10,2%-os bevételnövekedés, egyre vonzóbbak a kiadók – IFPI-jelentés 2023-ról

Az összbevétel kilencedik, a fizikai bevételek harmadik éve nőnek

10,2%-kal, 28,6 milliárd dollárra nőttek a hangfelvétel-kiadók bevételei 2023-ban – ez az IFPI éves jelentésének legfontosabb adata. Ez alatta maradt a 2021-es rendkívüli növekedésnek (18,5%), de meghaladta a tavalyi adatot (9,5%).

A stream előfizetésekből szerzett bevétel az összesítettnél kicsivel magasabb, 11,2%-os növekedést mutatott. Így a stream az összes bevétel több mint kétharmadáért, 67,3%-áért felel (ezen belül az előfizetés 48,9%, a reklámbevételek 18,5%). Az előfizetők száma globálisan elérte a 667 milliót.

A fizikai bevételek immár harmadik éve folyamatosan nőnek. 2023-ban az előző évinél jóval nagyobb, 13,4% volt a növekedés ezen a területen; a fizikai eladások az összes bevétel 17,8%-át teszik ki. Ehhez hozzá kell tenni, hogy ennek majdnem felét az ázsiai régióban realizálják a kiadók, köszönhetően elsősorban a K-pop előadóknak.

Forrás: IFPI

A stream fejlődése: a közönség szegmentálása

A kiadók előtt álló feladatokról a Sony digitális üzleti vezetője, Dennis Kooker beszélt az IFPI online sajtótájékoztatóján. Szerinte az előfizetésekből származó bevételek további növeléséhez kreativitásra van szükség, és mindenekelőtt annak a kérdésnek a megválaszolására, hogy „mi az, amiért a felhasználók hajlandóak fizetni”.

Itt az ideje a felhasználói csoportok szegmentálásának, amire több példát is mondott. Egyfelől vannak azok a rajongók, akik hajlandóak több szolgáltatásért többet fizetni, ha a megfelelő ajánlatot kapják; a másik oldalon pedig újra kell gondolni (főleg az érett piacokon) azt, hogy mi az, amit az ingyenesen, reklámokkal finanszírozva kell kínálni – a freemium modell ugyanis hosszú évek óta nem alig változott. Akár „nem igazán ingyenes”, hibrid megoldások is elképzelhetőek – mondta, de részletekbe nem ment bele.

Ugyanakkor Kooker szerint a fejlődő piacokon továbbra is az a feladat, hogy minél több embert kell rávenni a fizetésre, még akkor is, ha az egy főre eső átlagos bevétel (ARPU) jóval alacsonyabb ezekben a régiókban.

A sajtótájékoztatón elhangzott egy kérdés a rövid videók (nem feltétlenül csak a TikTok) monetizálásáról. Kooker szerint az nem szokatlan, hogy egy újfajta szórakoztató formátum a megjelenése után nem sokkal még nincs jól monetizálva. A kiadók számára a kérdés kettős: egyrészt persze jó volna, ha több bevétel járna a jogtulajdonosoknak a rövid videók után; másrészt viszont az is fontos, hogy ezek fogyasztóit a zeneipar számára jobb feltételeket kínáló ökoszisztémába vezessék át – magyarán: hogy azok, akik ezeket a videókat nézik, azok aztán stream előfizetőkké váljanak.

Befektetés a zenébe, partneri viszony, optimizmus és leépítések

Az IFPI rendszeresen hangsúlyozza, hogy a kiadók milyen sokat fektetnek a zenébe. 2023-ban összesítve 3,2 milliárd dollárt költöttek marketingre, és ennél is többet, 3,9 milliárdot A&R-ra. Közben a bevételek növekvő része jut a zenészeknek. A „legnagyobb IFPI-tagok” (feltehetően a majorök) bevételei 2016 és 2021 között 63%-kal nőttek, míg a zenészeknek járó kifizetések ugyanezen időszakban majdnem megduplázódtak.

Szintén rendszeres visszatérő eleme a jelentéseknek a kiadók és az előadók partneri viszonya. A sajtótájékoztatón Vanessa Bosaen, a brit Virgin Music Group elnöke elmondta, hogy ma a zenészek rengetegféle ajánlat közül választhatnak, az egyszerű terjesztés és a hagyományos kiadói szerződés között több átmeneti forma is létezik.

