Az MI-zeneírók fejlesztői sem látják úgy, hogy valódi tömegigény lenne ezekre

Igen tanulságos cikket közölt a Billboard, amiben olyan startupok vezetői szólalnak meg, amelyek valamilyen zenekészítő generatív MI-alkalmazást fejlesztenek. (Hozzá kell tenni, hogy több közülük olyan alkalmazásokon dolgozik, ami a nagyközönség helyett a zenészeket vagy a youtubereket célozza.) Nagyjából egyöntetű az a vélemény, hogy a felfokozott várakozásokhoz képest nem igazán látszik, hogy tömegek használnák ezeket, vagy egyáltalán lenne komoly igény rájuk.

„Igazi mágikus pillanat, amikor először kipróbálsz egy jól működő generatív zenei platformot. Ám ezután a legtöbb ember nem igazán tud velük mit kezdeni” – foglalta össze az egyik megszólaló. „Lehet, hogy nagyon menő a technológia, de nem old meg semmilyen valós problémát. Ha felmerül bennem, hogy egy folkos dalt akarok hallgatni, költői szöveggel, akkor rengeteget találok a Spotify-on. Minden szükségletet kielégít a kínálat” – mondta egy másik. Megint másként: „Hány olyan ember van, aki nem zenész, de szeretne zenét írni? Akármilyen csábító lenne azt mondani, hogy mindenki, valójában nem ez a helyzet.”

A megszólalók szerint „nagyon könnyű befektetői pénzt szerezni ezen a területen”, de „nem látszik 80-100 millió felhasználó sem”. A két legismertebb zeneíró (a Billboardnak egyiktől sem nyilatkozott senki) komoly számokat mondott. Amikor a Suno bejelentette, hogy 125 millió dolláros (kb. 45 milliárd forintos) befektetői tőkét szedett össze, azt írták, hogy az elmúlt nyolc hónapban már tízmillióan használták az alkalmazást. A másik nagy nevet szerzett alkalmazás, az Udio az első két hétben 600 ezer felhasználót vonzott.

Ugyanakkor arról egyik cég sem közölt adatot, hogy a kipróbálók közül hányan lesznek visszatérő, rendszeres felhasználók. „Van egy olyan érzésem, hogy még egyik platform sem ért el komoly eredményeket ezen a téren” – mondta a Billboardnak egy cégalapító.(Egyébként ahogy itt idéztük, a Suno alapítója március közepén arról beszélt, hogy „hamarosan” egymilliárd ember fog dalokat íratni az MI-vel.)

A lap idézi a Reuters egy hat országra kiterjedő felmérését, amiből kiderül, hogy miközben az emberek 70-80%-a hallott a generatív MI alkalmazásokról, még a ChatGPT-t is az emberek többsége csak egyszer-kétszer használta, és különböző országokban 1-7% között van a rendszeres használóinak aránya (a legmagasabb, 7% az USA-ban). A megkérdezettek 28%-a használt MI-alkalmazást „médiaalkotásra”, de 11% csak eljátszott az eszközökkel, és ezen túl leginkább a szövegalkotás (pl. levelek megírása) és a képkészítés a legjellemzőbb; audiót mindössze 3% próbált generálni.

Túl azon, hogy egyáltalán nem biztos, hogy van valós igény a zeneíró MI-kre, további problémák is vannak. A Billboard több ilyet is felsorol. Rengeteg platform ígéri, hogy zenét ír, és ha egy felhasználó egy rosszat próbál ki, hosszú időre elmehet a kedve az egész területtől. A jogi problémák, tisztázatlanságok az üzleti alkalmazást akadályozzák – a brandek nem akarják azt kockáztatni, hogy bepereljék őket egy MI-generálta zene felhasználása miatt. Van, aki szerint általánosan rossz híre van a területnek a közvélemény számára (nem függetlenül az engedély nélküli betanítás problémájától).

Többen úgy vélik, hogy a generatív MI a zenében nem a nagyközönséget, hanem elsősorban a zenészeket kell, hogy megcélozza. A Splice vezetője szerint több mint 60 millió „digitális zenei producer” van ma globálisan, és a számuk gyorsan nő; őket lehet ellátni olyan „építőelemekkel”, amiket a saját alkotásaikban felhasználhatnak. További megcélzott felhasználói bázis lehet a tartalomgyártóké, akik valamilyen zenei aláfestést keresnek a videóikhoz. A zenerajongók számára érdekes lehet kedvencük stílusában írni/íratni valamit. De ekkor még mindig nem a nagyközönségről beszélünk.



Categories: Hírek

Tags:

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .