Az RIAA, a Universal, a Warner és a Sony pert indított a Suno és az Udio ellen. Szerintük ugyanis „a két, sokmillió dollárt érő zeneíró alkalmazás jogvédett zenék engedély nélküli tömeges másolására és felhasználására épül”. A kiadók azt szeretnék elérni, hogy a bíróság mondja ki a jogsértés tényét, tiltsa meg az alkalmazásoknak a jogvédett zenék jövőbeli felhasználását, a már megtörtént jogsértésekért pedig kártérítést követelnek.
A perrel kapcsolatban az egyik fontos aspektus az, hogy egyik cég sem árulta el, hogy milyen zenéket tanították be a modelljeiket. (A Billboard idézi az Udio alapítóját, aki annyit mondott, hogy a betanításhoz „jó zenéket” használtak.)
Azonban – ahogy a kiadók fogalmaznak – a felhasználóknak sikerült számos, jól ismert zenékhez igencsak hasonlító dalt generáltatni az alkalmazásokkal (az RIAA ebben a pdf-ben gyűjtött össze néhány példát erre). Máskor „híres előadók, például Bruce Springsteen, Michael Jackson vagy az ABBA tagjainak énekhangjától megkülönböztethetetlen vokálokat” állítanak elő az alkalmazások. Néhány esetben ismert producer tagek is megszólaltak egy-egy dalban (egy-egy producer zenéit beazonosító rövid, minden számban azonos szövegrészletek – nálunk pl. Burai Krisztián használ ilyet).
A másik lényeges probléma természetesen az, hogy a jogi környezet még nincs egyértelműen felkészítve az MI-modellek betanításának kezelésére. Az MI cégek – legalábbis az Egyesült Államokban, ahol ez része a szerzői jogi törvénykezésnek – a fair use, vagyis méltányos használat esetének tartják a betanítást, úgy érvelve, hogy a jogvédett művek (zenék, szövegek, képek) csak „átmeneti szerepet” töltenek be a folyamatban, a végén az MI „teljesen új” alkotásokat generál.
Az RIAA álláspontja az, hogy „a méltányos használat elve az emberi önkifejezést védelmezi bizonyos, korlátozott esetekben, de ezek a szolgáltatások távol állnak az emberi kreativitástól és önkifejezéstől: gépi imitációkat állítanak elő”. (A leggyakoribb esetek: híradás, oktatás, tudományos kutatás, paródia.)
Továbbá nem nevezhető méltányos használatnak az, amikor az eredmény képes az eredeti művet „helyettesíteni” (és ezáltal annak piaci értékét csökkenti), márpedig a beperelt zeneíró alkalmazások fejlesztőinek „bevallottan ez a szándéka” az RIAA szerint.
A hírre egyelőre egyik beperelt startup sem reagált.
Categories: Hírek
Leave a Reply