Ugyanakkor olyan gyorsan változik a környezet, és olyan sok időt vesz igénybe a különféle platformokra a megfelelő tartalmak előállítása stb., hogy a kiadók szakértő csapatai által nyújtott szolgáltatások vonzóbbak lettek a zenészek számára. Mint Bosaen mondta, több olyan előadójuk is van, akivel korábban csak terjesztésre kötöttek szerződést, de mostanában a hagyományosabb kiadók szerződésre váltottak át.

Az IFPI összefoglalása arról, mit nyújtanak a kiadók a zenészeknek

Konrad von Löhneysen, a német független kiadó Embassy Of Music vezetője is arról beszélt, hogy a munkájuk már jóval kevésbé az, hogy a különféle kapuőrökön próbálják átjuttatni a zenéket. Míg korábban öt ember foglalkozott a cégénél rádiós promócióval, ma már csak egy; viszont megugrott az igény az előadók saját (közösségi, videós stb.) csatornáit működtető szakemberek iránt. Vannak olyan fiatal előadók, akik számára ezek kezelése magától értetődő, de sokak számára egyszerűen túl nagy terhet jelent a rengeteg (és folyamatosan változó) platform.

Konrad von Löhneysen egyébként az általános optimizmust is jellemezte azzal, hogy elmondta: 15 évvel ezelőtt az uralkodó hangulat a zeneiparban az volt, hogy „az utolsó kapcsolja le a villanyt”. Ma viszont újra menő lett a zeneiparban dolgozni, náluk is rengeteg fiatal keres munkát.

Ehhez kapcsolódóan felvetődött a leépítések kérdése is. Von Löhneysen szerint ez részben annak köszönhető, hogy a kiadók (vagy éppen a stream szolgáltatók) sok mindenbe belevágtak, ami nem tartozik a működésük lényegéhez. Így pl. a kiadók 360 fokos szerződéseket kötöttek, amiben benne volt pl. a merch, a stream szolgáltatók megpróbálkoztak a koncertjegyek eladásával stb. Azonban ezek egy része nem jött be, így az e feladatokkal foglalkozó munkatársaktól meg kellett válni.

Merch és branding a legnagyobb rajongóknak

Szokás szerint az IFPI előtt a MIDiA piackutató is kiadta a maga éves jelentését. Ennek idén a legérdekesebb adata az, ami az IFPi jelentésében nem szerepel. Összesítették a különféle, jellemzően az „egyéb” homályos kategóriájába összevont eladásokat, pl. a merch és branding bevételeket. Ezek a jellemzően az elkötelezett rajongóknak szóló termékek a kiadói bevételek 10%-át hozták a MIDiA szerint 2023-ban, és a hangfelvételek utáni bevételeknél nagyobb mértékben, 15,5%-kal nőttek az előző évhez képest. Különösen erősek ezen a területen a K-pop zenekarok. Olyannyira, hogy a független kiadók között az ilyen bevételek majdnem 70%-át koreai cégek szerezték meg.

A MIDiA szerint az erősödő fizikai eladások és ez az egyéb kategória már a superfan fókuszú zeneipar kibontakozását mutatja. Erről természetesen az IFPi jelentésében is szó esik; lásd feljebb Kooker megjegyzését a közönség szegmentálásáról.

Magyar adatok: tizedik éve tartó növekedés, a magyar zene aránya a stream bevételekből 31%

Az IFPI-vel egyidőben a Mahasz is közzétette 2023-as adatait. A hazai hangfelvétel-ipar éves bevétele nettó 9,3 milliárd forint volt, ami a nemzetközi átlagnál magasabb, 16%-os növekedést jelent. Ezen belül a stream 7,5 milliárd forintot tett ki, ami szintén a globális átlagnál magasabb, 18%-os emelkedést jelent.

A magyar zenei reperotár a stream bevételek 31%-át generálta, 2,36 millárd forintot. Ez az arány 2022-ben is ugyanekkora volt.

A fizikai bevételek úgy növekedtek 9%-kal, 1,8 milliárd forintra, hogy az eladott példányszámok csökkentek, 3,6%-kal, 645 ezer darabra. Ebből még mindig több mint másfélszer annyi a CD (387 ezer), mint a vinyl (239 ezer), ám a vinyl utáni bevételek (1,13 milliárd forint) jóval magasabbak a CD utáninál (654 millió forint).

A fizikai hanghordozók esetén a magyar zene részesedése a streamnél alacsonyabb: 24%, vagyis 447 millió forint volt 2023-ban.



Categories: Hírek

Tags: , ,

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .