalmazásokat is csak 15% használta ténylegesen. A különféle kapcsolódó feladatok (marketing, promóciós anyagok készítése, a rajongók hatékony elérésének segítése) került a harmadik helyre a várakozásokban; ilyen feladatokra 10% használt MI-t.

A jelentés közli azt is, hogy a filmfeliratozás és a fordítás területén hogyan áll az MI. Az ilyen ilyen területeken dolgozók nagy többsége azt várja, hogy az MI jelen lesz mind a feliratozásban (80%), mind a fordításban (76%), mind a szinkronizálásban, beleértve a szájmozgások szinkronizálását különféle nyelvekre (73%). Érdekes, hogy a megkérdezettek 18%-a használt már MI-t ilyen feladatokra, és túlnyomó többségüknek negatív tapasztalatai voltak.

Kilátások

A terület rendkívül gyorsan változik; vannak már cégek, pl. a Google, amelyek az agyi aktivitás hangzó zenére fordításával kísérleteznek. Ugyanakkor már a most létező technológiákkal kapcsolatban is nagyon fontos feladatok várnak a döntéshozókra, a jogtulajdonosokra, jogkezelőkre. Valamint persze a másik oldalon a fejlesztő cégeknek is meg kellene felelniük olyan követelményeknek, amelyeknek eddig nem igazán sikerült – vagy meg sem próbáltak.

Így például a jogtulajdonosok és az EU-s döntéshozók egyik fontos követelése az átláthatóság. Ezzel kapcsolatban a Stanford University dolgozott ki egy 100 indikátorból álló transzparencia indexet, amin a Meta Llama 2 nyelvi modellje érte el a legjobb eredményt: 54-et a 100-ból.



Categories: Hírek

Tags:

Leave a Reply

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.