A tartalomból:
Kilenc országból érkeztek szövegírók, zeneszerzők és producerek az Artisjus Songwriting Campre, hogy három napon át közösen alkossanak a hazai dalszerzőkkel. Az Artisjus célja a magyar zenei export fellendítése, valamint a hazai és a külföldi szerzők közötti együttműködés ösztönzése. A zeneipar teljesen átalakult az évtizedek alatt. Ennek persze megvannak a maga előnyei és hátrányai, de viszonylag kevés szó esik arról, hogy ahogyan kinyílt a világ, és bárki, bárhonnan elérheti a megjelenő dalokat, úgy a közönség is egyre nagyobb lehet, mígnem szépen lassan azt látjuk, hogy van egy olyan szerzői és előadói réteg, akikre valóban igaz az, hogy világhíresek. Hírességet nehéz mérni, és sokféleképpen lehet: mi most a Viberate statisztikái mentén indultunk el.
Címlapunkon az Év Könnyűzenei Szövegírója, Schwarcz Ádám, azaz Beton.Hofi, rap-előadó, dalszövegíró. Rövid idő alatt berobbant a hazai újhullámos hiphop világába, 2023-ban már telt házas Budapest Park-koncertet adott, Mixtape trilógiáját záró 0 című 20 dalos lemeze 2024 tavaszán jelent meg, amit az MVM Dome-ban mutatott be.
Maradunk a hiphopnál: az Év Junior Könnyűzenei Alkotójával, a Pogány Induló néven ismert Szirmai Marcellel beszélgettünk többek között a felgyorsult zenei világról és az ebben betöltött szerepéről.
Meglehetősen ritkán fordul elő, hogy Artisjus Junior-díjas lesz egy szerző mindössze egy album után: cserihanna pont e kivételek közé tartozik, ám nem véletlenül. Profil rovatunkban bemutatkozik az idei év szintén Junior Könnyűzenei Díjas alkotója, Cseri Hanna.
Tabár István több mint tíz arany- és platinalemez tulajdonosa, hozzávetőlegesen 300 szerzeményt jegyez, pályafutása során több mint 25 előadó számára írt zenét vagy szöveget. Idén pedig Artisjus-életműdíjat kapott négy évtizedes munkásságának elismeréseként.
Az Év Junior Komolyzenei Alkotója, Oláh Patrik igazi Z-generációs fiatal, egyszerre tud rajongani a kortárs és cigányzenéért, zenét szerez, mindene a kick-box. Problémát jelent-e az, ha hirtelen sok komolyzenei versenyt nyerünk? Mikor lesz kész az első lovári nyelvű opera? Legfrissebb lapszámunkból ez is kiderül.
Több mint hat évtizedes pályája során Eötvös Péter 13 operát komponált, de csak az utolsót, a Valuskát magyar nyelven. Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című kisregényéből Eötvös – szövegíró szerzőtársaival, Mezei Marival és Keszthelyi Kingával – azokat a szálakat emelte ki, melyek a kisemberek kiszolgáltatottságát érzékeltetik, megmutatják a tudatlanságból, félelemből és önzésből épített hazugságok romboló következményeit. Az idei évben posztumusz Artisjus-díjban részesült Eötövös Péter munkásságát is megismerhetjük a magazinból.
Irodalmi rovatunkban az Artisjus Irodalmi díjjal kitüntetett Rakovszky Zsuzsa: Vita élő időben című kötetéből hoztunk néhány művet. A versesgyűjtemény legsúlyosabb témája az idő, az elmúlás, a párolgó jelen, az apokaliptikus jövő. „Rakovszky dédelgeti a múltat, mégsem nosztalgiázik, tárgyszerűen bánik a jelennel, mégsem tárgyias, tisztán látja a jelenből következő jövőt, mégsem rémüldözik.”
Egyre gyakoribb, hogy úgy születik új dal, hogy különböző netes forrásokból letöltött kész zenei alapokra dolgoznak. Ez aztán kiegészül legalább egy ének vagy rapsávval, de akár további instrumentális elemekkel, és így kerül a közönség elé. Bár az alkalmazásuk elterjedt, a dalszerzőknek csak fokozott tudatossággal és körültekintéssel szabad belevágni a használatukba. A vásárolt zenei alapokról egy rövid gyorstalpaló is elérhető az új lapszámban. Ezt kiegészítve szintén egy informatív anyagban érintjük a védett zeneművek felhasználásának témáját is.
A Dal+Szerző magazin 41. számát olvasd online, vagy kapj fel egy nyomtatott példányt az Artisjus irodájában.
Categories: Hírek
Leave a Reply